A szervezet több kritérium alapján 1000 emelkedőt jelölt ki (főleg Európában), melyek vagy nehézségük, vagy tájképi szépségük, esetleg kulturális, vagy kerékpáros történelmi okból ad motivációt, indokot a kaptató leküzdésére. Magyarország 6 emelkedővel szerepel a listán, melyek az alábbiak:

• Dobogókő (699 m)
• Galyatető (964 m)
• Kékestető (1014 m)
• Pannonhalma (256 m)
• Felső-Borovnyák (945 m)
• Misina tető (535 m)

Az emelkedők rövid bemutatása:

Dobogókő (699 m) a főváros közeli Pilis hegység frekventált - és a Duna kanyarra szép kilátást nyújtó - pontja, melyet bringások igen gyakran keresnek fel. Aszfalton legalább négy irányból lehet rá feljutni. A klasszikus útvonal Pomáztól indul és igazából a Szurdoktól válik egyenletesen meredekké; Pilisszentkeresztet kb. 8-9%-os meredekséggel hagyja el. A kb. 580m-es Két-bükkfa nyeregből akár Esztergomba is le lehet gurulni, ám a hajtűkanyarban jobbra fordulva kb. 3 km múlva felér a kerekes Dobogókőre. A parkoló végében a Matyi büfében, illetve a turistaházban is finom falatokkal pótolhatjuk a felhasznált energiát. Esztergom felől érkezve a kaptató első fele hosszan alig emelkedik, majd az erdőbe érve kilátást csak ritkán nyújtva emelkedik többnyire 6-7%-os meredekséggel a 699 m-es csúcsig.

A négy emelkedő – szerintem – legnehezebbike Pilisvörösvárról indul, majd Pilisszántón készteti igazán komoly erőkifejtésre a bringást. Már a faluban is 10-12%-os meredek, ám a fák közé érve egy jobb kanyarban 17-18%-os meredekséget mértem. A nyeregből hamar beérünk Pilisszentkeresztre, ahonnan a már leírt úton 7,5 km Dobogókő parkolója.

A negyedik út a legbékésebb: Pilismarót házait elhagyva háborítatlan, forgalomtól elzárt aszfaltozott erdészeti úton haladunk: eleinte lankásan, patak mentén, majd a Hoffmann kunyhótól már 5-6%-ot meghaladja a meredekség, míg a Két bükkfa nyereg előtt nem sokkal, az erdészeti út végén 10-11%-kal kell megküzdeni.

Pilisi tekergéseim során gyakran egy ötödik útvonalon tekerünk fel Dobogókőre. Szentendrétől vagy Pap-réten és Pilisszentlászlón át vagy közvetlenül, egyenesen Dömörkapun át aszfaltos erdészeti úton emelkedünk Király kúti nyereg felé, ahol egyik elágazásnál sem kanyarodunk jobbra. Az emelkedő tetőpontját 580 méteren érjük el, ahonnan a Kevélyek, illetve Dobogókőre is nyílik egy kis kilátás. Apró huplival tűzdelt ereszkedéssel gurulunk a Pilisszentkereszttől Dobogkőre vezető közútig, ahonnan már leírt úton kb. 6 km Dobogókő.

Dobogókő pomázi emelkedőjének videója

Galyatető (964 m) a Kékestető mellett a Mátra másik magas, aszfalton is megközelíthető csúcsa. Galyatető is négy útvonalon is megközelíthető: Kelet, Pásztó felől (24 km) erdei, időnként panorámát is nyújtó, jellemzően 5-6% meredek közúton. Parádsasvár felől (15 km) sajnos az átlagosan 5-6 % (az elágazás után 8 km-n át 2%-os) meredek emelkedő kevés kivételtől eltekintve zárt erdőben halad, az elágazást követően időnként az aszfalt minősége is elég rossz. Dél felől Mátraházán át érhetjük el Galyatetőt, ekkor egészen a településig ugyanarra hajtunk, mintha Kékestetőre mennénk. Végül Észak, Szuha felől, a falu végétől hosszan aszfaltozott erdészeti úton élvezhetjük a természet adta nyugalmat. Utunk 764 m-en csatlakozik be a Parádsasvár és Galyatető közti közútba, ahonnan már csak néhány km a tető.

Gyöngyös felől hajtva Mátrafüred mellől egy egykor aszfaltozott erdészeti út is vezet Galyatetőre, ám minősége már nagyon leromlott, így inkább terepkerékpárral ajánlott csak.

A challenge-big.eu mozgalom 2011. évi, Galyatető 3 emelkedőjét tartalmazó kerékpártúráján készült videó

Kékestető (1014 m) egyfelől hazánk legmagasabb földrajzi pontja, egyúttal pedig a magyar bringások országunkban leginkább felkeresni vágyott hegye. Évente már amatőröknek is rendeznek itt versenyt, illetve a Magyar Kerékpáros Körverseny egyik szakasza is gyakran itt végződik. A tetőn TV torony áll, ahonnan természetesen körpanorámát is lehet élvezni, ám a sípálya tetejéről is klassz kilátás nyílik Észak, Felvidék irányába; tisztán látszik az Érchegység, igazán tiszta időben a Magas Tátra is.

Kékestető aszfaltos Dél (18 km + 841 m), illetve Észak (17 km + 777 m) felől érhető el; mindkét út utolsó 3,5 km-e megegyezik. Észak felől Parád / Parádsasvár felől főként erdő által zárt úton kapaszkodhatunk mind magasabbra, míg Gyöngyös felől érkezve Mátrafüreden át tekergünk fölfelé az 5-6%-os szerpentinúton. Utóbbi település turisták által látogatott környék, bőséges vendéglátóegységekkel, sőt kalandparkkal.

Az emelkedőn 670 m magasan tárul elő közelebbről a csúcs. Mátraházán (715 m) büfénél, falatozónál lehet energiát vételezni, illetve kútnál vizet venni. A hátra levő 3,5 km jellemzően 9-10% meredek; egy alkalommal Dél, az Alföld felé nyíló szép kilátás miatt érdemes rövid pihenőt tartani. Az aszfaltút végétől kb. 50 méter földút vezet a hegy legmagasabb pontjához, illetve a kilátást nyújtó sípálya tetejéhez.

A Gyöngyös felőli emelkedőn készült videó

A bemutatott három emelkedő több meredekség-diagramja ITT elérhető!

Pannonhalmát – évekkel ezelőtt – kulturális, történelmi jelentősége miatt (és azért, hogy a ÉNY Magyarországról is kerüljön a listára) – Kreicsi Gábor javaslatára - választottuk a 6 emelkedő közé. Meg kell jegyezni, hogy bár csupán 256 m magas hegyről / dombról van szó, 8-12%-os meredek. Belgiumban és Hollandiában bőven akad sok hasonló kaliberű.

A település legfőbb nevezetessége a Szent Márton-hegyen épült bencés főapátság, mely 1996 óta a Világörökséghez tartozik és melyben államalapító I. István királyunk is gyakran megfordult.

Az apátság és a hegytető alapvetően egy irányból érhető el: Pannonhalma falu felől egy bő km hosszú, visszafelé panorámás, jellemzően 8-10%, néhol 11% meredek emelkedőn. Az apátsággal szemben található kilátóból kiváló panoráma nyílik a Duna, illetve Budapest felé; a kilátó mellett néhány évszázaddal korábbi magyar szavakkal Béla királyhoz köthető mondat szerepel: „Árpád vezér és vitézei tábora szállának Szent Márton hegye mellett és Szabária forrásából mind ők, mind barmaik ivának és a hegyre fölmenvén Pannónia földjének szépségét látván fölötte örvendének."

Az alábbi videó 1. percét követően lett megörökítve a pannonhalmi emelkedő néhány érdekesebb része

Felső-Borovnyák (945 m): A Bükk legmagasabb, aszfalton elérhető pontja; mely a bankúti turistaháztól érhető el; rövid, meredek emelkedővel végződik. Tetején katonai épület áll. A Bükk fennsík 600-900m magasságban elhúzódó fennsík, mely Magyarország legnagyobb és legmagasabb ilyen térszíne. A fennsík karsztfennsík, az egész terület a Bükki Nemzeti Park része, melyet változatos minőségű forgalommentes, kerékpározásra alkalmas erdészeti utak szelnek át. Mivel mészkőhegység, ezért a területén számos víznyelő, dolina, uvala, polje, karrmező és zsomboly található meg. A felszínen nincsenek egymásba nyíló völgyek, források, hiányzik a fő- és mellékgerincek rendszere. Itt alakult ki Magyarország legmélyebb barlangja is, az István-lápai-barlang, amely több mint 250 méter mély. A Bükk olyan csodás és kerékpározásra javasolt, békés hegység, hogy egyértelmű volt, innen is szükség lesz egy emelkedőre.
Felső Borovnyák, avagy a közeli Bánkút nem túl távoli megközelítésre gondolva Eger / Felsőtárkány, Szilvásvárad illetve Mályinka felől érhető el.

A Felsőtárkány felől emelkedő út zömében zárt erdőben vezet egyenletesen közepes (5-6%-os) meredekséggel. A megye váltást követően egy jobbkanyarban ágazik le a fennsík közepébe vezető erdészeti utunk, amelyen a háborítatlan természetet élvezhetjük. Az elágazások miatt térkép nélkül nem javasolt a fennsíkon barangolni, mert a folytatásban előbb kb. 3,5 - 4 km múlva a szilvásváradi út (balról érkező) becsatlakozásánál kell jobbra tartanunk majd kb. 2 km mezei, panorámás tekerést követően balra / Észak felé kell fordulnunk, hogy kb. 3 km leromlott erdészeti úton, időnként földúton érkezzünk meg Bánkútra, mely szomszédságában hamar felkereshető Felső-Borovnyák, a Bükk legmagasabb, aszfalton is elérhető útja.
A távolság Eger központjától kb. 50 km.

Az előbbivel szemben a Szilvásvárad, illetve Mályinka felől vezető utak végig erdészeti utak, mindkettő időnként kilátással ajándékozza meg az arra járókat; meredekségük jellemzően....

2012-ben 12 éves unokaöcsémmel valamelyiket, vagy tán mindkettőt felkeressük, utána videóval fűszerezett beszámolóval jelentkezem.

Misina-tető (535 m): A fentieken túl a magyar kijelölt kaptatók utolsóját a Mecsekben jelölték, jelöltük ki. Hasznos dolog, ha a kerekeseket a Misina-tető felkeresésével Pécs megtekintésére is Délre csábítjuk. A Mecseknek nem a Misina tető a legmagasabb csúcs, nem is a legmagasabb aszfalton elérhető pontja, azonban a TV torony adta kilátás miatt nem érdemes kihagyni. Ami Budapestnek a Hármashatárhegy vagy Jánoshegy, az Pécsnek a Misina-tető. Ottjártakor egyes részei hangulatilag kifejezetten hasonlítottak a másikra.

Táv: 7 km, szintemelkedés: 404 méter, max. meredekség 13%

A hegy alatti úton a gerinccel párhuzamosan a Tubes mentén délszaki hegyi érzetet sugárzó természetben tekerhetünk tovább mígnem a keleti Mecsekre nyíló gyönyörű panoráma nem okoz kellemes meglepetést. Ha van bennünk egy kis motiváció és elszántság, egy sorompó által lezárt, forgalommentes erdészeti úton feltekerhetünk a Mecsek legmagasabbra vezető aszfaltútján a Hármas-hegy 604m magas csúcsához, mely emelkedőjén a háborítatlan természetben való bringázásnak örülhetünk és lehetünk büszkék magunkra, ha sikerül feljutni a 22%-os meredekséget is elérő úton. A csúcson bár kis torony áll, arra – 2008-ban - felmenni nem lehetett, a kilátást pedig fák takarták.

Kellemes élményeket, szép emlékekben gazdag kerékpártúrákat kívánok !