Mára már hagyománnyá vált, hogy a természetvédelemmel vagy egy-egy élőlénycsoporttal foglalkozó szervezet a közönség segítségével év végén megválasztja a következő év faját. Ezzel is felhívva rájuk a figyelmet.

2024-ben egy gomba, egy rovar, egy lepke, egy madár, egy hüllő, egy fa, egy hal, egy vadvirág és egy mára kipusztult élőlény került a figyelem központjába

Az év gombája: a szürke galóca

A Magyar Mikológiai Társaság 2024-re ezt a gombafajt választotta az Év Gombájának egy internetes közönségszavazás segítségével.

Magyarországon helyenként gyakori faj. Júniustól októberig a lomb-, és fenyőerdőkben fordul elő leggyakrabban. Egyenként, vagy kis csoportban nő.

Nyersen mérgező, csak alapos sütés, főzés után fogyasztható (minimum 20 perc hőkezelés), de megfőzve is általában élvezhetetlen, földízű.

Az év rovara: a sisakos sáska

A Magyar Rovartani Társaság hirdeti meg minden évben az Év Rovara címet. A kampány célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét egy-egy rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött fontos és nélkülözhetetlen szerepükre.

A sisakos sáska a meleg homokterületeink, füves pusztáink állata. Fejének jellegzetes, hegyes sisakhoz hasonlóan csúcsosodó alakjáról könnyen felismerhető. Növényevő. Ha felzavarjuk, jellegzetes, zörgő papírhoz hasonló hangot hallatva elrepül. Magyarországon sok helyen előfordul, de sehol sem tömeges. A faj populációit a rendszertelen kaszálás és a szukcesszió (A növénytársulások fokozatos, egy irányba mutató fejlődése.), valamint az ezek hatására bekövetkező élőhely felaprózódás veszélyezteti. Védett.

Az év madara: a kerecsensólyom

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület már 1979 óta, immáron 46. alkalommal hirdeti ki minden évben az Év Madarát. A kezdeményezés célja, hogy a szervezők megismertessék a társadalommal azokat a madárfajokat vagy fajcsoportokat, amelyek védelmében a lakosság vagy annak egyes csoportjai (például gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepet kaphatnak.

Magyarországon fészkelő állomány nagyon foltos.Világszinten a kárpát-medencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya a fajnak.

Egyes elképzelések szerint a mondai turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal, talán az altaj sólyommal, a kerecsensólyommal, vagy esetleg a szirti sassal azonosítható. A régészeti leletek leginkább a kerecsensólymot valószínűsítik.

Az év lepkéje: a közönséges medvelepke

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2022-ben alakul új szakosztálya, a Lepkevédelmi Szakosztály 2023-ban indította el az Év lepkéje programot, Az idén másodjára került megválasztásra egy lepke faj.

Megjelenése nagyon jellegzetes. Elülső szárnyai sötét krémbarna alapszínűek, amit márványszerű fehéres-sárgás mintázat szakít meg helyenként. Ez rendkívül jól elrejti a megfelelő környezetben. Hátulsó szárnyai vöröses narancssárgák hatalmas kék foltokkal. A faj éjszaka aktív, a fényforrások erősen vonzzák. A rovarral lepke formában Július és augusztus között lehet vele találkozni.

Bár nevében a közönséges elnevezés a gyakoriságára utal, mára ez már nem igaz. Az építkezések intenzív térhódítása és a parlag területek felszámolása állománynagyságában jelentős csökkenést okozott. Egyelőre nem védett.

Az év hüllője: a kaszpi hargossikló

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2024-re a kaszpi haragossiklót választotta az év hüllőjének. 2012 óta évente váltakozva egy-egy hazai hüllő- vagy kétéltűfajra irányítják a figyelmet azzal, hogy megnevezik az Év Fajaként.

A kaszpi haragossikló a legnagyobb testű kígyónk. Hossza elérheti a 2 métert. Méretben hazánkban csak az erdei sikló közelíti meg. Legjelentősebb állománya a Villányi-hegységhez tartozó, de attól jól elkülönült Szársomlyó mészkősziklagyepén található. A budai-hegységbeli állománya már csak a Budaörsi kopárokon és a Sas-hegyen maradtak fenn.

Ha sarokba szorítják őket, azonnal támad, és gorombán harap. A kézbe vett állat vehemensen beleharap támadója bármely testrészébe, majd nem engedi el azt, hanem rágó mozdulatokkal igyekszik minél jobban feltépni a bőrét. Harapásuk azonban nem veszélyes. De ne piszkáld!

A kaszpi haragossikló hazánk egyik legveszélyeztetettebb hüllőfaja. Élőhelyei az elmúlt évtizedekben szinte teljesen felszámolódtak.

Az év fája: bükk

Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. A mozgalom célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés. 2013 óta nyílt online szavazáson dől el melyik hazai fafaj lesz majd a következő Év fája.

Az északi mérsékelt öv lombhullató erdeiben elterjedt fa. A magyar-középhegységekben 600 m fölötti erdőtársulások meghatározó fája. Lombhullató, 35–40 m magasra növő fa. A bükkösök lombkoronája rendkívül zárt, emiatt cserje- és gyepszintjük fejletlen. Virágait a szél porozza be.

Sokféleképpen hasznosítható, jól alakítható keményfa. Az egyenes szálú, nagy átmérőjű rönkökből sokféle félkész termék állítható elő. Gőzöléssel jól hajlítható, a hajlított (például thonet) bútorok gyártásának legfontosabb alapanyaga. Papír, farost, faszén és berimbau gyártására/készítésére is kiválóan alkalmas. Magas hőmérsékleten ég, a régi fazekasság kedvenc tüzelőanyaga volt.

Az év hala: réti csík

A Magyar Haltani Társaság a korábbi évek hagyományait folytatva, a 2024-re is meghirdette az Év Hala választást. A kitüntető címet ezúttal a réticsík nyerte.

Korábban tömegesen fordult elő hal, fontos böjti tápláléknak számított, és a csíkászatot a 19. századig mint a halászat külön ágazatát tartották számon. A nagy folyószabályozások és a mocsarak lecsapolása miatt megfogyatkozott a Magyarországon található állománya, ezért védelmet élvez. Mocsarak jellemző hala, de előfordul sekély tavakban, öreg holtágakban és iszapos csatornákban, valamint nagyobb folyók hullámtéri gödreiben.

Időjósnak is tartották, mivel a vihar közeledését a légnyomás megváltozásával megérezve mozgása megélénkül, és gyakran a felszínre úszik levegőért.

Az Év Vadvirága: Fehér tündérrózsa

A Magyar Biológiai Társaság és a Vadonlesők Közössége által 2023. december 4. és 2024. január 5. közt zajló internetes szavazáson, a fehér tündérrózsa lett az Év Vadvirága

A fehér tündérrózsa hazánk úszóhínár társulásainak jellegzetes tagja. Elsősorban iszapos talajú tavakban, holtmedrekben fordul elő, de lassú folyó vizekben is megjelenik. Hazánkban leggyakrabban a Tisza és a Dráva völgyében, a Kisalföldön találkozhatunk vele. Hazánkban védett.

Helyenként a gyöktörzsét és magjait is fogyasztották, valamint gyógynövényként használták.

Az Év Ősmaradványa: Gyapjas mamut

Novemberben a Magyarhoni Földtani Társulat által megrendezett Földtudományos Forgatagon került kihirdetésre 2024 Év Ősmaradványa, a gyapjas mamut.

400 ezer éve jelent meg a Földön és nagyjából 4000 éve halt ki. Maradványai Magyarországon is előfordulnak.l

A mamutok kipusztulásának oka vita tárgya. A legújabb kutatások szerint a kihalásának fő oka az éghajlatváltozás lehetett. Azonban nem lehet csak egyetlen okot megnevezni, hiszen szerepet játszott benne a klímaváltozás mellett a vegetáció átalakulása is, sőt az ősemberek szerepe is hatással lehetett rá.

Hiányoljuk az Év emlőse cím birtokosát...

Fotók: wikipedia