- Amikor még ifjú titán voltam, és az egyetemet jártam, a tanulás mellett faltam a nőket (a kilométereket). Az akkori barátnőmet (bringámat) -Kona Firemountain- meguntam (technikailag kinőttem), kellett egy új, egy jobb, egy izgalmasabb csaj az életembe. Mivel Ő alakra (geometriára) nagyon bejött ismét olyat kerestem.

Az, aki a szívemet összetörte, azzal egy plázában találkoztunk, Kona Explosiv névre hallgatott és nagyon tetszett nekem. Sajnos 18" méretével hozzám kicsit magas volt. De megígérték, hogy bemutatják a húgát, aki szakasztott ilyen, csak kicsit alacsonyabb, így pont nekem való.

Én vártam rá kitartóan hónapokon keresztül, -közben Hollandiát s megjártam- de csak hitegetést kaptam. Pedig mennyire jó bringa lett volna, Ő volt az esetem. Acélból volt, tárcsafék szemei voltak, mindent tudott, amit egy dögös fiatal nőtől (váztól) elvártam. Most ez lehet, hogy rosszul fog esni, de az ma is megdobbantja szívemet, ha rá gondolok.

A mai napig nem értem a szüleit (az akkori forgalmazót). Hitegettek, hónapokon át, hogy jön és az enyém lesz. A lagzira szánt pénzt (eladási ára) bármikor leraktam volna az asztalra akár előre is, de nem jött és azóta sem jön.

(Azóta már az a hazai forgalmazója sem létezik, nem is értem miért...)

Teljesen csalódott és kiábrándult voltam, amikor veled találkoztam az egri Nagy Kerékpárboltban.

Emlékszel? Az szerelem volt első látásra. Addig nem is gondoltam arra, hogy az ilyen bringák bejönnek nekem. Arról meg nem is álmodtam, hogy te leszel az igazi, pedig az idő téged, akarom mondani minket igazolt, hiszen azóta is hű társam vagy.

Rock Shox telóddal, Avid olajos fékrendszereddel, SRAM X0 váltórendszerrel, Mavic tömlő nélküli felnikre épített kerekeiddel olyan érzés volt veled bringázni, mintha egy csúcs Ferrariban ültem volna. Valljuk be 2006-ban te voltál a legdögösebb bringa, sokan meg is fordultak utánad. Én meg büszkén feszítettem melletted (rajtad).

Azóta átestél néhány ráncfelvarráson - ami valljuk be jót tett neked - , és bár már nem fordulnak meg annyian utánad, az én rajongásom feléd azóta is töretlen. Ilyen a szerelem, nem?

Az elmúlt években rengeteg közös élményünk volt. Rengeteg hazai és külföldi versenyen küzdöttünk együtt, vállvetve és sosem hagytuk egymást cserben. Duna és Szilvásvárad Maratonos sarazások, vagy a Gardatónál letekert kilométerek élménye sosem fog elveszni.

Közös túráinkat meg sem tudom számolni, csak mentünk és mentünk felfedezve sok szép világot, melyekre öröm visszagondolni.

Most már az MTB világában öreg bringának számítasz – és valljuk be technikailag az is vagy- hiszen vannak tőled, sokkal jobbak, könnyebbek (De szebbek nem!) én kitartok melletted. Szeretnék még VELED új és ismeretlen helyeken sokat tekerni.

Köszönöm a közösen eltöltött éveket!