A barna medve a medvefélék családjának legelterjedtebb faja, a ragadozók rendjének egyik legnagyobb termetű szárazföldi faja.Hímjét kanmedvének, nőstényét, ha kölykei vannak anyamedvének, szaporulatát bocsnak nevezzük. Magyarországon fokozottan védett faj.

Előfordulása
Európában korábban általánosan elterjedt volt, de napjainkra néhány magasabb hegységbe szorult vissza. Jelentős számban él az erdélyi Kárpátokban, de stabil állományai élnek Szlovákiában – például az Alacsony- és Magas-Tátrában, a Fátrában, valamint a Szlovák Paradicsomban – is.

Magyarország mai területéről az 1850–1860-as években kipusztult. Az ezt követő másfél évszázadban csak egy-egy esetben fordult elő (1938 Mátraszele–Bárna; 1983 Zebegény), majd az 1990-es évek közepétől – a szlovákiai állomány gyarapodásával párhuzamosan – már történtek szórványos észlelések a Börzsönyben, az Ipoly mentén és a Bükk-vidéken is.

A barnamedve elterjedése Szlovákiában (vonalkázott terület) és alkalmi megjelenése Magyarországon (Faragó, 1994)

2014 elejétől pedig újra állandóvá vált a jelenléte Salgótarján környékén (Litke–Etesi-dombság, Karancs, Medves-fennsík, Felső-Tarnai-dombság); a következő télen már bizonyítottan át is telelt egy példány. A medve a felvidéki erdőségekből az Ipoly-völgyön keresztül juthat el a megtelepedésre alkalmas hazai élőhelyekre (Börzsöny, Mátra, Bükk-vidék). 2015-ben az Aggteleki-karszton is felbukkant egy példány.

Élőhelye
A barnamedve a nagy, megközelíthetetlen, zavartalan erdőségeket kedveli, de ettől az igénytől – főleg a terjeszkedési zónában – el is térhetnek élőhely-választásában. Táplálkozni kijárnak az erdővel határos (mezőgazdasági, kertvárosi) területekre is, vagy napsütötte tisztásokon, hegyi réteken, patakpartokon keresgélnek táplálék után. Az alacsonyabb tengerszint feletti magasságoktól 2600 m-ig felhúzódnak.

Alaktana
Bundájának színe a világostól a sötétbarnáig változik azon medvék körében, amelyek a Kárpátokban figyelhetők meg. Szőrzete a hason hosszabb 20 cm-nél, a testoldalon 4–8 cm, a maron 9–11 cm, a mancsokon 3 cm. Az idősebb állatoknak rövidebb és merevebb a szőrzete, mint a fiataloké. A fiatal medvéknél fehér nyakörvet vagy foltot lehet észlelni, amely a legtöbb egyednél idővel elmúlik. A téli szőrzet sűrű és hosszú, a tavaszi–nyári rövidebb és ritkább.

Teste zömök, feje erőteljes, fülei felállóak és lekerekítettek, szemei kicsik és szűken állók, orra fekete, fogai erősek. Teste 1–2,8 méter hosszú, tömege ennek megfelelően 80–680 kilogramm. Mind a mellső, mind a hátsó lábán 5–5 ujj van, rajta erős, hajlott karmokkal, amelyek a mellső lábon csaknem kétszer olyan hosszúak, mint a hátsón. Emlőinek száma 3 pár. Mivel téli álmot alszik, ezért az őszi időszakban megfelelő mennyiségű zsírt halmoz fel, ilyenkor elhízott benyomást kelt.

A barnamedve mellső (bal) (A) és hátsó (jobb) (B) lábának talpa

A barnamedve hátsó lábának nyoma és csapája

Élettana
A barna medve bármelyik napszakban lehet aktív, de rendszerint reggel és este táplálkozik, a nap többi részét pedig fedezékében tölti. Ehhez többnyire egy mélyedést ás magának, és belefekszik. Több száz kilométereket is bekóborol egy év alatt, mindig az adott évszakban legtöbb táplálékot kínáló területeket keresve.

A barna medvékre nem jellemző a territoriális viselkedés; az egyedek útvonalai gyakran átfedik egymást. Alapvetően magányos állatok, de a bő táplálékforrásoknál többen is összegyűlhetnek. Ilyenkor több korosztályból álló családi csoportok alakulnak ki, és ezekben viszont már megfigyelhetőek az egyedi erőn alapuló dominancia-viszonyok. A legerősebb hímek a legmagasabb rangúak, bár a bocsaikat védő nőstények a legagresszívabbak.

A téli nyugalmi időszak a tél elején kezdődik, és a helyi viszonyoknak megfelelő ideig tart (a melegebb vidékeken el is maradhat). A nyugalomra vonuló medve leginkább nagy kövek, vagy óriásfák gyökerei közé odút ás, majd száraz növényekből bealmol magának. Nem ritkán több, egymást követő évben ugyanazt az odút használja. A nyugalmi időszakban nem hibernálódik, és gyakran felébred, ezért ez nem is igazi téli álom, mint egyes rágcsálóknál, hüllőknél és kétéltűeknél. Télen testsúlyuk jelentősen (akár a negyedével is) csökken, ezért tavasszal igyekeznek mielőbb regenerálódni.

Táplálkozása
A barna medve tipikus mindenevő; megeszik gyakorlatilag mindent, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, éppen rovar, kisemlős vagy szarvas méretű zsákmány.

Nyáron elsősorban növényeket, terméseket és hagymákat fogyaszt. Táplálék után kutatva előszeretettel ássa ki az üreglakó állatokat, mint például az egereket. Étrendjében kiemelt helyen szerepelnek az ízeltlábúak, így például a molyok lárvái, a mézet pedig közmondásosan kedveli. Ezek a protein- és zsírforrások különösen ősszel, a téli nyugalmi időszak előtt fontosak, amikor tartalékokat halmoz fel a kemény hónapokra. A dögöt sem veti meg.

Egyes alfajai eltérő mértékben vadásznak nagyobb állatokra – a hazánkban előforduló alfaj csak ritkán vadászik, és főként növényeket (terméseket, fűféléket) eszik.

Szaporodása
Leginkább május és június között párzanak. A nőstény medvék több hímmel is párosodhatnak. A hímek megküzdenek egymással a párosodás jogáért, és a nyertes 1–3 hétig igyekszik is védeni a megszerzett nőstényt.

A megtermékenyített petesejt beágyazódása rendszerint 5 hónapot – vagyis a téli nyugalmi időszak kezdetéig – késik. A vemhesség ezután 6–8 hétig tart, vagyis a gyámoltalan, csupasz és vak kölykök (rendszerint 2-3) télen születnek meg.

A kezdetben mindössze 340–680 grammos bocsok gyorsan fejlődnek: 3 hónapos korukra már 15 kg-osak, és a 6. hónapban elérik a 25 kg-ot. 18–30 hónapos korukig szopnak, de 5 hónapos koruk után már nem csak anyatejen élnek.

A fiatalok legalább a második tavaszig anyjukkal maradnak, de a legtöbbször 3–4 évig együtt élnek. A hím medvék nem vesznek részt az utódok gondozásában, sőt, kifejezetten veszélyeztetik azokat. Nem csoda, hogy az anyamedve rendkívül agresszíven lép fel minden vélt és valós támadóval szemben (ilyenkor különösen veszélyes lehet az emberre is). A nőstény csak akkor lesz újra fogamzóképes, ha a kölykei elhagyják vagy idő előtt elpusztulnak; ez magyarázza a hímek gyilkos szándékait.

A fiatalok 4–6 évesen válnak ivaréretté, de 10–11 éves korukig még nőnek. A természetben körülbelül 25 évet élnek, állatkertben azonban az 50 éves kort is megérhetik.

Jajj egy medve mit csináljak?
A szabad természetben való – elenyészően kis valószínűséggel bíró – találkozás esetén az állat ugyanannyira meglepődhet, mint az ember. Megfelelő viselkedési szabályokkal azonban a kellemetlen meglepetések megelőzhetőek.

Szakemberek tanácsai medvés találkozások esetére.

• Ha erdőben járunk, azt a kijelölt turistautakon tegyük!
• Kerüljük az átláthatatlan sűrűket, bozótosokat!
• Ha nem szükséges, ne menjünk napnyugta és napkelte közötti időben az erdőbe!
• Tegyük egyértelművé a medvék számára, hogy közeledünk: ne járjunk nesztelenül!
• Társaságban beszélgessünk!
• Egyedül járva használjunk zajkeltő eszközt: például csengőt vagy rádiót!
• Ne használjunk fejhallgatót!
• Ha véletlenül mégis találkozunk a medvével, és az állat nem vett észre minket, akkor lehetőleg feltűnés nélkül, halkan, a medvét szemmel tartva, hátrálva távolodjunk el a helyszínről!
• Ha a medve két lábra áll, azt a jobb tájékozódás érdekében teszi.
• Ha a medve észrevesz, ne próbáljuk elzavarni!
• Ne nézzünk a szemébe!
• Ne fordítsunk neki hátat!
• Ne akarjunk elfutni, mert gyorsabb nálunk!
• Autós találkozás esetén ne hagyjuk el a járművet!
• Ne etessük!
• Ne próbáljuk közelről lefényképezni (pl. szelfizni)!
• Ha a medve közelebb merészkedik, ne provokáljuk, és ne tegyünk hirtelen mozdulatokat!
• Kutyasétáltatás és kutyával való vadászat esetén tartsuk szem előtt, hogy a medve elől menekülő kutya a gazdához fog visszafutni védelemért, nyomában a támadó medvével.
• Ne vigyünk magunkkal erős illatú élelmiszereket!
• Ne vigyünk magunkkal halkonzervet és cukrozott sűrített tejet!
• Ne hagyjuk magunk után az élelmiszer maradékát, és annak csomagolóanyagát sem!
• A maradékot lehetőleg szagmentesen csomagoljuk el, úgy vigyük tovább magunkkal!
• Sátorozáskor az élelmet a sátortól távol eső fára függesszük fel!
• Az erdei kerékpározás növeli a meglepetésszerű találkozás veszélyét!

Forrás:

• Wikipedia
• tankonyvtar.hu/vadaszatiallattan
• Bükki Nemzeti Park medve veszély felhívása

A következő részben a mezei nyulat ismerhetjük meg.