4. nap 2010. augusztus 17.

Sajnos azt az utat kell megtennünk visszafelé, melyen idáig jöttünk. Ezt egyikünk sem szereti. Abban egyezünk meg, Novalja után letérünk egy mellékútra és azon gurulunk be Simuniba.

Novaljaban még bevásárolunk. Egy rendőrtől akarunk eligazítást kérni, merre találunk üzletet, de nagyon bunkón viselkedik. Már másodszor járunk így a mostani utunkon. Eddig soha nem tapasztaltunk hasonló viselkedést részükről. Mindkettőnek igazi körzeti meghízott kinézete van. Bár az is lehet, hogy velünk van tényleg a probléma.

Találunk nélküle is egy nagy üzletet. Felváltva vásárolunk. Egyik nap én, másik nap a barátom. Így nagyobb az esély, nem fogunk egyoldalúan táplálkozni.

Az étkezés:

Napi két bőséges étkezés, közben nasi.

Reggeli:

• • kenyér,
  • felvágott, vagy sonka, vagy szalonna, vagy konzerv, (mely lehet hal, májkrém, vagdalthús)
  • sajt
  • paprika, paradicsom, esetleg hagyma
  • tej, vagy kakaó

Nasi:

• • keksz, nápolyi, csoki, mogyoró, gyümölcsök, cola, fagyi, sör

Vacsora:

• • kenyér, vagy zsemle, vagy kifli
  • felvágott, vagy sonka, vagy szalonna
  • sajt
  • paprika, paradicsom, hagyma
  • tej, vagy kakaó, vagy sör, vagy bor

Innivaló:

• • 5-6 palack ásványvíz, ahol lehet csapvizet szerzünk.

Mivel minden nap elfáradunk, kiéhezünk, így a fenti egyszerű étkek is pompás lakomának tűnnek a sziklákon, vagy a homokban ülve.

A most említett üzlet nekünk megfelelő, de nem szeretnék nap mint nap ide járni. Szerintünk csak szezonban van nyitva. Keskeny sorok, az áruk zsúfolva vannak kihelyezve, sok ember, a bevásárlókocsik egy része nem használható, a dolgozók elcsigázottak. Több ápolatlan ember is tülekedik intenzív testszagot árasztva.

Az üzlet előtt szél kergeti az elszórt szemetet. Szemetesek csak ímmel-ámmal vannak kihelyezve, méretük is kisebb a kelleténél. Az emberek sem figyelnek, mindent elszórnak.

A 106-os útról Mandre felé egy mellékút vezet. Az út feléig emelkedő, majd folyamatos lejtő a tengerig. Mi nem gurulunk le a tengerig, még előtte balra fordulunk Simuni felé. Kivételes gurulás. Hihetetlen panoráma, csodás idő, nyugalom, forgalom szinte nulla.

Ez a Simuni-ig vezető mellékút csendes. Végig nyugodtan tudunk haladni.

Simuni is halászfalu. Egy kis öbölnél fekszik. A környéken több földút vezet az öböl különböző pontjaihoz. Térképen nem feltüntetett kis üdülőtelep is található a parton. Az utak egy részét bejárva jó strandoló helyet találunk, ahol jól elidőzünk. Szabad strandot felesleges keresni, mindenki ott strandol, ahol tetszik neki. Alkonyat közeledtével szinte mindenki pakol és elmegy. Vannak akik az éjszakát is itt töltik. Mi is pakolunk és bemegyünk Simuniba, itt van kemping.

Mai táv: 52 kilométer

5.nap 2010. augusztus 18.

Simuni-ból indulva Kosljun a következő település amit érintünk. Mellékútról mellékútra fordulunk. Ez még talán az eddigieknél is kisebb település, viszont itt is alapoznak az idegenforgalomra. Kősziklára kiírva: Camp Kosljun. Térkép, GPS nem jelzi. Tényleg vannak vendégek. Nekem eszembe nem jutna, hogy ide jöjjek a családdal. Természetesen nem vagyunk egyformák.

A faluból kivezető útról hamar elfogy az aszfalt, köves, poros úton poroszkálunk ismét. Ez dombnak felfelé rendben, de lefelé folyamatosan fékezni kell, különben lerázódnak a csomagok a paripákról. Előttünk porfelhő, előbb előzött le egy autó, az verte fel. Olyan az érzésünk, mintha egy mexikói sivatagban lovagolnánk. Az még ennél is ilyenebb?

Felérve egy dombtetőre meglátjuk a sópárlót, aminek a másik oldalán haladtunk el pár napja. Találkozunk pár montissal, akik csodálkozva mérnek minket végig. Lennénk mi is a terep bicókkal. Nagyot lehetne ezen a terepen zúzni. Nagyon élveznénk.

Elérve a 108-as utat rákanyarodunk, Povljana a következő célpont. Térkép és GPS szerint is vezet egy földút Povljana-ból Smokvica-ba. Ezt keressük. Az út melyre rátalálunk 150 méterrel van arrébb a jelzettől. Esélyünk sincs arra, hogy megközelítsük. A mostanin megyünk tovább, a kettő párhuzamos egymással. Pár autó is elmegy mellettünk, így szinte biztosra vesszük, ez a jó út. Kis idő elteltével felbukkan pár autó, rögtönzött parkoló van a semmi közepén, száz-százötven méterre a tenger. (Uvala Sara Povljana)

Hol templom ott hit, hol hit, ott hiszek a pihenésben

Az utunk lassan fordul az általunk keresett út felé. Bizakodunk, de az út minősége egyre rosszabb. Aztán vége. Nem is próbáljuk megkeresni a másikat, töredezett, köves a talaj, csomagokkal járhatatlan.

Visszafordulunk, megkeressük a műutat, most már nem is térünk le róla.

Razanac-ba megyünk. Az autós kemping a település elején van, nekünk távol a tengertől. Bent a településen találunk egy kis kempinget. Ez zsúfolásig tele, de maradunk. Rövid városnézés után irány a víz.

A kis falu temploma mellett 3 harang szabadon felkötve. Hangjukat meg lehet hallgatni.

A helybéli öregek nyugodtan tűrik a nyári szezon nagyobb forgalmát. Lassan sétálnak az utcán, váltanak egymással pár szót, majd ballagnak tovább. Az idős helyiek által lakott házak lerobbantak. Némelyik eldugott utcában megállt az idő.

Mai táv: 69 kilométer

6. nap 2010. augusztus 19.

A mai napon visszatérünk a Vir szigetre. Igyekszünk eddig nem érintett településeket is érinteni. Ezek Vrsi, Nin, és a Vir szigeten Patarinka, és egy világítótorony.

Utunk végig aszfalton vezet, kivéve az utolsó pár kilométert, mely a világítótoronyig visz.

Régi városkapu Nin előtt

Nin felkapottabb hely mint Razanac, vagy Vrsi. Sokkal több vendég látogat ide, a látnivalók is jobban karbantartottak.

A Vir szigetig folyamatos tempóban megyünk, kisebb pihenőkkel, nézelődéssel. Az út mellett fügefák, szép nagy érett terméssel. Szeretem a fügét, mióta itt vagyunk szinte mindig van tartalékban pár szem. A mostaniak nagyon édesek.

Az út mellett sok helyen árusok is vannak. Gyümölcsöt, bort, sajtot, házilag sajtolt olivaolajat árulnak.

A világítótorony Vir szigeten

Számunkra az újabb igazi élmények a Vir szigeten kezdődnek ismét, a világítótorony keresésénél.

Mai táv: 56 kilométer

Vége

Kapcsolódó cikkek:

Kerékpártúra a Vir és Pag szigeten 1. rész

Kerékpártúra a Vir és Pag szigeten 2. rész