A borz a ragadozók (Carnivora) rendjén belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj.

Vadászható Július 1 és február utolsó napja között.

Előfordulása
A borz Skandinávia É-i vidékeit kivéve az egész Európában elterjedt faj. Magyarországon mindenütt megjelenik, ahol számára alkalmas területet talál.

A borz előfordulása Magyarországon (Szemethyet al.,2000)

Élőhelye
Elsősorban hegy- és dombvidéki, nagyrészt lombhullató erdőkben él. Az erdőn kívül kedveli a bokros, erdősávokkal, erdőfoltokkal tarkított kisparcellás mezei területeket is. Bizonyos területeken – a rókához hasonlóan – közelít az emberi településekhez, megjelenhet a külvárosokban, kertekben is.

A borz szívesen foglal el rókakotorékokat, de maga is áshatja azt. A maga készítette kotorék általában D-i kitettségű helyen épül, több szintes és olykor egészen sok (8–9) vészkijárattal ellátott. Megfigyelhető rókával közös kotorékhasználata is.

Alaktana
A borz feje és nyaka fehér, két – a szem és a fül vonalán húzódó – fekete sávval. A fej vékony és hegyes, a test és a lábak rövidek, amelyek tömzsi benyomást kölcsönöznek neki. A szemek és fülek kicsik, a farkat hosszú szőrök borítják. A bundája kemény fedőszőrzet, kevés gyapjúszőrzettel. Színe barnásszürke, alsó testén gyakoribb a fekete szőr. Ugyanígy a hát is sötétebb, mint a testoldal. A kan sötétebb színű, mint a nőstény, s testméretei is valamelyest nagyobbak.

Jellegzetes talpa és nyomképe nem téveszthető össze semmivel. Mellső lábán az 5 karom hossza a 2 cm-t is meghaladhatja, a hátsó lábak karmainak (ugyancsak 5) hossza ezeknek mintegy fele. A széles talppárnák és a tömzsi ujjpárnák lenyomata jól kivehető. Gyakran csámpázva jár, azaz a nyomok befelé fordulnak. Nyomképlete lépésben elmaradó vagy hamislépés, futáskor váltakozó páros lépés.

A borz lába, nyoma és nyomképlete (Náhlik, 1990a)

Élettana
A borz éjjel aktív. Elsősorban nyíltabb területeken keresi táplálékát. Jellegzetes mozgásáról, hangos csörtetéséről messziről felismerhető, bár óvatossága miatt ritkán látható.

Mindenevő, gerincteleneket, kisebb gerinces állatokat, magokat, erdei gyümölcsöket, gyökereket és gombát fogyaszt, híresen torkos állat.

A borzcsalád rendszerint egy főkotorékban és a hozzá kapcsolódó mellék-, illetve egyes kotorékban lakik. A kotorék körül található a lehatárolt, a klán által megjelölt és védett családi territórium.

Szaporodása
A párzás fő időszaka április végétől júniusig tart. Az ivarzás hossza 5 nap. Vemhessége 11–12 hónapig tart. Az anya február–március között hozza a világra kölykeit. Az alomnagyság 2–5. Évente vagy kétévente egyszer ellik.

A kisborzok vakon jönnek a világra. Szemüket 4–5 hetes korbannyitják ki először. Az újszülöttek fehér szőrzetüket már az első héten levedlik, és lassan kialakul a fajra jellemző színösszetételű, de finomabb fiatalkori bunda.

A kicsinyek leginkább 12 hétig szopnak. A kölykök először a 8. héten jönnek elő a kotorékból, s együtt járnak a szülőkkel. A nőstény hívja a kölyköket, ha valami ehető táplálékot talál. A fiatalok a táplálékszerzésben az 5. hónapban válnak önellátókká. A fiatalok 9–10 hónapos korra megközelítik a felnőttek testtömegét, az egyéb testméretekben pedig már a nyár végére utolérik szüleiket.

A kis borzok családi közösségekbe (klánokba) születnek és élnek, amelyekben a különböző korosztályok és ivarok együtt találhatók. A klán nagysága nem ritkán a 12 pld.-t is meghaladja. A fiatal borzok már az első év novemberében elhagyhatják ezt a közösséget, de a szétszóródás rendszerint csak a 2. évben következik be.

Forrás:

• wikipedia
• tankonyvtar.hu

A következő részben az őzet ismerhetjük meg.