A vaddisznó (Sus scrofa)
Az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába tartozó faj.
A vaddisznó hímjét kannak, nőstényét kocának (emsének), szaporulatát malacnak hívjuk. A fiatalokat süldőnek nevezi a szaknyelv. A vaddisznó a házi sertés őse, így formája ahhoz hasonlít.
Az állat egész évben vadászható.
Előfordulása
Magyarországon a becsült állomány (2000) 66,7%-a a Dunántúlon, 18,1%-a az Északi-középhegységben és már 15,2%-a az Alföldön él.
A vaddisznó elterjedése Magyarországon 2000-ben (Országos Vadgazdálkodási Adattár nyomán)
Élőhelye
A vaddisznó eredendően vizes élőhelyek, mocsarak lakója volt, ma főként erdő -, illetve az azok közelében lévő mezőgazdasági területeken találkozhatunk vele.
Alaktana
Testhossza 90-200 centiméter, farka vékony, 15–40 cm hosszú, marmagassága 55-110 centiméter, tömege 50-190 kilogramm (kanok) és 44–160 kg (kocák).
Küllemét és megjelenését tekintve a vaddisznót egyetlen más vadon élő állatfajjal sem lehet összetéveszteni. Színezete a csaknem feketétől a barnásvörösig és a homokszínűig változik. A malacok jellegzetes hosszanti csíkokkal mintázottak.
A vaddisznó nyoma és nyomképletei. (Hamislépés: a hátsó lábával az első nyomába lép.) (Náhlik)
A koca csülökhossza 58–65 mm, a kanoké 70–80 mm. Nyomképletei: nyomba lépés zsinórozva, nyomba lépés terpesztve, elmaradó lépés, kieső lépés kieső első nyommal, kieső háromszögbe lépés.
Ürüléke idomtalan massza vagy vastag, több tagból álló.
Hangadáskor a koca röfög, a malac visít.
A vaddisznók jelenlétére utal jellegzetes szaguk is, amelyet jó széllel viszonylag távolról megérezhetünk, de túrásaik ugyancsak elárulják őket.
Élettana
A vaddisznó családi közösségekben, csapatokban jár, ezt kondának nevezzük. A csapat magját az öreg koca jelenti, a süldőkkel és a malacokkal. A kondához lazán vagy szorosabban kötődve további állatok is csatlakozhatnak. Gyakran az előző évi fiatalok is a közösségben maradnak, amíg ivarérettekké nem válnak. A kanok csak alkalmilag keresik fel a kondát, anélkül hogy a fiatal állatokkal törődnének. Csak a szaporodási időszak kezdetekor csatlakoznak a kocákhoz.
Az kondák ragaszkodnak tanyahelyeikhez, ha ott nem nagyon zavarják vagy üldözik őket. Estefelé indulnak táplálkozni. Ilyenkor csodálatosan halkan képesek mozogni, míg egyébként, például ha menekülnek, nagy zajjal törtetnek át a sűrűségen. Jól úsznak, ezért nagy folyók vagy tavak szigetein is megtelepedhetnek.
Apró szemükkel gyengén látnak, inkább hallásukra és rendkívül érzékeny, ormányszerű orrukra hagyatkoznak. Ez utóbbival túrnak, amikor férgek, rovarlárvák vagy gumók (burgonya vagy más raktározógyökér), esetleg gombák után kutatnak.
A vaddisznók kedvelik a társaikkal való "bőrkapcsolatot". Együtt pihennek, összedörzsölik sörtéiket, így egymást tisztogatják. Gyakran olyan szorosan feküsznek egymás mellett, hogy a megfigyelő alig tudja az egyes testeket megkülönböztetni egymástól.
A kanok erősen fejlett agyarakkal rendelkeznek. Ezek nemcsak arra valók, hogy a riválisokkal harcoljanak velük, de agyaraikkal védekeznek a ragadozók ellen is. Keményen tudnak küzdeni, és sarokba szorítva rendkívül támadékonyak.
A vaddisznót joggal nevezhetjük igazi mindenevőnek. Tölgy- és bükkmakk, valamint mindenféle, a földön elérhető gyümölcs mellett férgeket és más, a talajban talált állatokat is fogyaszt. Megfogja a patkányt, a pockot, utóbbi kölykes fészkét megszimatolja, és orrával kifordítja, de rámegy az elhullott vadra is.
Veszélyes-e a vaddisznó?
Normál esetben a vaddisznó fél az embertől, messze elkerüli. Azonban veszélyt jelenthet állatra és emberre is, ha sarokba szorítják, vagy ha malacait veszélyben érzi, esetleg vadászat alkalmával rossz lövés esetén sebzés éri, ekkor képes nekimenni az embernek is. Sajnálatos módon történtek már az erdőkben halálos vaddisznótámadások.
Szaporodása
A vaddisznók párzási, búgási ideje november és január közé esik. A vemhességi idő 16-21 hét, az alom 4-10 malacból áll.
A koca malacozás előtt kis mélyedést készít, amelyet puha levelekkel, gazzal ki is bélel. A malacok világosan és sötéten csíkoltak. Szemük nyitva van, és alighogy megszáradtak, máris követik anyjukat. Hevesen küzdenek a legjobban tejelő emlőkért, míg aztán néhány nappal később egyfajta rangsor alakul ki, és minden malacnak megvan a maga helye.
A fiatal állatok, mint a házidisznók is, amelyek csak gyengén szőrözöttek, meglehetősen nagy melegigényűek. Sokkal nagyobb szükségük van anyjukra, mint más párosujjú patásoknak. A család ezért szorosan összetart.
A malacok kb. 3 hónapig szopnak, ettől kezdve már szilárd táplálékot is fogyaszthatnak. Féléves korukra önellátóak. Kb. 9 hónappal később színezetük már a felnőtt állatokéhoz hasonló, ezeket süldőknek nevezzük. A vaddisznó a szabadban 12 évig élhet.
Forrás:
- wikipedia
- tankonyvtar.hu
A következő részben a borzot ismerjük meg.