Budapesten belül kevés útvonalat tudunk ajánlani a kerékpárosoknak. Adatbázisunkban is csak egy túra szerepel, ami ténylegesen a fővároson belüli. Ez pedig a Duna parti kerékpártúra Budapesten, amely a Duna mentén halad a Rákóczi (Lágymányosi) hídtól az Árpád hídig a budai, majd onnan vissza a pesti oldalon. Most ennek az útvonalnak a rövidített változatát jártuk be egy langyos nyári éjszakán.

Miután leszáll az est, fokozatosan csitul a városban a gépjármű forgalom. Az éjszakai város egész más arcát mutatja, mint a nappali. Eltűnik a sok szemét és a szenny, csak a kivilágított épületek csodálatos varázsa marad.

A Margitszigetről indultunk

A Margitszigetről indultunk naplemente után. A nyugati égbolt alján a világosság utolsó maradványai látszódtak még, de hamarosan az is eltűnt és teljesen ránk borult az éjszaka. A sziget fő útján tekertünk végig. Rengeteg volt a gyalogos és a Szabadtéri színpad felől egy musical hangjai hallatszódtak. Csalogatónak tűnt. Sokan megálltak, beszélgetni a színház közelében és közben hallgatták az ismerős, vagy ismeretlen dallamokat, mi azonban ma estére más szórakozásra adtuk a fejünket.

A szigetről felhajtottunk a Margit hídra. Itt megcsodáltuk a város egyik legszebb panorámáját, majd a pesti oldalon haladva folytattuk utunkat. Nagyon szép éjszaka a város. Utunk során szinte végig kerékpárúton haladtunk, ahogy a gyalogosan hömpölygő tömeg is... Nagy volt forgalom és sok a nézelődő gyalogos. Lassan forgattuk a pedálokat vigyázva rájuk. Tény ez az esti út nem a sebességről kell, hogy szóljon.

A pesti oldalon közel a Margit hídhoz

A Kossuth téren elhagytuk a Duna partot egy félkör erejéig és közben megcsodáltuk a Parlamentünk ezen oldalát. Ezt követően a Széchenyi rakparton haladunk a Lánchíd felé. Csodálatos a túloldal panorámája is. Engem mindig lenyűgöz a Halászbástya és a várpalota kivilágított épülete.

 A Parlament a Kossuth tér felől

 A várpalota és a Lánchíd

A Lánc híd után maradva a Duna mellett ráhajtottunk a Belgrád rakpart és a Duna korzó útjaira, ahol az éttermeké és a gyalogosoké (jórészt külföldi turistáké) a főszerep. Több helyről cigányzene szól, mutatva a turistáknak a város olyan arcát, amely ma már nincs és talán soha nem is létezett. Kicsit giccses és teljesen hamis, de erre épül a turizmus.

A giccses pesti korzó

Az Erzsébet híd előtt található a Március 15-e tér. Itt érdemes egy kicsit megállni és körbenézni. A Római Birodalom Limes erőd rendszerének maradványait fedezhetjük fel.

A híd alatt átbújva, kerékpárral ajánlott az egyirányú közúton tekernünk a Szabadság hídig. Itt található utunk fordulója. A hídon kellemes panorámát kaptunk a város szívéről. Nincsenek szavak, olyan gyönyörű. A hídon mintegy ellenpontként furcsa látványban volt részünk: fiatalok a hídra felmászva fekszenek, ülnek, beszélgetnek. Most ez a divat közöttük.

Kilátás a Szabadság hídról

 Életképek a Szabadság hídon

A budai oldalon haladtunk visszafelé és a pesti oldalban gyönyörködtünk. Sajnos nagyon szűk ez a gyalog és kerékpár út. Rengeteg a gyalogos, akik úgy lődörögtek az út teljes szélességében, mint az élet császárai. Azt hiszik övék a világ. Mintha más nem is közleked(het)ne itt rajtuk kívül. Ez sajnos a gyalog és kerékpárútnak nevezett járdák velejárója. Nagy marhaság ez a megoldást.

Közben megérkeztünk a vár lábához a Várkerthez. A korábbi romos épületeket szépen helyrehozták. Öröm rá nézni.

A vár lábánál

A Lánchídnál elhagytuk a Duna partot és túránk egyetlen kaptatóján feltekertünk a várba. Ez most még nem az igazi. Rengeteg a kordon és az óriás daru. Hatalmas historizáló építkezés zajlik itt, hogy a háborúban megsérült, majd a szocialista érában lebontott épületeket eredeti homlokzatokkal, de modern belsővel helyre állítsák. Kíváncsiak leszünk a végeredményre.

A Mátyás templom a várban

A Mátyás templomnál lőttünk egy fotót majd a Halászbástyához tekertünk. (Ilyenkor ingyenes a látogatása ráadásul a panoráma sokkal szebb mint nappal.) Rengeteg időt el lehet tölteni itt a várban, de mi most nem tettük, majd visszajövünk, ha az építkezések elkészültek. Inkább lecsorogtunk a Batthyányi térre, ahol a parlamentet örökítettük meg a Duna felől.

A Parlament a Duna felől

A túránk a Margit hídon ért véget, ahol a teljes sötétségben lefotóztuk a dunai panorámát, mintegy szembeállítva a szabadság hídi fotónkkal.

Szerintem a legszebb budapesti panoráma (balról a Parlament, másik oldalon a várpalota, középen a Lánchíd, fölötte a Citadella és a Szabadság szobor)

Szép túra volt. Úgy gondolom ezért a Budapesten kívül élőknek is érdemes legalább egy éjszakára eljönni ide.