Barcelona - Bilbao

Eddig mindössze kétszer kereszteztük a magashegységet: 2006-ban Franciaországból Andorrán át Spanyolországba, s 2014-ben a túlsó végén szintén északról délre. Idén egy régi álom vált valóra, most hosszában vágtunk neki a hegyvonulatnak. Nem követtünk semmilyen sztenderd útvonalat, saját magunk terveztünk meg minden kilométert, néhol földutas hágókon, néhol a hegység egészen elképesztő szépségű, de teljesen eldugott és ismeretlen részein haladtunk.

Eddig is szerettük a Pireneusokat, de most, hogy végig jártuk, most szeretjük igazán! 

A túra útvonala

Costa Brava

1. nap 2021. július 16. (péntek)

Barcelona Repülőtér – Barcelona – Badalona – Mataró – Blanes Táv: 106,3 km

Ebben a fejezetben Barcelona városától északkeleti irányba indulunk a méltán híres és felkapott "Vad parton". Girona érintésével délről közelítjük meg a Pireneusok vonulatát.

Ritkán kezdődik ennyire rosszul egy bringatúra, mint ahogy most kezdődött. Az éjszaka közepén érkeztem meg a barcelonai reptérre Reykjavíkból az izlandi túráról, Dia már korábban itt volt, bejárta a várost. Szerettem volna minél hamarabb kijutni a reptér épületéből és álomra hatani a fejemet a hosszú, fárasztó nap után, de a bringám csak nem akart megérkezni. Jó fél óra után meguntam a várakozást, odamentem a Lost & Found ablakhoz, erre azt mondja a hölgy, hogy a kerékpárom nem érkezett meg a reptérre. Na, ekkor elszakadt a cérna. Hiába bizonygattam, hogy a saját szememmel láttam Izlandon, hogy a doboz fizikailag bekerült a repülőgépbe, így – hacsak útközben ki nem esett az Atlanti-óceánba, akkor itt kell lennie. Végül egy szál kézipoggyásszal, hálózsák, meleg ruha, minden nélkül léptem ki az enyhe mediterrán éjszakába. Dia szerencsére megosztotta velem polifoamját és adott egy két ruhát, így a reptér előterében tudtam szunyókálni pár órát. Hajnalban újra visszamentem, ekkorra persze már ott volt a doboz, s sűrű elnézéskérések közepette át is vehettem. Valószínű az éjszakai műszak egyszerűen trehány volt, s doboz valójában végig ott pihent a reptér alagsorában. Na, mindegy!

Ahogy felkelt a Nap, már – kissé álmosan – de jóval nagyobb kedvvel kerekeztünk a belváros felé. 2006-ban jártam utoljára Barcelonában, hát nem most volt! Nagyon érdekes élmény volt újra itt járni. Dia kalauzolt el a városban, ő már a tegnapi nap tett egy 80 kilométeres kört. Bőséges reggeli után feltekertünk a Montjuïcra, megnéztünk az olimpiai helyszínt, majd a kikötőbe hajtottunk. Végigjártuk a Ramblákat, megnéztük közelről a Sagrada Familiát, de több időnk már nem volt, indulnunk kellett tovább, hisz már a mai nap várt ránk egy százas a Costa Brava partvidékén.

La Sagrada Familia - Barcelona fő látványossága még mindig épül

A nap hátralevő részében zsúfolt üdülővárosok, s hosszú, homokos strandok határozták meg utunkat, ahogy haladtunk keletnek. Azt hittük itt játszi könnyedséggel találunk palackot a gázfőzőnkhöz, de sajnos ez nem így volt, jópár boltot megjártam, míg végül sikerült egyet vennem. Nem sokkal napnyugta előtt értük el Blanes üdülővárosát. A parton sok esélyünk nem volt, így fent a fenyvesekben kerestünk és végül találtunk egy viszonylag nyugodt táborhelyet. A reptéren töltött éjszaka után nem kellett álomba ringatni egyikünket sem.

 2.nap 2021. július 17. (szombat)

Blanes – Lloret de Mar – Sant Féliu de Guíxols – Cássa de la Selva – Girona – Banyoles – Mieres – Santa Pau Táv: 120,5 km

A túra második napján végre kipihenten másztunk elő a sátrunkból. Hosszú napot terveztünk, így tudtuk sietnünk kell, hiszen a nap már jócskán fent járt az égen, s az első szakasz sem lesz túl könnyű, ugyanis Blanes után kezdődik az igazi Costa Brava (vad part), hegyi utakkal, rengeteg kanyarral és csodás kilátással az apró tengerparti üdülőfalvakra, sziklás partszakaszokra és magára a mélykék tengerre.

Costa Brava - szemet gyönyörködtető tájon haladtunk

Sokszor megálltunk egy fotó erejéig, s megcsodáltuk Spanyolország megannyi bámulatos partszakaszai közül ezt a gyöngyszemet. Így nem csoda, hogy délig még csak Sant Féliu-ig sikerült eljutnunk. Fürödtünk még egy utolsót, majd búcsút intettünk a mélykék víznek, elkezdtük azt a szakaszt, amiért tulajdonképp idejöttünk: egy éles bal kanyarral bevetettük magunkat a hegyek felé.

A mai napon azonban még szerencsére nem kellett komoly vonulatokon átverekedni magunkat, lankás dombok között, folyóvölgyekben haladtunk Girona felé.

A Ter és Onyar folyók mentén található Girona több, mint ezer év történelme érhető tetten e kis ősi, gyönyörű, harmonikus, és barátságos városban. A fallal körülvett, volt római város korábban fontos stratégia pontnak számított a Pireneusokat Barcelonával összekötő úton. Így a kis város történelme tele van harcokkal, de gazdag történelmi múltjának mára számos látnivalót köszönhet. Középkori utcái, lépcsősorai, ősi, és modern terei megigézőek.  Városfalait még a rómaiak építették. Természetesen nem hagyhattuk ki jócskán a város fölé magasodó hatalmas katedrálisát sem, mely a világ legszélesebb gótikus templomhajójával büszkélkedhet.

De jól tudtuk a mai nap itt még nem érhet véget, ezért bevetettük magunkat a hegyek közé, hisz várt még ránk egy 630 méter magas kaptató így a holnapi napra bemelegítésként. Este megfürödtünk egy kristálytiszta folyóban, majd ennek partján spanyol népzene kíséretében tértünk nyugovóra.