Ismét 100 kilométer feletti távot teljesítünk. Szép kört írunk le az Északi-Bakonyban és peremén. Mai túránk végén erdészeti úton is fogunk tekerni, a minősége nem olyan mint az országútnak, lassabban tudjuk a kilométereket morzsolni. Épp ezért hagyjunk elegendő időt az út végére.

 
A zirci templomtól indulunk, 408 méteres szintről. Az útjelző tábla balra Veszprémet, jobbra Porvát mutatja. A 82-es főúton megindulva szűk egy kilométert teszünk meg Veszprém felé, majd jobbra Bakonybélnek fordulunk. Nyáron szinte folyamatos a forgalom, hétvégén pedig még erősebb. Ezt figyelembe kell venni, az autósok itt már türelmetlenek, érzik a Balaton közelségét, már szeretnének ott lenni. Az ellenkező irányból érkezők többsége azért türelmetlen, mert már szeretne ismét otthon lenni. A főút mellett járda is van, de a minősége rossz, a gyalogosok is hátráltatnak, sokat kell kerülgetni őket és a kátyúkat is.

Zircet a Bakony fővárosaként is nevezik. Magyarország legmagasabban fekvő városa. A városközponton halad át a 400 m-es szintvonal. Története több, mint 9000 évre tekint vissza. Nevének egyik eredet története, a szláv ,,szív" -src- szóra vezeti vissza. A Bakony szíve.

 
Bakonybél irányába jól ki van jelölve az út, nagyon nehéz eltéveszteni. Ahogy lefordultunk a 82-es útról már érezni is a kisebb forgalmat, Zircről kiérve már a Bakony hullámai is kezdik lekötni a figyelmünket.

 
4 kilométernél felérünk egy dombtetőre, szép kilátás fogad. Balra, jobbra a Bakony, a völgyekben a települések. Sajnos az út széle ahol a kerékpárokkal meg vagyunk tűrve, figyelmünk egy részét leköti. Kisebb-nagyobb lukakat kell kerülgetni, hajlamosak vagyunk az úton beljebb húzódni. Ezt időnként több kilométeren keresztül is meg tudjuk tenni, a motorizált forgalom lehetővé teszi. Mivel tudják az autósok, motorosok is, hogy nincs nagy forgalom, ezért a kanyarokba bátran bemennek, követik az ideális ívet, amit mi bringások megzavarhatunk. Bakonybélig folyamatosan füleljünk, motorok, gumik zajára húzódjunk ismét az út szélére.

 
Jobbról egy magas csúcson érdekes objektum. Egy gömb alakú építmény. Következő túráink egyikén oda is ellátogatunk, felmászunk majd a Kőris -hegyre, a Bakony legmagasabb csúcsára, 709 méterre.

 
10 kilométernél Pénzesgyőr, a következő település már Bakonybél, amit 340 méteres szinten érünk el. A falu közepére gyors gurulással érkezünk. A központban balról kis park, asztalok, padok, felettük tető. Picit hátrább egy épület, előtte csap, vízvételi lehetőség. Ezt a helyet jól jegyezzük meg, következő utak alkalmával jól jöhet. Bakonybél, mint a neve is utal rá, a Magas-Bakony ,,közepe". Az országos Kék-túra útvonala is érinti, bakancsosok számára is egy fontos célpont, pihenőhely. Szálláslehetőség szempontjából nagyon jó. A Pápai út mellett, (ezen kerekezünk végig) több házon találunk kiadó szoba feliratot, és találunk boltot, kocsmát, presszót is bőséggel.

Mai utunk elején már megkaptuk az ízelítőt, változatos a domborzat. Lesz még részünk ebben, de lesz részünk hosszú sík terepben is.

Bakonybél első írásos emléke 1083-ból való. 1023-1030 között Szent Gellért itt élt remeteként. Az Árpád-korban jelentős szellemi központ volt. A falutól nem messze egy kápolna is emléket állít neki.

 
Kiérve Bakonybélből árnyas, rekkenő hőségben is pár fokkal hűvösebb völgybe érkezünk. Balról mellénk érkezik a Gerence-patak, halk csobogása felüdítő. A forgalom is kisebb, talán a többi közlekedő is érez valamit, az autósok többsége is kényelmesen jön az úton, nem akarják a bringásokat leszorítani. Oldalról, hol közvetlenül mellettünk az erdő, hol kis rétek, tisztások. Több helyen pihenőhely, padok, tűzrakóhelyek. Az erdő fái vegyesen állnak, a hűvös, párás völgynek köszönhetően leveleik harsogó zöldek július közepén is. Olyan úton élvezzük a kikapcsolódás élményét, ahova még szívesen visszatérne az ember. (Még vissza is térünk!)

 
Semmi sem tart örökké. Az erdő ritkulni kezd, elérjük Huszárokelőpusztát.

 
Lassan magunk mögött hagyjuk a Bakonyt. Beérünk Bakonykoppányba, majd 34,5 kilométernél Béb következik. Béb elején gyorsan el is fordulunk balra, Ugod felé. Már csak 180 méteres szinten vagyunk.

 
Nyári melegben fogjuk igazán érezni, mekkora különbség van az árnyas völgyek, és az árnyék nélküli sík terepen történő kerékpározás között.

 
40 kilométernél érünk Homokbödögébe. 210 méteres szinten vagyunk. Testünk, lelkünk egyaránt egy korsó hideg sör után kiálthat a 30 fok feletti nyári melegben. A falu csendes, szinte kihaltnak tűnik, a kocsmában is alig van vendég.

 
Nagytevel következik. A Kossuth Lajos utca közepén, balról egy ház, Bakonyér turisztikai központ kiírással. Jó az ilyet látni, az országban egyre több helyen, és egyre többet tesznek a turizmus érdekében. Kis falvak egyik kiemelkedési lehetősége is lehet.
Adásztevel, majd Pápa következik.

 
51 kilométernél érünk Pápára a körforgalomhoz. A Bakony már egészen messzinek tűnik.

 
A körforgalomnál több tábla, mi keressük a Városlőd feliratút. A 83-as főút visz arra, szerencsénkre van mellette egy keskeny, rossz minőségű, kerékpárútnak nevezett sáv. Követjük a 83-as utat.

 
53,7 kilométernél ismét egy tábla, -Városlőd 23 kilométer-. (Városlődig nem megyünk el.) Pápa-Tapolcafő után jobbra fordulunk Ganna, Döbrönte felé, 57,5 kilométernél.

 
Először Ganna a célpontunk, majd Döbrönte.

Gannán, 62,5 kilométernél az Esterházy mauzóleumnál állunk meg. A mauzóleum egy domb tetején áll, könnyű megtalálni.

Ganna első írásos említése egy 1171-es oklevélben található.

A terület a török időkben lakatlanná vált, 1552-ben faluhely-pusztaként került a pápai Esterházy család birtokába.

 
1808-1828 között készült a család megrendelésére a mauzóleum. A templom a Római Pantheon kicsinyített léptékű mása.

 
A mauzóleumhoz vezető útnál egy buszmegálló. Tiszta, fedett. Nyáron árnyékot ad, esőben szárazat. Amennyiben a közeli vendéglátóhelyek zárva vannak, itt is megállhatunk pihenni. Vízvételi lehetőség a plébánia közelében.

 
Döbröntére átjutni nagyon egyszerű! Megkeressük a temető felé vezető Temető utcát. Az utca elején rátalálunk a Zöld sáv jelzésre is. A Temető utcát balra elhagyja. Követjük a Zöld sáv jelzést, egyben kerékpárút is. Eltekerünk a temető mellett, beérünk egy kis erdőbe. Az erdőből kiérve felbukkan Döbrönte legmagasabb pontjára épített Szarvaskő Vára.

Gannán és Döbröntén is dúskálhatunk a szállásokban, amennyiben a leírt túrát más felbontásban szeretnénk bejárni, van miből választani.

Nagy Lajos király 1367-ben adott engedélyt Himfy Benedek ispánnak a kővár építésére. Idővel sajnos a Himfy família a rablólovagok szintjére süllyedt. Leghírhedtebb rablásuk 1464-ben történt, kifosztották a Szent Márton-hegyi apátságot (Pannonhalma). Hunyadi Mátyás ezt már nem tűrte, a család birtokait elkobozta.

 
Döbröntéről visszatekerünk Gannára, de az országúton. Elérjük azt az utat, amelyiken a 83-as főútról Gannára tekertünk. Itt jobbra fordulva, enyhe lejtő segítségével visszatérünk a 83-as főútra. Nincs nagy forgalom, az út minősége jó, gyorsan fogyasztjuk a kilométereket.
75,5 kilométernél már Járiföldön vagyunk. Élvezetes tekerésben van részünk. Szép ívű kanyarokkal, jól belátható távokkal, kisebb-nagyobb emelkedőkkel, lejtőkkel vezet az út.

 
A dombtetőn buszmegálló, mögötte egy régi épület. A közelben van egy katonai bázis, repülőtér. Ne lepődjünk meg, ha égzengéshez hasonló morajlást hallunk és hirtelen a fák fölött felbukkan egy hatalmas katonai repülőgép.

 
Járiföld után balról a völgyben Bakonyjákó. Már nem vagyunk messze Farkasgyepűtől.

 
81,5 kilométernél, gyorsan leküzdve 80 méteres szintet, 400 méterre felkapaszkodva egy kanyar után elérjük a híres Farkasgyepűi Tüdőszanatóriumot. Farkasgyepű már csak pár száz méter. Farkasgyepűn gyorsan át lehet érni. A tüdőszanatóriumtól számolva 2,5 kilométert gurulva, a Farkasgyepű táblát elhagyva lassítsunk. Balra, a Piros kereszt turistajelzésen egy erdészeti úton behatolunk az erdőbe. Az erdészeti út minősége rosszabb, mint az előbb elhagyott főúté, átlagsebességünk visszaesik. Ne bánkódjunk miatta, szívjuk magunkba mélyen az erdő illatát, a tiszta levegőt. Ahogy távolodunk a főúttól, egyre halkabb, távolabbi az autók hangja, végül nem marad belőlük semmi. Már csak az általunk keltett hangok maradnak, és egy-egy ág reccsenése, madarak rikoltása. Kis szerencsével láthatunk vadakat is. A Piros kereszt jel elmegy balra, mi maradunk a már jelzetlen, de becsülettel kitartó keskeny erdészeti aszfaltúton. Nézve a növényeket, hallgatva az állatok hangjait, könnyű elveszíteni az idő és távolság érzetünket. Egyszer csak az erdő homályában balról több fény szűrődik. Egy tavacska bontakozik ki. A Bitva-patak lett felduzzasztva, és a tavacska nem kis túlzással a Pisztrángos-tó nevet kapta. Évtizedekkel ezelőtt talán tiszta lehetett a vize, de most sajnos nem mondható el róla. A kis tó jelenleg a pecások paradicsoma az erdőben. Már ha paradicsomi állapotnak lehet nevezni a veszettül támadó szúnyoghadak mellett a horgászatot. Rövid időt eltölthetünk itt. A tó mellett elmegy balra a Piros kereszt turistajelzés, 50-100 métert ha követjük réthez érünk, pár pad is található itt.

Az utunkat mi továbbra is az erdészeti úton folytatjuk, jelzés nélkül. Csak a szilárd aszfaltborítást kell követni. Bükk, tölgy, pár vadcseresznye, időnként fenyőfa az állomány. Utunk lassan, kíméletesen emelkedik.

 
Talán 1,5 kilométert teszünk meg, mikor találkozunk a Kék kereszt jelzéssel. Balról érkezik, 100 méter után jobbra távozik. Újabb 600-700 méter, a Kék sáv jelzéssel találkozunk, szintén rövid időre.

 
Folyamatosan tudunk haladni, kapkodni, sietni szükségtelen, ha a napnyugta legalább egy, 1,5 órányira van. Ennyi idő alatt kiérünk az erdőből, ha csak nem lesz technikai problémánk, hiszen ezt is számításba kell venni!

 
Következő támpontunk egy jobbos hajtűkanyar. Szinte szemből érkezik a Piros sáv jelzés. Mi élesen jobbra fordulva kezdjük követni! 400 métert megtéve a hajtűkanyartól jobbról a Kék sáv jelzés csatlakozik. A Piros sáv és Kék sáv jelzés kis ideig együtt megy, idővel a Piros távozik, mi már maradunk a Kék sáv jelzésen Bakonybélig. Bakonybél előtti 3 kilométerünk szinte folyamatos lejtő. Könnyen belendülünk, de számításba kell venni a gyalogos turistákat, a ritkán erre járó autókat, motorokat és az út minőségét is! Egy pillanat alatt kátyú kerülhet a kerekek alá!

Bakonybélt elérve ismerős lehet az út amibe az erdészeti utunk torkollik. Reggel jártunk erre, itt kezdődött a Gerence-Patak melletti szép szakaszunk. Most jobbra Bakonybélnek fordulunk és a már megismert útvonalon pedálozunk vissza Zircre.
Bakonybél-Pénzesgyőr-Akli-végül beérünk Zircre.

 
A templom tövéhez érve 115 kilométerrel lettünk gazdagabbak. A legmagasabb ponton majdnem 500 méteren voltunk.

• Táv: 115 km
• Szint: 1325 méter
• Nehézség: Nehéz
• Útvonalunk:Zirc-Bakonybél-Pápa-Ganna-Döbrönte-Farkasgyepű-Bakonybél-Zirc

Megjegyzés: Túránk elején 400 méteres szintről indulunk, elérjük az 500 méteres szintet, innentől kezdve közel 35 kilométeren keresztül lassan ereszkedünk, míg 150 méterig le nem süllyedünk. Ne felejtsük el, hogy ezt a szintvesztést a túra végén pótolni kell!
Az útvonalra csak Farkasgyepű után, mikor rátérünk az erdészeti útra kell jobban figyelni. Bakony térképet vigyünk magunkkal.