Keszthely környékét feltérképeztük magunknak. Természetesen ennek a területnek az aprólékos bejárása is még több túrát igényelne, de a lehetőségeink ezt teszik lehetővé. Tovább állunk, irány Városlőd. A 100 kilométer fölötti távokat már megszokhattuk, így a mai túránk még csomagokkal megpakolva is könnyen teljesíthető.

A Keszthelyről kivezető útvonalak ismerősek számunkra, így a várost gyorsan magunk mögött tudhatjuk.

Várvölgynek vesszük az irányt. A 71-es főutat keresztezve megkezdjük folyamatos, egyenletes mászásunkat. Keszthely 120 méteres szinten van, innen érjük el a 260 méteres szintet nem sokkal Várvölgy előtt. Várvölgyre jó gurulással érkezünk meg. Várvölgy után Lesencetomaj következik. Jó a kitáblázottság, természetesen térkép is van nálunk, így folyamatosan tudjuk követni azt, hogy hol vagyunk. Lesencetomaj végénél keresztezzük a 84-es főutat. Picit csalafinta a kereszteződés, vigyázzunk! Következő település már Tapolca, 27,4 kilométernél el is érjük. Mai napra a bemelegítés megvolt. Most bemegyünk a centrumba, a Malom-tónál tartunk rövid pihenőt, van lehetőség étkezni, feltölteni a készleteket. A centrumot könnyű megtalálni, végig ki van táblázva az irány. A hosszú, egyenes Deák Ferenc utcán érünk a város központjába. Balról a városi park, utána a buszpályaudvar. A buszpályaudvar után úgy 300 méterrel álljunk meg, jobbról tourinform és egy aranyos szobor, -kiskirálylány-. Itt egy kapualjon keresztül be tudjuk tolni a bicikliket, pár lépcsőn lebukdácsolunk és máris a Malom-tónál vagyunk. A tó mellett vannak padok, elfáradva a biciklin töltött 2 órás ülés után, ismét leülhetünk.

Tapolca a Tapolcai-medence közepén fekszik. Körben kúp, vagy koporsó alakú tanúhegyek állnak.

A rómaiak által épített 6 méter széles kőutak a város több pontján is megtalálhatóak.

Tapolca több feltárt barlangja egy rendszert alkot, így Magyarország 4. leghosszabb barlangrendszere. A város legfontosabb turisztikai célpontja a Malom-tó. A tó mellett középkori és mediterrán hangulatot ébresztő épületek állnak.

A tóban úszkáló piros halaktól megvidámodva készüljünk fel következő etapunkra Zalahápig.

Zalahápra legegyszerűbben a Halápi úton tudunk kimenni Tapolcáról. A Tavasbarlang felé vezető út több helyen ki van táblázva, kövessük azt az irányt. A barlang majd jobbról esik, tekerünk tovább és már el is értük a Halápi utat. A Piros sáv turistajelzés is segítségünkre lehet. Tapolcát elhagyva becsapós dombok állják utunkat. Nem nagy emelkedők, de érezhetően szívják az ember erejét. Zalaháp mögött felbukkan egy kerek tanúhegy. Kettős csonkakúpjával a legismertebb tanúhegynek számít. Formája hasonlít a Somlóhoz.

Zalaháp közepén elágazás jobbra Hegyesdnek, mi viszont egyenesen haladunk Nyirádnak, majd Halimbának.

Halimba alatt található a Dunántúl egyik legjelentősebb karsztvíz bázisa.

A tanúhegy lábánál tekerünk el, jobbról esik. Nyirád, Halimba neve ismerősen csenghet, a bauxit bányászat központja van itt. Nyirádtól alig 10kilométerre pedig Kolontár és Devecser.

Nyirádot elérjük, átvágunk a településen. Alig elhagyva a várost jobbra kell fordulni Devecsernek!

Közel 6 kilométeres nyílegyenes út áll előttünk.

36,9 kilométer, egy fennsíkon kezdünk el áttekerni. Kis szerencsével hátszelet kapva repülünk az úton. Az országútról balra, jobbra földutak vezetnek le, soknál tankcsapdák lerakva. Ezeket látva már biztosak lehetünk abban, lőtérnek használták ezt a területet. Az egész olyan, mint egy préri. Kis figyelemmel észrevehetők a legeltetés nyomai. Ezt jó látni, kihasználják a lehetőségeket. Nagy terület, sok állat eltartását biztosítja az itt növő fű. Míg ezen gondolkodunk, beérünk Halimbára.

Halimba után Ajka-Padragkút következik. Padragkúton T elágazáshoz érve balra Ajka felé fordulunk. Padragkúton Ajka felé enyhén lejt az út, gyorsan kiérünk a városból.

58,2 kilométer, Ajka előtt vagyunk és rálelünk egy kerékpárútra. Jónak tűnik, a burkolata sima, kapva a lehetőségen elkezdjük koptatni. Elég széles, a szemből érkező kerékpáros is elfér. Ajka déli oldalát ívesen kerüljük. Elérünk egy körforgalmat, itt egyenesen át, immár a Csingeri Úton vagyunk. A Csingeri Útról kell majd jobbra Úrkútnak fordulni. A kerékpárút egész jó volt, de sajnos a kivitelezők itt sem tanulták meg a kereszteződéseknél a szintbehozást. Nem ártana erre is figyelni, ne kelljen ilyen helyeken folyamatosan fékezni, majd gyorsítani, főleg akkor, mikor nekünk lenne elsőbbségünk. Sajnos több helyen, a házak bejáróinál sárfelhordás van! Erre vigyázzunk, esős időben veszélyes lehet.

61,9 kilométernél érjük el az Úrkúti elágazást. Nem fogjuk szeretni, szinte azonnal emelkedővel nyit.

65 kilométernél tartunk Úrkút előtt. Már látni a Kab-hegyet. Siralmasan néz ki, alig van fa a tetején. Pár éve orkán erejű szél csapott le, a fák nagy részét egyszerűen kidöntötte. Az állomány most kezd éledezni. A talpon maradt fák is nagy kárt szenvedtek, alig maradt rajtuk ág.

69,9 kilométer, Úrkút központja. Bolt, zöldséges, gyógyszertár a tér mellett.

A bakonyi huták közül elsőként Úrkúton készült csiszolt üveg.

Itt volt Európa második legnagyobb mangánlelőhelye. Külszíni fejtéssel bányászták, ma védett terület. A Csárdahegyi őskarszt szabadon látogatható

Ajkánál 240-250 méteres szinten voltunk, több dombot legyőzve Úrkútnál már 400-410 méteres szinten vagyunk. Bizony, ezen a 3 kilométeren az összes fokozaton végigugráltattuk a láncot.

Most viszont kössük fel a gatyánkat, hamarosan elhagyjuk a kellemes országutat, Úrkútról terepen megyünk át Városlődre. Turistatérkép, tájoló legyen nálunk! Lassú, de izgalmas menetben lesz részünk.

Itt a boltnál megindulunk balra a Mester utcába. A harmadik utcánál jobbra fordulunk, ez a Honvéd utca. Az utca vége hirtelen emelkedik, ne szégyelljünk leszállni és tolni a biciklit, hisz csomagokkal vagyunk. A Honvéd utca végén balra. A házak mögött megyünk el. Jobbról figyeljük a Kék sáv turistajelzést, hamarosan megérkezik. Kis ideig velünk marad, távozik balra, de segítségnek megkapjuk a Piros kereszt jelzést. Jobbról lombhullató erdő kísér, balról ritkás növényzet, rét féleség. Másik támpont a nagyfeszültségű vezeték. Kelet felé tartunk, a Piros kereszt vezet minket. Lassan beérünk a nagyfeszültségű vezetékek alá. A jelzés jobbra ívesen fordul, távolodunk a vezetékektől. Beérünk egy erdőbe, talán 200 métert teszünk meg benne és kérünk egy rétre. A Piros kereszt jelzés elmegy balra, mi maradunk a réten lefelé vezető füves úton. Balról ismét látható a nagyfeszültségű vezeték és szemben egy másik is látható. A kettő a völgy aljában egymás mellé besorol. Csak lassan tudunk a réten lefelé ereszkedni, de a taposott utat tudjuk követni. Közeledve a rét vége felé balra fordulunk, elmegyünk a vezetékek alatt. A vezetékektől jó 500 méterre ismét találkozunk a Piros kereszt jelzéssel. Balról érkezik. A csatlakozási pontnál elnézve az ösvényre amin érkezik, már láthatjuk miért volt szükség erre a kunkorra a réten. Most egy darabig biztos társunk marad a Piros kereszt.

(Amennyiben ez túl bonyolult és cuccokkal nem vállaljuk ezt a szakaszt, akkor egy következő túraleírásban lesz egy alternatíva, egy másikban pedig még egy lehetőség.)

Ezen az erdei úton lassan tekerve közel 800 métert teszünk meg. Nincs letérés, ami van, az számunkra járhatatlan! Az erdei út hirtelen beletorkollik egy keményre taposott köves útba. A turistatérkép makadám útnak is jelezheti. A Piros kereszt jelzés élesen jobbra elmegy, nekünk megint nem lesz jelzésünk. Enyhén balra, lejtővel kezdünk gurulni. Tőlünk 500 méterre jobbra a Csollánosi forrást jelöli a térkép. Arra gurulunk. A forrástól még további 800 méteren nincs jelzésünk, de annyira egyértelmű ez a köves út, hogy letérni nincs esélyünk róla. A forrástól megtettünk 800 métert, balról jön a Kék sáv jelzés, túráink során már sokadszor segít.

79,1 kilométer, megérkezünk Városlődhöz. Balról a Sobri Jóska Bakonyi Kalandpark. Velünk szemben a vasúti átjáró. Az átjáró után hirtelen emelkedő. A tetőn elágazás. A Kék sáv jelzést követve jobbra fordulunk, egy keskeny országúton érünk Városlődre. A település lehangolt épületekkel fogad. Beljebb érve, jobbról egy vasúti átjáró, az átjáró előtt fatábla, az Iglauer Park felé mutatja az irányt. A vasúti síneken átgurulunk, balra az első utcába fordulunk és ez nekivezet mai túránk végpontjához. Az utca végén 80,5 kilométerrel állítjuk le a napiszámlálót.

• Táv: 80,5 kilométer
• Szint: 969 méter
• Nehézség: Nehéz (Csak az út vége miatt, és a tájékozódás miatt Úrkút után)

Megjegyzés:
Keszthelytől Tapolcáig ismét szép tájakon kerékpározunk. Tapolca után a táj hangulata megváltozik. Úrkútig a tájékozódás, az útvonal követése egyszerű. Úrkút és Városlőd között válik kihívássá! Aki nem vállalja ezt a szakaszt, azoknak a következő túrák során más lehetőségek is be lesznek mutatva. Aki vállalja, a tájékozódás miatt vigyen magával Bakony turistatérképet, iránytűt!