Kanadai kutatók végeztek egészséges önkéntesek bevonásával felmérést a városi biciklizés előnyeiről és élettani hátrányairól. Nagyvárosban kerékpározni nemhogy egészségesebb lenne, mint bármely más közlekedési eszköz, hanem éppenhogy több kockázatot jelent?

Vegyük sorra mik lehetnek a nagyvárosi közlekedés hátrányai egy kerékpáros számára:

1. Fokozott balesetveszély:

A gyakran zsúfolt városi forgalomban, ahol sem az autósok, sem a kerékpárosok nem nagyon tartják be a közlekedési szabályokat, már pusztán a balesetveszély is fokozott.

Olyan, jól szervezett és nyugodtan közlekedő városban, mint Helsinki, a biciklizők a legújabb statisztika szerint ötször gyakrabban szenvednek közlekedési sérülést, mint az autósok, és tízszerte nagyobb esélyük van a közlekedési balesetre, mint a busszal közlekedőknek. Sajnos nincs ez másként hazánkban sem.

2. Szennyezett levegő belélegzése

Egy felnőtt 10-20 000 liter levegőt lélegzik be naponta − körülbelül 7-14 litert percenként. De erős fizikai munkavégzés esetén – például kerékpározás a hídra fel − ez a szám 50 literre is változhat percenként. Ha a kerékpáron egy hároméves gyermeket is szállítunk, gondoljunk arra, hogy ő kétszer annyi levegőt lélegzik be, mint egy felnőtt, mivel légútjai keskenyebbek, és tüdeje még fejlődik. A légszennyező anyagok belélegzése náluk komolyabb problémát okoz, és azok hatása tovább fennmaradhat. A levegőben található részecskék szem-, orr- és torokbántalmakat okozhatnak. Az ilyen apró részecskék belégzése − melyek mélyen a tüdőbe jutnak − a véráramban elnyelődhetnek, vagy tüdő-, esetleg egyéb egészségügyi problémát okozhatnak. Természetesen nem mindenki teheti meg, hogy költözéssel biztosítsa lakhelye jó levegőjét.

Mit tudunk megtenni és mit érdemes mindenképp megtennünk ha nagyvárosban mégis a bringát választjuk?

Nagy forgalmú utak mellett, a belvárosban − lehetőség szerint − használjunk szájmaszkot, ezzel is minimalizálva a szálló por belégzését.

Magas légszennyezettséget mutató napokon korlátozzuk a kint töltött időt

Próbáljunk meg olyan útvonalon tekerni a napi közlekedésünk során, ahol kisebb a gépjárműforgalom. Sokszor a kis utcák szebbek is, csendesebbek is, és nem feltétlen hosszabb útvonalat eredményeznek.

{reklam}

3. Szív egészségére gyakorolt káros hatások

Scott Weichenthal és munkatársai egy hét éve megjelent német tanulmány alapján - amely szerint a kerékpárosok gyakrabban kapnak szívinfarktust, mint a tömegközlekedők - kezdtek dolgozni. A kanadai munkacsoport egészséges, nem dohányzó embereket vont be a vizsgálatba. A 42 résztvevő egy órát biciklizett a városban, illetve otthon szobabiciklin. A városi kerékpározás tekintetében különbséget tettek főútvonalak, illetve mellékutcák között.

Vizsgálták pulzusszám változékonyságát, mivel ha a szívműködés változékonysága csökken, az fokozza a szívinfarktushajlamot. A nagyforgalmú úton kerekezés három órára jelentősen rontotta szívműködés változó képességét. Hasonlóképpen a megpihenés után még több órára kóros volt bizonyos vérgázösszetevők értéke, ha a kerékpáros sűrű forgalomban biciklizett.

A kanadai munkacsoport azt ajánlja, hogy a kerékpáros, ha teheti, a nagyforgalmú, sok kereszteződéssel megszakított útvonalak helyett kisforgalmú utcákon igyekezzen célhoz érni, és fontos volna a kerékpárutak kijelölésekor is erre figyelni.

Összegzésül megállapítják: bringázásra válasszuk inkább a zöld övezetet, s ha városban a kerékpárunk mellett döntünk válasszunk inkább csendesebb, kevésbé nagy forgalmú utcákat uticélunk eléréséhez, használjunk szájmaszkot és legyünk nagyon körültekintőek a balesetek elkerülése érdekében.

Forrás: szegedma, harmonet.hu