Kab-hegyi tereptúra
Kissé meglepő, de a 8-as főúton is fogunk kerékpározni. Nem sokat, talán 150 métert. Erre a 150 méteres szakaszra nincs is tiltva a kerékpáros közlekedés. Lássuk!
Az Iglauer parktól kezdjük a mai túrát. Városlődről a Farkasgyepű, Pápa felé tartó 83-as út felé vesszük az irányt. Városlőd csupán pár utcából áll, nem vagyunk nehéz feladat elé állítva. Segítségnek ismét itt van a Kék sáv turistajelzés, azt is tudjuk követni. Ahogy tekerünk végig a településen, balról találunk egy élelmiszer boltot, itt tartalékainkat fel is tudjuk tölteni. Utána egy kápolna következik, a polgármesteri hivatal, aztán a faluház. Itt a Kék sáv cselesen jobbra fordul, mi is követjük arra. Átmegyünk a síneken, már látjuk is jobbról a temetőt. A temetőnél a Kék sáv balra elkanyarodik, mi egyenesen tovább megyünk. Egy hullámzó keskeny országúton tekerünk, ez a 8-as főútra visz ki. A főutat elérve jobbra fordulva rátérünk a 8-as főútra. 150 métert kell csak megtennünk, de ezt figyelve tegyük meg. Valószínű pár autós dudálással fog tiltakozni ellenünk, jogtalanul. A 8-as főútról jobbra fordulva, ismét egy keskeny országúton találjuk magunkat. Ez Szentgálba vezet minket. Alig gurulunk és sínekhez érünk. Óvatosan közelítsük meg, vízterelő bucka van építve, nagyot dob!
Városlőd környéke már a bronzkorban lakott volt. A község határában működött a gazdagságáról híres lövöldi karthauzi kolostor. Városlőd még a kőedény gyáráról várt országos hírűvé a 19. században. 1950-ben, az államosítás után a gyár megszűnt, berendezéseit Herendre szállították.
10,5 kilométer, Szentgálba érünk. Begurulunk a központig, két templom is fogad minket. A központban kereszteződés, jobbra Úrkútnak fordulunk. Még Úrkút előtt, Zsófiapusztát kell keresnünk!
15,5 kilométernél már tisztán láthatók a Kab-hegy tornyai. A tetőn álló fákat szinte számolni lehet. Karnyújtásnyinak tűnik a tető.
17,4 kilométer, balra Tótvázsonynak kanyarodunk. Nagy T elágazás, nem lehet eltéveszteni. 406 méteren vagyunk.
18,6 kilométer, jobbra mutat egy tábla, rajta Kab-hegy kiírva. Ez már a tető előtti célegyenes. Izmaink is bemelegedtek, lassan megkezdjük a tetőig a mászásunkat. 586 méterre kell feljutni. Az első 40 méternyi szintemelkedés nem is vészes. T elágazáshoz érünk. Az elágazásban frissen kitett tábla, kerékpáros körút felirattal. (Ez az első ilyen jellegű tábla a mai utunkon, ami a kerékpárosok segítségére van. Kab-hegy környékén még találkozunk párral.)
21,3 kilométer, a fákon ismét látjuk a Kék sáv turistajelzést. Most nélküle is boldogulunk, az erdészeti út nyíl egyenesen visz a tető felé. Egy újabb kerékpárosoknak szóló tábla is van itt, balra mutat egy utat, és egyenesen Kab-hegynek. Mi természetesen ez utóbbit, a nehezebbet választjuk.
23,8 kilométer, végre a tetőn. Nem is volt vészes!
A Kab-hegy a Déli-Bakony legmagasabb csúcsa. A széles kúp formájú hegyet pliocén korú bazalt fedi. Érdekessége, hogy az utolsó lávaömlés bazaltja vörös színűre mállott, és nem tanúhegy, mint a Balaton-felvidék több más bazaltkúpja.
A Kab-hegy csúcsát díszítő átjátszótornyok itt vannak velünk szemben egy elkerített területen. A kerítés mellett ösvény, ezen tudjuk a kilátót megközelíteni. A kilátó tövében padok, asztalok, tűzrakóhely. Nem folyamatosan, de 5-10 percenként érkezik egy-egy turista, autós kiránduló. Érdemes felmenni a kilátóba körülnézni. A Balatontól, a Balaton-felvidékről hányszor néztünk fel ide, kerestük, mint tájékozódási pont. Most itt vagyunk fent, örömmel gondolva vissza régi túráinkra, mikor ott lent róttuk a kilométereket.
Megindulunk lefelé a tetőről. Mosolyogva gurulunk lefelé, már az izzadtságunk is felszáradt amit ide felé az emelkedő megkövetelt. A hosszú egyenes végénél balra, majd a következő T elágazásnál ismét balra fordulunk. 100 méter megtétele után balról érkezik a Kék sáv jelzés. Egy darabig biztosít arról, hogy jó irányba megyünk, aztán távozik jobbra, helyébe a Kék kereszt jelzést kapjuk. Erdészeti műúton vagyunk, le sem térünk róla, a jelzések csak plusz segítséget nyújtanak. Igazi erdei élménytúrában van részünk! Idő és távolság érzetünket könnyen elveszítjük.
Egy újabb T elágazáshoz érve gondolkodhatunk azon, merre is tovább. Sárga kereszt és Sárga sáv turistajelzés is van itt. Egy kerékpárosoknak szóló táblán Sárcsi Kút kiírással balra mutat, megadva az irányt. Balra fordulunk és tovább élvezzük a szabadság örömét. Szűk egy kilométernél el is érjük a Sárcsi Kutat. Nagy rét, focipálya, piknikező hely. Csodás hely családi hétvégékhez! Most is vannak páran, már készül valami a kondérban.
35,9 kilométer, ismét T elágazáshoz érünk és ismét vannak információs táblák. Mi egyenesen Nagyvázsony, Padragkút felé megyünk.
39,6 kilométer. Erdei környezetben nagy nyugodtságban teltek eddig az órák. A levegő tiszta, madarak éneke szól a fák között. Most viszont zajosabbá válik a túránk, a hűs levegő után a meleg aszfalt itt nyomni kezdi ránk a meleget. T elágazásnál vagyunk, megint dönteni kell. Balra, vagy jobbra? Balra Nagyvázsony, jobbra Ajka, Padragkút. Most a jobbos irányt választjuk, legközelebb majd balra fogunk fordulni!
Padragkút alig 3 kilométerre van, hamar beérünk. Kezdjük keresni a Zöld sáv jelzést! A jelzés a posta után két utcával, a Kállai Éva utcában megy jobbra a hegynek. Eleinte nincs semmi baj a jelzéssel, aztán a szekérút bevadul. A kiadós nyári esők után eléggé benőtte a természet. Térdig, időnként derékig ér a gaz. Oldalról a bokrok, vadrózsák ágai is benyúlnak, igyekeznek megtépni ruhánkat, bőrünket. Mint minden jónak és rossznak, ennek is vége lesz egyszer.
46,7 kilométernél balról, alulról jön egy vegyes burkolatú út. (A térkép szerint makadám. Talán ezen kellett volna feljönni, nem a jelzetten. Erre a Római Katolikus Templom melletti útról lehet jönni.)
Felérünk a tetőre, fennsík jellege van, ritkás növényzet, rét borítja. A Zöld sáv jelzés nem kényeztet minket, csak az irányban tartó út ad támpontot. Aztán itt a tetőn kerítésre lelünk, és ezen rátalálunk a jelzésünkre. 340 méteren vagyunk.
Hirtelen érünk rá egy aszfaltútra. Egyik pillanatról a másikra. Picit gurulva rajta, már a fehér felező és a szélső fehér sáv is látható. Ez valami hihetetlen! Honnan kerül az erdő közepére egy ilyen út?
Ez a hirtelen termett műút lefelé, Ajka egyik külvárosának visz.
48,3 kilométernél, kellemes lejtőzés után T elágazásba torkollik az utunk. 260 méterre értünk le. Balra fordulunk, majd 150 méter után jobbra. Ajka-Csingerbe érünk. A település szélén jobbról rét egy csonka vágánnyal. A vágányra egy régi mozdony van kiállítva, 1890-ben gyártották. A mozdony mögött ringlófa, augusztus közepén már fogyasztható, savanykás gyümölcse kellemesen kiegészíti a táskáinkból előkotort szendvicseket.
Csinger-völgy. A legenda szerint egy pásztor tüzet rakott a patak mellett, majd a tűz nem akart kialudni. Az itt talált barnaszenet 1869-ben kezdték el kitermelni, ami a város gyors fejlődését indította meg. A szénbányászat már megszűnt. További szén lelőhelyek után kutatva mangán ércre bukkantak a közelben.
Rövid pihenésünk, nézelődésünk után folytatjuk a Kab-hegy bejárását. Csingerből visszatekerünk arra amerről jöttünk, de a tetőn hirtelen felbukkanó útra már nem kanyarodunk rá. Egyenesen tovább, a Köleskepe-árkon megyünk majd végig. 450-500 métert megtéve balról a Sárga sáv turistajelzés csatlakozik hozzánk. Innentől kezdve pár kilométeren át látjuk, de nincs szükségünk a segítségére, maradunk végig ezen a szilárd burkolatú úton.
Jobbról a hegyoldal láthatóan meg van erősítve. Befalazott boltívek, az egykori bánya bejáratai tanúskodnak az egykori bányászatról.
53,6 kilométernél tartunk, ismerős T elágazáshoz érünk. Pár órája itt fordultunk jobbra a Sárcsi Kút felé. Most egyenesen tovább, ismét a Sárcsi Kút felé tekerünk, majd elérve a következő T elágazást balra fogunk menni Nagyvázsonynak. A Sárcsi Kút ismét lassításra kényszerít annyira tetszetős, barátságos. Túrázóknak akár éjszakai sátrazóhelynek is kiváló.
59 kilométernél érjük el a T elágazást. Jobbra Ajka, balra Nagyvázsony. Most ismét országúton vagyunk, élénkebb a forgalom, ezt vegyük figyelembe. Az mondjuk érdekes, hogy amelyik úton az előbb tekertünk, arról nincsenek kitiltva az autók. Még célforgalom jelleggel sem.
Öcs-Pula-Nagyvázsony az irány. A Kab-hegy balról magasodik fölénk. Az országút minősége jó, a folyamatos lejtőnek köszönhetően, amit csak ritkán tör meg egy-egy emelkedő gyorsan Nagyvázsonyhoz érünk. Pulánál érjük el a 77-es főutat, a forgalom itt még egy picit erősödik, de nem kiábrándító. Azt tudva, hogy majd Nagyvázsony után ismét egy gyér forgalmú útra kanyarodunk nagyon megnyugtató.
Balról a Kab-hegy uralja a látómezőt, jobbra messzire ellátni a Balaton-felvidéken. Túránk felét már megtéve érezzük, ezt nehéz lesz felülmúlni.
70 kilométer és Nagyvázsonyban vagyunk. A vár tőlünk jobbra, szépen rálátni. Négyszög alakú lakótornya szépen kivehető. (Most nem keressük fel, a Balaton környéki kerékpártúráink során már közelről szemügyre vettük.)
Most egy másik épületet nézünk meg, nem annyira régi, de egy rövid megállást megér.
71 kilométer, jobbról a Zichy-Kastély és a park. Kovácsoltvas kerítés és kapu védi. Mint szálloda működne, de sajnos zárva. Kár érte, jó lenne hasznosítani, állagát megóvni.
Zichy Károly kastélya 1762-ben épült barokk stílusban. 1815-1820 között átépítették klasszicista stílusban. A védett kastélyparkban 200 éves fák állnak.
73 kilométernél tartunk, elértük az úrkúti, ajkai leágazást. Balra kanyarodunk, a Kab-hegy tetején ágaskodó tornyok szembe kerülnek. Ahogy haladunk, fokozatosan nőnek. A 77-es főút után itt a várt csendes útszakasz. Alig van forgalom, bőven van lehetőségünk nézelődni, a mai utunkat átgondolni. Hamarosan zárjuk a kört, ezzel átölelve, megmászva a Kab-hegyet.
Időnk azért is van, mert rohanni nem tudunk. 250 méteres szintről eleinte kényelmesen emelkedik az út, majd kissé durvábbá válik a csúcs előtt, ahol már 430 méteren leszünk. Akár viccesnek is mondható, mert Nagyvázsony felé ezt a szintet gurultuk le.
Eleinte oldalról gyér növényzet, legelő jelleg, majd váltja az erdő. Le sem lehetne tagadni, hogy anno itt katonai gyakorlótér volt. Az országúton keresztben több helyen beton béléstestek, itt mentek át egyik oldalról a másikra a harckocsik. A mezőre és az erdőbe bevezető utak egy részénél betontömbök, tankcsapdák zárják el az utat.
82,8 kilométer, ismét zárul egy kör Zsófiapuszta előtt. Itt a tábla mely a Kab-hegy felé mutatta az irányt. Most ismét itt vagyunk, de ellenkező irányból. A fáradtságot felejtsük el, még lesz meglepetés mára!
84 kilométer, elérjük Herendet és Úrkutat összekötő utat. T elágazás, jobbra Herendnek, Szentgálnak kormányozunk. Reggel már jártunk erre.
85 kilométer, nagyfeszültségű vezetékek alatt gurulunk el. Fontos tájékozódási pont!
86 kilométernél jó lejtő, aztán 87 kilométernél buszmegálló! Szentgál Szabadság Tsz. Buszmegálló.
Jobbról egy major. A bal oldali buszmegállónál elmegy egy köves út az erdő felé. Ha tájolóval bemérnénk, pont Kislőd irányába. Erre kell ráfordulnunk. Eleinte nincs jelzés, aztán majd találkozunk a Piros kereszttel, és a Kék sávval is. Lehet figyelni a jelzéseket, de legfontosabb az út minősége. Végig ezt a köves, térképen makadám jelzésűt kell követni.
(Ez a kiemelés azért is fontos, mert a12. túránknál, Keszthely-Városlőd, erre lehet még Városlődnek elmenni. Aki nem akarja bevállalni Úrkúttól a nehezebben járható szakaszt, mehet erre is!)
Eleinte picit sáros, agyagos, de járható.
Már két kilométert mentünk rajta mikor jobbról jön a Piros kereszt jelzés. Ez a makadám út egyébként széles, keményre taposott. Erdészeti járművek használják nagy részt, de egy-egy személyautó és motorkerékpár is felbukkan rajta.
90 kilométernél tartunk, balról kerítés. A védett területen szép fenyőfák. Egy Y elágazás velünk szemben. Az Y bal szárán haladunk tovább, a kerítés is itt van mellettünk.
91 kilométernél újabb elágazás. Balra jól láthatóan ritkán járt szekérút vezet, jobbra élesen kanyarodva a jártabb makadám. Az eddig kísérő Piros kereszt jelzés a járatlanabb útra vezet, előző túránk alkalmával ezen jöttünk Úrkútról. 380-390 méteres szinten vagyunk, innentől már a kényelmes utazásé a főszerep az előttünk nyújtózó völgyben. Városlőd 280 méteren van, elereszthetjük a gyeplőt, nincsenek éles kanyarok, de a kisodródással vigyázzunk.
94 kilométernél érünk Városlőd szélénél fekvő kalandparkhoz. A kalandpark bejáratától már látjuk a vasúti aluljárót, utána a hirtelen emelkedőt. Városlődre a Kék sáv jelzés már bekísér, majd a vasúti átjárónál kitett tábla által mutatott irányban az Iglauer parkhoz gond nélkül elérünk.
95,2 kilométerrel érünk a reggeli indulási pontunkhoz.
- Táv: 95,2 kilométer
- Szint: 1388 méter
- Nehézség: nehéz
Megjegyzés:
Már sokszor lett említve, de most is, jó térkép nélkül ne vágjunk neki az útnak. A leírás alapos, de mindig azt kell tudnunk, hogy hol tartunk. Ha már eltévedtünk, akkor a térképen sem tudjuk, hogy hol vagyunk! Az út teljesíthető túrakerékpárokkal is, de az erdészeti utakon, a köves, meredek utakon a terepgépek jobbak. Az erdei utakról többször érünk országútra, ezeken hirtelen nagyobb lehet a forgalom, ennek megfelelően közlekedjünk!