Egyre többet foglalkoznak az üvegházhatás témájával, ez a cikk arra a kérdésre adja meg a választ, hogy mi is valójában az üvegházhatás, és mik a várható következményei.
Az üvegházhatás okai
Az emberi tevékenység lokális klímaváltozást tud előidézni. Egyre több bizonyítékunk van azonban arra is, hogy az erdőirtás és az emberi tevékenységek által a levegőbe kerülő bizonyos szennyező anyagok globális klímaváltozást okoznak.
Az üvegházhatás: a Földet burkoló légtakaró a napfény rövid hullámhosszú (nagy energiájú) sugárzását átereszti, a földfelszínt melegíti. Az innen kilépő hosszú hullámhossz-tartományú, alacsony energiájú hősugárzást az atmoszférában található ún. üvegházhatású gázok elnyelik, így a légkör hőmérséklete folyamatosan nő.
Az üvegházhatás kialakulása (Forrás: enfo.agt.bme.hu/drupal/node/4881)
A globális hőmérséklet növekedése a légköri CO2-koncentráció fokozatos emelkedése következtében egyes szakemberek szerint még nem bizonyított tény. Mások szerint azonban a globális energiamérleget drámai módon befolyásolja az üvegházhatású gázok koncentrációjának változása az atmoszférában, és ez a változás kb. az 1950-es években kezdődött.
Honnan származnak az üvegházhatást okozó gázok? (Forrás: MTI)
Az üvegházhatás következményei
Az üvegházhatás globális klímaváltozáshoz vezethet. Számítógépes szimulációs programokkal próbálják a kutatók előrevetíteni a hőmérséklet emelkedésének hatásait a Földön.
Az üvegházhatás következményei (Forrás: MTI)
A tengerszint megemelkedése világszerte kritikus helyzetbe fogja hozni a tengerparti városokat. Ma a világ népességének több mint fele lakik tengerparti városokban. A városok között legnagyobb veszélyben pl. Miami, New Orleans, Bangkok, Hamburg, London, Shanghai, Sydney és Alaxandria van. Az előrejelzések szerint a tengerek átlagos vízszintemelkedése 30-100 cm között lesz.
Az Egyesült Államokban a lakosságnak több mint fele az óceán egy 83 km-es parti sávjában él. A becsült 2 °C-os növekedéshez tartozó látszólag kis tengerszint növekedés elárasztaná a partmenti területeket az alacsony fekvésű mezőket, legelőket és városokat . A tengerszint-emelkedés a viharok károkozását is megnövelné. A hurrikánok által korbácsolt hullámok ugyanis beljebb söpörnének a szárazföldön mint ma, több várost és otthont károsítva.
Ázsiában alacsonyan fekvő területeken termesztik a rizs nagy részét, amelyet nagy valószínűséggel elönt a víz. A megemelkedett tengervizet a viharok sok megmaradó termőföldre kihajtják, és így az sóval megöli a terményt és “megmérgezi” a talajt.
Jelenleg a Norvég- és a Grönlandi tengerben a tengervízből jégképződés következtében “édesvíz” válik ki, így a tenger sótartalma nő. A víz fagyáspontját a növekvő sótartalom -2 °C körüli értékre csökkenti. Az alacsony hőmérséklet és a magas sótartalom a víz sűrűségét megnöveli, így az főként a Grönlandi tenger területén lesüllyed, és megkezdi visszaútját az Atlanti-óceán felé, mint mélyvízi áramlás. Az Egyenlítő felé tartva a mély atlanti-óceáni medencébe ömlik, és a melegebb atlantikus felszíni vizet felfelé szorítja.
Ha azonban nem jégképződés, hanem olvadás történik az északi területen, a víz sótartalma csökkenni fog, és fagyáspontja sem csökken le, sűrűsége tehát nem nő meg, ami a lesüllyedésének és az atlanti óceáni medencébe való visszaáramlásának a feltétele volna. A kutatók szerint a szívóhatás és a vízkörforgás nélkül a Golf-áramlás már sokkal délebben elveszítené az erejét. Ennek következtében Európa teljesen védtelen lenne a sarki éghajlattal szemben. Ha gyengülne a Golf-áramlás, hatalmas katasztrófával kellene szembenéznünk. Tudósok jóslatai szerint egész Németország “erdők és mezőgazdaság nélküli tundra vegetációjúvá válna”.
A globális hőmérséklet-emelkedés az esőzések eloszlására is hatással van. Megnöveli a csapadék mennyiségét egyes helyeken, és lecsökkenti másokon. Bizonyos területek szárazsága és mások túlzott nedvessége alapvetően befolyásolhatja az élelmiszertermelést. A számítógépes modellek becslése szerint pl. Kanadának és az Egyesült Államok nagy része szárazabb lesz mint ma, így a két nagy élelmiszer exportőr importálni fog.
Előzetes vizsgálatok azt sugallják, hogy a globális felmelegedés felelős a Föld egyes területein végigsöprő viharok erőssége és száma növekedéséért.
A globális klímaváltozás ökológiai hatása annak függvénye, hogy milyen mértékben tudnak az élőlények az új körülményekhez alkalmazkodni. Nem csupán az elvándorlásról van szó. A Stanfordi Egyetem kutatói eredményei szerint az emlősök 44 %-a, a lepkék 24 %-a és a madarak egy kisebb hányada pusztulna el egy 3 °C-os globális hőmérséklet emelkedés folyamán. Egy ekkora felmelegedést bizonyos fajok károsodás nélkül átvészelnek. Ilyenek például a fertőző betegségek kórokozói. A trópusi betegségek új területeken is előfordulnak majd.
A klíma változás lehetséges következményei 2050-től (Forrás: MTI)