3. nap

Reggeli után, csomagok nélkül feltekerünk a Sztúpához. Kicsit leülünk és nézzük. Ezt egyszerűen nézni kell! Miközben nézzük, egy szerzetes szertartásszerűen körbe járja a Sztúpát. Érdekes, mintha mi is nagyobb lelki nyugalomba kerültünk volna. Annak ellenére, hogy az ilyen kerékpártúráink során folyamatosan mélyül a lelki békénk, ez most még fokozódott!

Sztúpa

Sümegen keresztül tekerve ismét megcsodáljuk a várat. Pár éve itt szálltunk meg. Akkor Írottkőtől indultunk és Keszthelyig mentünk kerékpárral a Kéktúra útvonalán.

Gémeskút

Somlóig, a Bakony lábainál heverő rétek mellett haladunk. Kis települések esnek útba. Valamikor komoly állattartás lehetett erre! Emlékét a még ma is büszkén álló gémeskutak őrzik. A Somló már messziről kiugrik a tájból. Bármelyik irányból közelítjük meg, szinte mindig ugyan olyan a formája. Térképet nem nézzük, az első út mely nekimegy a hegynek a mi utunk.

Tájház Somló előtt

Megint tévedünk. Szőlősorok között vezet az út, és egy pincészetnél ér véget. A helyieket kérdezgetve rátalálunk a jó útra. Több pincénél, melyek vendégek fogadására lettek átalakítva, táblák csalogatnak borkóstolásra. Feljebb megyünk a hegyoldalban és a szőlőben dolgozó emberektől érdeklődünk. Sikerrel! Egy házhoz irányítanak, melynek az ismertető jeleit is elmondják.

Köcsögök

A házigazda otthon van. Mondjuk, szeretnénk bort venni, mire közli, Ő nem ad el bort. Elszomorodunk, kötjük az ebet a karóhoz, legalább 1 literkét lenne szíves. Ő nem ad el bort! Ad, de nem pénzért. Szívesen meghív a pincéjébe, megkóstolhatjuk a borát, beszélgessünk és már terel is minket a lépcső irányába.

Bort nem ad el, de kóstólni ad!

A kerékpárokat kapun belül letámasztjuk és megyünk a pincébe. Kezdődik a kóstolás és a beszélgetés. Jól és sokat tud beszélni. A régi munkájától kezdve a házépítésig. A szőlőtelepítéstől a gyereknevelésig.

Nekünk az útjainkról kell mesélnünk. Közel másfél órát kóstolgattunk, beszélgettünk. Háromszor köszönünk el, és még háromszor iszunk pertut. Igazi dolgos ember, nyitott a világra és jól érzi magát a bőrében. Öröm volt megismerni! Búcsúzóul még egy kétliteres kólás flaskát is megtölt nekünk, mondván, mire felérünk a Somló tetejére megszomjazunk és jól fog esni. Ebben igaza van. A jó bor itatja magát. És neki nagyon jó bora van!

A járgányokra nem vállaljuk a felülést.

• Egyszer: besötétedett!
• Másodszor: erős az emelkedő!
• Harmadszor: biztonságosabb tolni!

X idő kell míg feltoljuk, illetve a turistajelzést fejlámpákkal követve lépcsőkre találva felmászunk a Somló tetejére. Találunk padot, asztalt, tűzrakóhelyet és gyújtóst is. Az ég csillagos, alattunk a környező települések fényei. Tüzet rakunk, kibányásszuk az elemózsiát (kenyér, szalonna, hagyma, paprika) és nagy evészetet csapunk. A kerékpárok feltolása és a bor nagyon jó étvágyat csinált! Evészet közben a sós szalonna is megkívánta a bort, adunk neki.

Itt a Somló tetején nincs világítás. A környező települések felszűrődő fénye nem zavaró, csodás kilátás nyílik az égre. Rengeteg csillag hunyorog ránk, időnként áthúz az égen egy műhold is. Az eget bámulva nosztalgiázunk, és szeretnénk megtervezni előre a jövőnket. Természetesen az élet számunkra kellemes, szép, hasznos oldalát akarjuk csak látni és megélni. 

A nyugalmunkat pár motoros, qvados zavarja meg. Vezethet ide fel egy út, azon jöttek fel és most a tetőn átalakítják a felszínt, majd távoznak. Ennek mi értelme volt? Itt a tetőn kialakítottak egy kis focipályát, ott állítottuk fel a sátrat.

4. nap

Reggel a nap sugarai gyorsan felmelegítették a sátorban a levegőt, a hőségre ébredtünk. Kérdezgetjük egymást de egyikünk se másnapos. Mindkettőnk feje érzékeny a szeszre, kicsit is rosszabb minőségű itókát fogyasztunk, azt gyorsan jelzi. A tegnap fogyasztott bor megítélésünk szerint kivételesen jó minőségű volt.

Somló, kilátó

Most világosban látjuk a felvezető utat, a motorosok gondoskodtak a friss nyomokról is. Lefelé gurulva, a Somlói vár maradványit is megnézzük. Nem vagyunk egyedül, talán osztálykirándulást szerveztek ide, sok gyerek is nézelődik. Somlótól és a vártól elköszönün, majd fájó szívvel vesszük az irányt Pápa felé, tudva, a holnapi nap már a munkáé, kezdődnek az egyhangú, szürke hétköznapok.

Pápa, Nagytemplom

Pápáról vonattal megyünk hazáig, Pápa-Győr-Tata vonalon győri átszállással!