Általános: Ha csomagos kerékpártúrára szeretnénk indulni, akkor alapvetően talán három dologra kell figyelni: a teljesíthető, alapos túratervre, a kielégítő edzettségre és a megfelelő felszerelésre, bár az sem árt, ha nagyjából összeillik a társaság.
- Teljesíthető, alapos túraterv: Nagyon fontos, hogy teljesíthető túratervet állítsunk össze, nehogy túlhajtsuk magunkat, vagy az elmaradó teljesítmény gondokat okozzon (az ember nem éri el időben a vonatot, hajót, stb.). Ha több hegyes napot tervezünk egymás után, akkor célszerű pihenőnapot beiktatni. Akár számít az ember esőre, akár nem, szerintem maximum 8-12 naponként be kell iktatni, úgynevezett esőnapot, vagy tartaléknapot. Jó az, ha pl. szürke, esős, hideg időben az ember pihenhet egyet, vagy - szép idő esetén - sok szép látnivaló miatt a környéken még tekerhet egy napot. A túra során, ha feszítettnek tűnik a program, érdemes lemondani valamelyikről. Ha már eleget láttunk, még örülni is fogunk, hogy nem okoz feszültséget a rohanás, marad időnk élvezni a város hangulatát, a táj szépségét. (2000-es túrámon is így tettem, és 2003-ban szintén. Egyik alkalommal sem bántam meg, sőt...)
Szintén bevált dolog, hogy pár naponként - persze csak ha akarunk és van miért - ha nem is pihenőnapot tartunk, mert pl. sok mindent meg akarunk nézni, de csomag nélküli túrát teszünk egy bázishelyről. Jól fog esni a könnyű bringával felfedezni a vidéket, az ember sokkal mozgékonyabb így.
Szintén jó tanács, hogy a hosszabb napokat, vagy pl. a vonat, hajó elérése előtti napokat - ha nem tervezünk oda tartaléknapot, esőnapot - úgy jelöljük ki, hogy lehetőleg legyen rövidítési lehetőség, ami "tutira teljesíthető.
Az útvonalak kiválasztásánál természetesen a főutakat célszerű elkerülni.
{reklam}
- Kielégítő edzettség: 15 év - több tízezer kilométernyi - bringatúráinak tapasztalata alapján mondhatom, hogy fiúk esetében, ha van egy megfelelő edzettség (pl. túratársaim rendszeresen jártak focizni), akkor csomaggal napi 80-140 km (maximum kb. 1500 m szintemelkedésig) teljesítése nem jelenthet gondot. Ilyen edzettség hiányában fel kell készülni a túrára. Bár idén, 2008-ban volt 15 éve, hogy első csomagos túrámra indultam, minden évben teszek szintfelmérő, próbatúrákat. A távokat, nehézségeket növelve indulás idejére célszerű elérni egy átlagos nap kb. 1,3-1,5-szörösét. Ha hegyek közé készülünk, elő lehet írni egy napi túrán teljesítendő szinteket, amit kitűz az ember maga elé a felkészülésben (nálam pl: április végére egy napi túra minimum 2000 m szintemelkedéssel, májusban 3000 m-rel és júniusra egynapos túrán bírnom kell 4000 m szintemelkedést hajtani). Ha gondoljuk, csomaggal is tehetünk próbatúrát. Ha valaki még nem tekert nehéz csomaggal, talán érdemes pár km-t hajtani indulás előtt, hogy szokja a stabilitását, pl. azt is, hogy teljesen máshogy lehet kiállva hajtani.
- -Megfelelő felszerelés: Hátizsákkal nem lehet több hetes csomagos túrára indulni! Csomagos túrához csomagtartón hordott nyeregtáskára van szükség, lehetőleg vízhatlanra. Tátrai túratársaimnak jól beváltak a ponyvából (?) készült táskák, én pár éve már vízhatlan Vaude táskákkal túrázom (Mountex boltból), de ha csak átlagos táskánk van, vihetünk magunkkal a csomag letakarására alkalmas nylont. A sátor, illetve fölül a csomagokra rögzített hátizsák miatt szoktam én is. Akár a sátor miatt sem felesleges a 4*5 m-es vékony takarófólia, hiszen súlya elenyésző, viszont a sátor fölé jól jöhet egy egész napos esőben. A hivatalos verzió szerint a legoptimálisabb súlyelosztás az, ha első kerekünkre szerelve visszük a cucc kb. 1/3-1/4-ét. Esőkabát, esőnadrág alapvető, hosszú ujjúkat - nyáron - igény szerint pakoljunk be. (mikor először akartam nagyon megnyirbálni a sok cuccot, egyik hosszú ujjúmat ki is vettem a csomagból, mondván, ha hideg van, a pizsamát is magamra vehetem alul; senki nem látja.) Alsóneműből aszerint vigyünk, hogy milyen gyakran akarunk mosni. Ha hagyományos cipőben tekerünk, célszerű egy tartalékcipőt is a csomagba rakni, arra az esetre, ha a másik elázik. A pénzt nem szabad egy helyen tárolni; több helyre kell elrejteni. Gyógyszerek közül érdemes megfázásra vinni alapszereket, fájdalomcsillapítót, hasfogót, orrkenőcsöt, babakrémet, sebtapaszokat, valamint rovarcsípésre kenőcsöt és sportkrémet
- - Természetesen csak műszakilag jól felkészített kerékpárral induljunk útnak! Én indulás előtt kb. 1-2 héttel kicentíroztatom, lecseréltetem a láncot, racsnit, fékbowdeneket, beolajoztatom, átnézetem a bringát, valamint otthon magam új külsőgumit teszek fel. A Schwalbe City Jet vastagsága miatt egy 2000 km körüli túrát simán kibír.
- - Ami a szerelőcuccokat illeti, érdemes szerintem minimum 2 belsőt vinni, szokásos kulcsokat, olajozót, egy-két tartalékküllőt, szigetelőszalagot, madzagot, láncbontót (?), küllőhúzót, törlőrongyot, foltokat kerékfoltozáshoz,...
Belföldi szállás:
A belföldi kempingviszonyokat nem ismerem, de olyat érdemes választani, amiben megbízunk. Mivel a falusi turizmus keretében is olcsón alhatunk, megfontolandó a kemping helyett. Vasúti menetrendet találunk az interneten, de állomásokon is lehet érdeklődni.
Külföld:
Külföldi túra-szervezés esetén - ha már ismerjük a környéket, és mielőbb az országhatár túloldalán szeretnénk pedálozni - érdemes a határig, vagy még tovább vonaton utazni, így napokat spórolhatunk meg. Szlovénia felé, Ljubljanáig utazhatunk kerékpárszállító vagonos vonaton, míg Horvátország esetén Zágrábig lehet így eljutni. Legutóbbi - kb. 2 éves - információim szerint Ausztriába itthon nem vehetünk kerékpárosjegyet, így azt a határ után kell egy állomáson. Olaszországba sajnos nem megy kerékpárszállító vonat Magyarországról. Németországba tartva Münchenig és Kölnig (???) tudunk kerékpárt szállítani. A München - Budapest út 2001-ben 21500 Ft-ba került, a kerékpárjegyet Münchenben kellett megvenni; az 20 DEM-be került. Természetesen megoldható, hogy pl. a Budapest - München vonatról kerékpáral együtt Bécsben, vagy Linzben leszállunk. A www.bahn.de honlapon nem csak Németországra, hanem Svájcra, Olaszországra, Ausztriára, egy-két környező országra vonatkozó vasúti menetrendet, információt is találni.
- Ha az Adria mentén szeretnénk kerekezni, de hossza miatt csak egyik irányba, tudnunk kell, hogy vonat Split-től délre nem közlekedik. Splitbe is csak átszállva lehet vonatozni, de az a vonat Budapestet nem érinti. Emlékeim szerint június elejétől közlekedik. Nekem bevált, így tudom ajánlani az Adria mentén Rijeka és Dubrovnik között közlekedő hajójáratot. A hajó útközben Zadaron, Splitben, Hvaron és Korculán áll meg, itt lehet felszállni. Információt a www.jadrolinija.hr honlapon olvashatunk, e-mail-en lehet érdeklődni, de a jegy a MAHART irodában is megvehető Budapesten. A legolcsóbb jegy - a decken asztalnál, vagy polifómon, hálózsákban aludva - 48,5 EUR . Ha valaki pl. kabinban akar aludni, a legolcsóbb is minimum az előző duplájába kerül. A hajóút 22 órát tart; ez idő alatt teszi meg a kerékpárral - szigeti kitérők nélkül - kb. 5 nap alatt megtehető távolságot. A szigetekre naponta 5-10-15-ször átkelő kompon juthatunk be; egy kb. egy órás kompút kb. 40 Kuna = 1360 Ft.
- Olaszországban gyűjtött vonaton történő kerékpárszállításról gyűjtött tapasztalataimról ezen a linken lehet olvasni. Franciaországban és Svájcban jócskán drága a vonatozás, Ausztriában Innsbrucktól Bécsig a vonaton a bringaszállítás 60 EUR körül kerül. Franciaországban jellemzően csak a rövidebb távú vonatokon lehet kerékpárt szállítani, a francia vasút honlapján ez kideríthető.
A fapados repülőn történő kerékpárszállításról a következő linken lehet hasznos információkat olvasni.
- Ünnepnapok, szünnapok: Indulás előtt nagyon fontos megnézni, hogy utunk során az országban nem lesz-e állami ünnep. 1997-ben Szlovéniában járva nem tudtam róla és csak nagy szerencsével tudtam valami ennivalófélét, kekszet, egyebet venni. Ausztriában vasárnap (szinte ?) minden üzlet zárva tart. Hogy máshol lehet-e nem tudom, az ÖMV benzinkutaknál kenyeret, kiflit lehet venni (1999-ben ez mentett meg) Ilyen esetekben előző nap érdemes előre bevásárolni.
Nagyobb üdülőhelyeken nem lesz vásárlási gondunk, pl. a Velence melletti félszigeten, vagy a Garda-tónál. Horvátországban a tengerparti üdülőhelyeken szinte mindenhol találunk nyitva levő üzletet. Brac szigetén pl. még pünkösd hétfőn is kinyitottak az üzletek. Délebbi tájakon, pl. az Adria mentén gyakori, hogy az üzletek (élelmiszerboltok talán nem) kora délután (kb. 12 - 16 óra között) bezárnak, ugyanakkor utána még kinyitnak.
- Utasbiztosítás: Mióta egymagam túrázom vágok neki külföldi túráknak, elgondolkodtam rajta, hogy talán érdemes 4-5000 Ft-ot rászánni az utasbiztosításra: hogy teljesen nyugodtan kerekezhessek. Egy ismerősöm Törökországban lett beteg; utasbiztosítással csak fel kellett hívnia a biztosítási kötvényben megadott telefonszámot és ott elmondták neki, mi a teendője; a mentő 10-15 percen belül ott is volt. Plussz pénzébe nem került az eset, csak a biztosítás megkötésébe.
Hol éjszakáz(z)unk ? Vadkempingezési terveink esetén érdemes kideríteni, hogy nem tiltják-e. Szlovákiában nyugodtan lehet, de célszerű kevéssé látható helyen sátrat verni. Egyszemélyes túráimon szinte kivétel nélkül kempingekben aludtam. Országonként a tapasztalatok:
- -- Szlovéniában, akárcsak Olaszországban kulturáltak a kempingek. Velence mellett a Jesolói félszigeten drágák a kempingek, de ha keresünk, találni ***-osat is, ami nem megfizethetetlen, igaz másfélszerese pl. a Garda-tó parti Bavaria kemping áraihoz képest. Az olasz kempingekről az Internet www.camping.it honlapján tájékozódhatunk, a szlovénekről pedig a wwwtravelguide.si/cag/ oldalon, vagy kifejezetten szlovén kempingprospektusból, az utazáskiállításról.
- -- Horvátországban szintén jó színvonalúak a kempingek, de szinte csak a tengerparton találni. A www.eurocamp.net. honlapon bőségesen informálódhatunk a kempingekről, ugyanakkor pl. az Utazás kiállításon is kérhetünk Horvátországi kemping-prospektust. Június első felében érdekes tapasztalat volt, hogy Splittől északra alig pár lakó akadt csak a kempingekben, míg Splittől délre bőségesen nyaraltak kempingekben. Horvátországban 2003-ban éjszakázásaim közül csupán egy esetben kellett EUR-val fizetni, többi esetben Kunával is fizethettem.
- -- Montenegróban alig találni kempinget. Tivatban van kettő (egyik egy kis családi kemping), Budva előtt Jaz beachen is akad egy nagy, ugyanakkor ez ingyenkemping, minimális komforttal (szabadtéri zuhanyok és vízcsapok, amit este elzárnak, WC lepukkant) . Nekem bevált, hogy kétszer is utcai embereket kértem meg, hogy nem lenne-e mód a kertben, udvartabn sátram felverni és lefürödni, fizetség ellenében.
- -- A svájci kempingek sajnos elég drágák, ugyanakkor minőségiek: info: www.camping.ch
- -- Ausztriában is kerekeztem eleget, ugyanakkor még csak két kempingben szálltam meg. Info: www.campingfuehrer.at