Kossuth Lajos jelszava, a „Tengerhez magyar!” némiképp módosult mára, most a civilizációs ártalmak leküzdése áll előtérben, aminek nagyszerű eszköze a kerékpár. Épp ezért célja a kormánybiztosnak minél több embert átcsábítani autóülésből biciklinyeregbe.

Mik az eddigi eredmények?

RM: Az első az a tény, hogy kormányzati szinten van gazdája az aktív időtöltésnek. Mindjárt kezdetben megoldódott a hátsó kerékpártartót kiegészítő szürke rendszám évek óta húzódó problémája. Sok új fejlemény segíti a városi és a turisztikai kerékpározást. Egyirányú utak nyíltak meg a szembe kerékpározók előtt, van már nyitott kerékpársáv, biztonságosan járható kerékpáros túraútvonalakat tábláztunk ki, hogy GPS, térkép nélkül is könnyű legyen eligazodni.

Vízióm, hogy tíz év múlva sokkal többen járjanak kerékpárral munkába, hiszen évente 3-5 százalékkal nő a gépjárműforgalom, egyre többet rostokolnak dugóban az emberek. A kerékpárosok részarányának növelése élhetőbbé teszi a várost, hiszen ötödannyi területet foglalnak az úton, mintha autóba ültek volna. Sokat várok attól, hogy begyűrűzik hozzánk az elektromos kétkerekűek forradalma. Párizsban már rengeteg e-roller és pedelec-kerékpár nyüzsög, szaporodásukra nálunk is fel kell készülni. Ehhez infrastruktúra-fejlesztésre van szükség, a Fővárosban már most rendelkezésre áll e célra 11 milliárd forint, uniós forrásból. Az EuroVelo 6 és 14 útvonalak budapesti szakaszának kiépítésére 800-800 milliót biztosítottunk. Közbenjárásommal kötött együttműködési megállapodást a Magyar Kerékpárosklub Tarlós István főpolgármester úrral, például arról, hogy az említett pénzek elköltésekor mindig kikérik a Klub véleményét. Sőt, nem-kerékpáros témákban is hallgatnak ránk. Így e hatalmas összegek valóban a biciklisták érdekében lesznek elköltve.

Hogyan akarják fokozni a kerékpáros kedvet?

RM: Célunk, hogy a kerékpárral munkába járók jelenleg 2,5 százalékos aránya 2030-ra elérje a tízet. Mondogatják, hogy hazánk időjárása nem kedvez ennek, de Koppenhágáé sem jobb, sőt rosszabb, ott százból mégis 37-en járnak be biciklivel, tehát nem reménytelen az ügy. Infrastruktúra mellett szemléletváltásra van szükség– nemcsak a közlekedőknél, hanem az őket foglalkoztató cégeknél is. Igyekszünk oda hatni, hogy a munkáltatók támogassák a kerékpározást: kerékpártárolók, zuhanyzási és átöltözési lehetőség mellett gondolunk anyagi juttatásra is, hiszen a jó kerékpár és felszerelés is pénzbe kerül. Mindez nem partikuláris érdek, hanem össztársadalmi: fejlett országok felmérései szerint a naponta kerékpározók élettartama 2 évvel hosszabb a többiekénél, és 15 százalékkal kevesebbet töltenek betegállományban. Ha Magyarországon elérjük, hogy százezren bringázzanak napi szinten, az több mint egymillió évnyi élettartam-nyereség a társadalmunknak.

Nyugaton elterjedt az intermodális közlekedés válfajaként az a megoldás, hogy egy személy két biciklit használ: az egyikkel elmegy otthonról a vasútállomásig, ott lelakatolja, vonattal utazik a városba, ahol a pályaudvarnál a másik bringája várja. Akik csak egy nagyvároson belül járnak, közösségi közlekedéssel kombinálhatják a kerekezést – de nem kizárólag kerékpáron! Gondolunk például arra, hogy a BUBI-hoz hasonlóan e-rollerekből telepítünk háromszázat, közroller rendszerben. Ez is csökkenti a zsúfoltságot az utcákon és a buszokon.

Éppen az e-rollerek kitiltásáról hallani híreket…

RM: Nyilvánvalóan szabályozni kell a könnyű közlekedési eszközök használatát, hogy ne legyenek balesetek, konfliktusok. Máris előkészítési fázisban van egy KRESZ-módosító csomag. Példaként szolgálhat Belgium: ott járdán 10, úttesten 25 km/órás sebességgel haladhatnak az elektromos járgányok. Elterjedésüket megakadályozni vagy akár lassítani nem lehet, nem is akarja senki, ki akarjuk használni a bennük rejlő lehetőségeket. Egyébként a villanyrollerezés áttételesen előnyös a kerékpárosoknak is, hiszen csökkenti az autóforgalmat.

És, ha már biztonságról esik szó, javában fut a másfél méteres előzési oldaltávolság kampányunk, sokan látták filmjeinket, csatlakozott a BKK is, a buszok figyelemfelhívó matricázásával. A téma vitát gerjeszt, de széles körű az egyetértés abban, hogy van javítani való a mostani helyzeten. Jövőre további közlekedésbiztonsági kampányokat indítunk, reméljük, azokkal is sikerül elhárítani néhány balesetet.

Minap osztottuk ki Közlekedő kisokos munkafüzetünket negyedik és ötödik osztályos iskolásoknak, hogy erősítsük a közlekedési kultúrát. A baleseti statisztikában jelentős az utóbbi tíz-tizenöt év előrelépése, de még mindig elmaradunk az európai átlagtól. Egymillió lakosra az unióban ötven halálos baleset jut évente, a legjobb országokban harminc, nálunk hatvan. Ha csak az EU szintjét sikerülne elérni, már azzal is száz életet menthetnénk meg évente – ha sikerül, ebben látnám kormánybiztosi tevékenységem legfontosabb hatását!

Köszönjük az interjút, a városi közlekedés témája után legközelebb a turisztikai kerékpározásról beszélgetünk!

 Téma támogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.