Kérjük támogasd azzal az oldalt, hogy a reklámblokkolókat kikapcsolod. Köszönjük!

idjrsMiből állapítható meg, hogy csapadék közeleg, ha nincs nállam okos telefon? Idősjárásról fontos alapismeretek túrázóknak.

A légkör

Földünket a világűrrel összekötő, illetve attól elválasztó több tízezer kilométer vastagságú gázburok a légkör, vagy más néven atmoszféra.

Anyaga elsősorban gázok keveréke, de kevés cseppfolyós (főleg víz) és szilárd (por, korom, jég) alkotót is tartalmaz. Többrétegű szerkezete folyamatosan megy át a bolygóközi tér igen ritka anyagába. Számunkra elsősorban az alsó légkör szférái (troposzféra, sztratoszféra) fontosak, mivel itt játszódnak le az időjárási jelenségek. (Itt található az egész légkör tömegének mintegy 99%-a, és a teljes légköri vízkészlet.)

A levegő az élet nélkülözhetetlen feltétele.

  • Innen nyerjük az oxigént légzésünkhöz.
  • Táplálékforrás a növények számára. Széndioxid tartalmát a zöld növények napfényenergia segítségével átalakítják saját szervezetük szerves anyagaivá.
  • Az életet hordozó anyagok (fehérjék, nukleinsavak) egyik építőeleme a nitrogén hatalmas mennyiségben található a légkörben, amelyet a nitrogéngyűjtő baktériumok a légkörből meg tudnak kötni.

A légkör nedvességtartalma nagy szerepet játszik a kőzetek mállásában, mivel a kémiai folyamatok vizes oldatokban játszódnak le. A levegő páratartalma segít a növényeknek átvészelni a száraz, aszályos időszakot.

A légkör befolyásolja Földünk éghajlatát. Hőszigetelése nélkül bolygónk klímája 34 C-kal lenne hidegebb. Ez Magyarországon -24 C-os évi középhőmérsékletet jelentene a mai +10 C-os középhőmérséklettel szemben. A ritka anyagú, de vastag légkör és az ózonpajzs csökkenti, s ezáltal megvédi a Földet a káros kozmikus sugárzásoktól, a túlzott mértékű felmelegedéstől.

Az időjárás elemei, légköri folyamatok

Kerékpár túráinkon a légkör legalsó rétegében: a troposzférában (kb. 10 kilométerig terjedő magasság) tartózkodunk. Itt játszódnak le azok az időjárási jelenségek, melyek ismerete, előrejelzése fontos lehet a túra sikere érdekében.

A napsugárzás, a hőmérséklet, a szél és a csapadék - mint időjárási elemek - állandó változása az időjárás.

napA napsugárzás az időjárási változások motorja, energiaforrása. A besugárzás mértéke döntően a napsugarak beesési szögétől függ (napszakonként, évszakonként változik). A légkör állapota (vízgőz, portartalom, felhőzet) módosíthatja ezt. Befolyásolja a besugárzás időtartama (nyáron hosszabb, télen rövidebb ideig tart), a felszín sugárzást elnyelő, ill. visszaverő képessége (például a sötét talajok elnyelik, a homok- ill. hóval borított felszínek visszaverik a sugárzást).

temperaturA hőmérséklet a besugárzás függvénye, mert a légkör a földfelszín közvetítésével, alulról melegszik fel. Vagyis a napsugárzás a talajt, majd az erről visszaverődő hő melegíti fel a levegőt. Így már mindenki számára világos, hogy miért van az, hogy a felszíntől távolodva a hőmérséklet egyre csökken. Ez az érték egyébként 100 méterenként 0,5 C.

Ezért van az is, hogy a legerősebb besugárzás déli 12 óra körül van, de a napi hőmérsékleti maximum mindig 1-2 órával később 14 óra körül mérhető.

szelA szél a felszín különböző mértékű felmelegedése következtében alakul ki, a légnyomáskülönbség miatt. A meleg felszín fölött a levegő is felmelegszik, kitágul és fölemelkedik, így ott kisebb lesz a légnyomás. A nagyobb légnyomású, hűvösebb térségből ide áramló vízszintes légmozgást a szél.

CsapadkCsapadék a légkörben jelen lévő vízgőzből válhat ki lehűlés esetén. Ilyenkor a levegő telítetté válik, s a vízgőz folyékony vízcseppek, ill. 0 C alatt jégkristályok formájában kicsapódik.

A lehűlés leggyakrabban a levegő felemelkedése miatt történik (például a hegyoldalak mentén felszálló levegő lehűlése során, vagy erős felmelegedés esetén a könnyű meleg levegő gyors feláramlása következtében).

A kicsapódott víz felhőként, ködként jelenik meg. A köd a felszínen, a talajszint közelében kialakult "felhő". A látótávolság ilyenkor kevesebb, mint 1 kilométer. Hogy mennyire felhő a köd, arra jó bizonyíték az, amikor a hegyekben tekersz és egy felhőbe sikerül bele hajtani (Nem csak az Alpokban fordulhat elő.) olyan érzésed van, mintha ködben bringáznál.

A talajfelszín lehűlésének hatására a levegőből talajmenti csapadék válik ki. Derült, szélcsendes éjszakákon, mikor a levegő hőmérséklete harmatpont alá süllyed 0 C feletti hőmérsékleten harmat, 0 C-nál alacsonyabb hőmérsékleten dér válik ki.

A hulló csapadék forrásai a felhők, melyek vízcseppekből, növekvő jégkristályokból tömörülnek össze. Ha ezek felemelkedés közben kellően "meghíztak", úgy a felszálló légáramlás már nem képes lebegve tartani, s megkezdődik a csapadék hullása.

A felhőket három fő szempont szerint csoportosítjuk:

Magasságuk szerint

Alakjuk szerint

Kinézetük alapján

magas felhők: 6 km felett

réteges jellegű felhők: vízszintes

pehelyfelhő: jégkristályokból áll, finom rostokra, szalagokra, madártollra emlékeztet.

középmagas felhők: 2 – 6 km

gomolyos jellegű felhők: függőleges irányban nagyok

stratus rétegfelhő: hullhat belőle eső, jeges eső vagy szemcsés hó.

alacsony szintű felhők: 2 km alatt

vastag felhők: mindkét irányban nagyok

gomolyfelhő: különálló felhő, körvonala éles, és sokszor egyenes alul, de "habos", karfiol kinézetű felül - ez a fajta felhő jó időt jelent

Felhtpusok

Két felhőtípust érdemes kiemelnünk:

  • A gomolyfelhő: tömött, fehér - lehet szürke színű is -, éles határvonalú. A levegő gyors felemelkedésével és lehülésével keletkezik. Rövid "életű", főleg meleg időben képződő típus. A belőle hulló csapadék záporszerű, tehát intenzitása térben és időben gyorsan változik.
  • A réteg(es) felhő: laza, rostos szerkezetű, szürkés, elmosódott határú. Lassú - hideg légtömegekre történő - felsiklással keletkezik, így tartós, nagy kiterjedésű esőzést okoz. Csapadéka térben és időben egyenletes eloszlású. Elsősorban a téli félévre jellemző.


A szilárd csapadék hó, vagy jégeső. A cseppfolyós csapadék intenzitásától függően lehet eső, záporeső, zivatar.

A villám az eltérő elektromos töltéssel rendelkező felhőrészek és/vagy felszíni tárgyak feszültségkülönbsége miatt jön létre. Útja a legkisebb ellenállású térrészeken át vezet, ez a felizzó (plazmaállapotú) villámcsatorna, melynek robbanásszerűen felhevült anyaga kitágul, majd összehúzódásakor óriási erejű hangjelenséget produkál. Ez a mennydörgés.

Milyen idő várható?

Népi bölcseletek. Elődeink nem voltak buták, csak korábban születtek mint mi!

 

  • Ha estefelé erősödni kezd a szél, úgy valószínű az időjárásváltozás.
  • Ha a szél iránya erőteljesen megváltozik, irányt vált, szintén időjárás-változásra kell számítani.
SzélirányTélenNyáron
Észak (É) hideg, havazás lehűlés, zivatar
Északkelet (ÉK) hideg, száraz idő meleg, száraz idő
Kelet (K) fokozottan hideg és száraz fokozottan meleg és száraz
Délkelet (DK) csendes eső, lehűlés csendes eső, melegedés
Dél (D) felmelegedés melegedés
Délnyugat (DNY) hófúvás veszély zivatar veszély
Nyugat (NY) olvadás lehűlés
Északnyugat (ÉNY) olvadás lehűlés, zivatar

Eső várható:

  • ha többszintű és többrétegű a felhőzet;
  • ha a felhők színe sötétszürke;
  • ha a felhők gyorsan gomolyognak, tornyosulnak;
  • ha a páradús levegőben portölcsérek keletkeznek;
  • ha a füst felszáll, majd a felszínen gyűlik össze;
  • ha a csillagok erősen ragyognak, sziporkáznak;
  • ha a napközben képződött gomolyfelhők estére nem oszlanak el;
  • ha a hőmérséklet nappal nem emelkedik vagy éjszaka nem csökken;
  • ha a távoli hangok is jól hallhatók;
  • ha a légnyomás zuhanásszerűen csökken, a konzervdoboz teteje kifeszül, domborodik.

Jó idő várható:

  • ha a felhőzet láthatóan egy rétegű, magas és fátyolos (jégtűk);
  • ha a bárányfelhők nem tornyosulnak és estére eloszlanak;
  • ha a szél estére elül;
  • ha erős az éjszakai harmatképződés;
  • ha lapos helyeken, völgyekben estére köd képződik, s csak reggelre oszlik el;
  • ha éjszaka melegebb az erdő, mint a környezete;
  • ha kéklő párába vesznek reggel a távoli hegyek.

Jósol a természet

Esőre áll az idő:

  • ha erősödik a virágok illata, a víz és a "föld" szaga;
  • ha sok földigiliszta bújik ki a földből;
  • ha az ászkarák nappal, száraz helyen is mozog;
  • ha a szalamandra, törékeny kuszma száraz helyen is mozog;
  • ha a füstifecske alacsonyan száll;
  • ha az erdei pinty nyugtalan, "izgága";
  • ha a gólyaorr, gémorr-félék termést tartó szálai elmozdulnak, kicsavarodnak;
  • ha a fészkes virágzatú növények virágai (százszorszép, pongyolapitypang...), ill. más virágok virágai (hóvirág, salátaboglárka, vérehulló fecskefű, aprószulák..) nem nyílnak ki;
  • ha az erdei mályva és a madársóska összecsukja leveleit;
  • ha a szentjánosbogarak nem rajzanak;
  • ha a szívó, gyötrő ízeltlábúak erőteljesen csípnek;
  • ha a legyek elviselhetetlenül "szemtelenek";
  • ha a kakas napnyugta után kukorékol.

Jó idő várható:

  • ha a pókok szorgoskodnak;
  • ha a szentjánosbogarak nagy számban világítanak a nyári éjszakában;
  • ha a kígyók nem ingerlékenyek;
  • ha a füstifecske magasan vadászik;
  • ha a ragadozó madarak (ölyvek, kányák...) nyugodtan röpködnek;
  • ha a denevérek egész éjjel repkednek;
  • ha a legtöbb növény kinyitja virágszirmait;
  • ha a pacsirta magasan repül.

Havazás lesz:

  • ha a varjak, csókák, seregélyek kavarognak;
  • ha a nyulak és más apróvadak az erdőbe húzódnak.