2008 nyarán Európa egyik legesősebb, legzordabb vidékére vezetett utunk. A Skót-Felföld vad szépsége azonban a szinte mindennap a nyakunkba ömlő jéghideg csapadék ellenére is gyorsan megmutatkozott. A túránk ezen részéről korábban már beszámoltunk.

Skóciai kerékpártúra 1. rész
Skóciai kerékpártúra 2. rész
Skóciai kerékpártúra 3. rész
Skóciai kerékpártúra 4. rész
Skóciai kerékpártúra 5. rész

A túra akkor és ott nem ért véget, mivel átkelve a tengeren Hollandián át tekerünk tovább a Benelux államokban (Belgium Hollandia és Luxemburg) a Frankfurt-Hahn Repülőtérig további 8 napon át. Ez az írás az ottani kalandjainkat meséli el.

A Benelux államok éghajlata erősen óceáni jellegű, ami a mi esetünkben hűvösebb, szelesebb lesz, mint az otthon megszokott. Hollandiában júliusban 17°C, szeles, változékony az időjárás, ugyanakkor, ahogy egyre beljebb haladunk a parttól, egyre jobban érvényesül a kontinentális jelleg.

Benelux államok (A grafika Immanuel GielVarious munkája)

A Holland Királyság Európa északnyugati részén helyezkedik el, közvetlenül az Északi-tenger partján. Területe kicsi, mindössze 41 ezer km2, népsűrűsége Európában a legnagyobb: 16,1 millió lakos zsúfolódik össze a Dunántúlnál kisebb alföldön (387 lakos/ km2) Más lehetőség nem lévén a tenger felé próbál terjeszkedni,és sekély partmenti vizek gáttal való körbekerítésével és lecsapolásával próbál területet nyerni. Ennek köszönhetően az ország egy része a tengerszint alatt fekszik, sőt, az ország fele az 1 méteres magasságot sem éri el! Hollandia életét mindig is meghatározta az állandó küzdelem a tengerrel, komoly védőgátjaik vannak, hiszen egy nagyobb vihar esetén a tenger ezeken áttörve akár az ország harmadát is visszahódíthatná.

Történelmi városok, csatornák, tulipánültetvények, fapapucs, sajt - sokan ezekkel a jegyekkel azonosítják az országot, de nekünk talán a legfontosabb az Európai szinten toronymagasan fejlett kerékpáros kultúra. A zsúfoltság ellenére szinte nincs is olyan hely, ahová nem lehet kerékpárúton eljutni. Ebben a tekintetben is élen jár Amszterdam, mely világhíres liberalizmusáról és nem éppen konzervatív erkölcseiről.

A Belga Királyság a művészetek, a csokoládé, a sör, s újabban a bürokrácia országa is (itt található az EU közponja). Sokkal konzervatívabb ország, mint északi szomszédja. Északi része Flandria, itt holland nyelvű lakosság él, a déli területén Vallóniában francia ajkúak. A két népcsoport erősen elválik egymástól, csupán a főváros, Brüsszel mutat keveredést. Ez a kettősség politikáját is erősen megviseli. Belgium szintén sűrűn lakott ország, lakossága 10,3 millió, a népsűrűség szintén nagyon magas (336,8 fő/ km2).

A sík, szinte tengerszinten lévő vidékek után az Ardennek hegyvonulatai felé vesszük az irányt. Errefelé a hangulatos városok mellett ismét előtérbe kerül a táj szépsége is. A hegyek között bukkanunk rá Európa legnagyobb miniállamára, Magyarország harmincötöd részét alkotó Luxemburgi Nagyhercegségre. Északi részét erdők borítják, délen a farmergazdálkodás a mérvadó. Kicsiny terültén számtalan rom található, így az egész ország felvételt nyert a Világörökség listájára. Luxemburg a vörös sziklák országa, melyből vasat állítanak elő.

Az országot keletnek elhagyva a festői Mosel-völgyében kalandozunk, mely Németország egyik híres borvidéke. Ezen a vidéken található a Frankfurt nevével fémjelzett, de a várostól közúton 124 km-re található Frankfurt-Hahn Repülőtér. Innen térünk haza otthonunkba.