Az Eindhoveni Design Academy-n végzett koreai művész, Jihyun Ryou az élelmiszertárolás hagyományos megoldásit modern formába öntötte, és létrehozta fali tároló rendszerét. Ryou nagyban támaszkodott nagymamája – egy korábbi almatermesztő – és más felmenőinek a tanácsaira, hogy megszabadítsa az ételeket a hűtőszekrény rabságából.

Ryou a következőket írja blogján: „A projekt a szájhagyomány útján terjedő, tapasztalat által megalapozott tudásról szól: az élelmiszertárolást tekintve ez a tudás egyszerűen átültethető mindennapi életünkbe. A hűtőszekrények elterjedése azt hozta magával, hogy elfelejtettük, hogyan kell bánni a különböző élelmiszerekkel, éppen ezért az általam tervezett rendszer az erre vonatkozó tudást szeretné feleleveníteni, újratanítani."

Ryou fontosnak tartja, hogy az emberek tudatosítsák magukban, hogy az étel, amit megesznek – elsősorban a zöldségek és gyümölcsök –, élő lények, hiszen miután leszedik őket, még sokáig tovább élnek: lélegeznek, vagyis oxigént vesznek magukhoz, és szén-dioxidot, hőt és párát engednek ki magukból. Így a hőmérséklet és a páratartalom szabályozásával lassítani lehet ezt a lélegzést, vagyis hosszabban lehet tárolni a zöldségeket, gyümölcsöket.

Míg a legtöbb zöldség és gyümölcs esetében hatékony tárolási közeget jelent a hűtőszekrény hidege – a kb. 4,5 ˚C –, de vannak kivételek. Az olyan növények, mint a paprika, a cukkíni, a padlizsán és a paradicsom például magasabb hőmérsékleten és magasabb páratartalom mellett tovább eltartható. A képen is látható polc például tökéletes közeget biztosít ezeknek a zöldségeknek: a polc alatt egy kis tálca található, amibe vizet töltve nemcsak a levegő páratartalmát lehet növelni, de hőmérsékletet is szabályozni lehet, ami alacsonyabb lesz, mint a szobáé, de magasabb a hűtő hőmérsékleténél. Ugyanezen elv érvényesül az Ryou által tervezett gyümölcstálnál is, amely egy lyukacsos betéttel rendelkezik.

Más zöldségeknél, mint például répa vagy az újhagyma, az ideális közeg az enyhén nyirkos homok, amely rímel a növények termesztési körülményeire is. Ennek tudatában Ryou egy méhviasszal kezelt juharfa polcot tervezett, amelyet homokkal kell feltölteni. Az ideális körülmények megteremtéséhez néha meg kell locsolni a homokot, így a zöldségek tovább lesznek eltarthatóak, mint egyszerűen a hűtő alsó polcába belesuvasztva.

Egyéb élelmiszerek, mint a rizs, a fűszerek, a hagyma vagy az édesburgonya, alacsony páratartalom és magasabb hőmérséklet mellett tárolhatók huzamosan, emiatt ezek számára sem ideális a hűtés. Mivel a rizs felszívja a levegő nedvességtartalmát, Ryou olyan üvegedényt tervezett, melynek a kupakjához egy kis rizzsel töltött tartályka is tartozik, amely kellőképpen száraz közeget biztosít, és megakadályozza a fűszerek csomósodását.

Néhány zöldség és gyümölcs – elsősorban az alma, de a paradicsom, az avokadó, a banán, a sárgadinnye, a körte, a szilva és a barack is – etiléngázt bocsát ki. A gáz hatására az érési, folyamat felgyorsul, ha a zöldségeket, gyümölcsöket együtt tartjuk, éppen ezért tanácsos elkülönítve tárolni őket. Sőt, érdemes burgonyával együtt tárolni ezeket az élelmiszereket, mert – Ryou információ szerint – az etiléngáz megakadályozza, hogy a burgonya kicsírázzon. Ezeket megfontolva Ryou olyan tárolót is tervezett, amelynek aljában, egy fénytől elzárt rekeszben a burgonya, a tetején, egy lyukacsos lapon pedig az etiléngázt kibocsátó zöldségek és gyümölcsök tarthatók.

Az ilyen és ehhez hasonló, akár házilag is megvalósítható megoldások segítenek egy kicsit eltávolodni a hűtőszekrénytől mint kizárólagos megoldástól. És ha levesebb dolgot tárolunk a hűtőben, annál kisebbre és kevesebbszer lesz szükségünk rá, így a drága energiával is spórolhatunk. Nem utolsó sorban pedig feleleveníthetjük a jól bevált módszereket is az élelmiszerek tárolására.

A cikk eredetiben ITT! olvasható.

Fotók: Ryou blogjáról származnak.