A szabadidő aktív eltöltését sok-sok program és beruházás segíti. Ezeket szervezi, irányítja, a központi szándékokat helyi kezdeményezésekkel kombinálva az AÖFK, hogy egymást kiegészítő, csomagokba foglalt, komplett segítséget kapjanak a szabadba vágyók.

Mintegy visszahatásként az elkényelmesítő, minden testi erőfeszítéstől megkímélő műszaki haladásra, egyre többen vállalják tudatosan, hogy nem képernyőről ismerik meg a világot, különösen a természetet, és nem csak addig mozognának, míg átülnek fotelből autóba. Hazánkban is tízezrek húznak túrabakancsot, pattannak bicikli nyergébe vagy ragadnak evezőt, de még van elmaradásunk más országokkal szemben, ami az aktív turizmus háttérszolgáltatásait illeti. Nagy léptekkel zárkózunk fel, sok eredmény máris látható, és továbbiak sora van előkészítés alatt.

Mindezt nem célszerű egyedi, kisközösségi kezdeményezésekre hagyni, mert olyasmi lehet az eredmény, mint a korábban hitvány minőségben elkészült megannyi kerékpárút, amelyek nem értek össze egységes útvonalakká, hálózattá. Csak két további példát említve: Királyréten, egymás tőszomszédságában külön látogatóközpontot hozott létre az Erdészet és a Nemzeti Park, Tokajban úgy készült el hasonló kerékpáros és vízi létesítmény, hogy nem is tudtak egymásról. A jelszó: ne legyenek párhuzamosságok, de gazdátlanságok sem!

Ezért hozta létre a Kormányzat Révész Máriusz vezetésével az Aktív Magyarországért kormánybiztosságot, amely egyéb projektek között megszervezte az iskolások oktatását közlekedési ismeretekre, és a nagy sikerű gyalogos, biciklis és vízi vándortáborokat. Egy kormánybiztosság működése és egyáltalán a léte azonban függ a politikától, ráadásul nincs akkora emberi erőforrása, hogy felkarolhasson minden ötletet, végigkísérhesse elképzelések megvalósulását.

Ezért jött létre 2019-ben az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Nonprofit Kft., 23 fős létszámmal. De milyen emberekből! Mielőtt bemutatnám a céget, hadd vessek egy fénysugarat az ott dolgozókra, érzékeltetve, hogy nem szobatudósok, irodaszékből okoskodók, hanem nagyon is aktív sportemberek képviselik hitelesen a természetjárásra felkerekedőket. Az ügyvezető, Baráth Gergely a vadvíztől sem visszariadó kajakos, a gárdájából valaki Budapestről indulva, majd oda visszatérve kerüli meg bringával egy nap alatt a Balatont, de van erős montis, szaltózásra képes síző és sátras, hosszú túrákat kedvelő erdei vándor is, aki már kétszer tette meg a Caminót. Többen járnak dolgozni biciklivel vagy futva. Szívügyük a munkájuk!

Anno, többek között, azért nem működtek jól a dolgok, mert mindent egyetlen Tervhivatalból irányítottak, de egy maroknyi ember képtelen átlátni az országot, még ha okosak és szorgalmasak is. Az AÖFK szemlélete egészen más. Nem ők akarják megmondani. hogy hol, mi legyen, hanem összegyűjtik a tudósokat, társadalmi szervezetekkel, érdekképviseletekkel, Nemzeti Parkokkal, erdészetekkel, Vízüggyel, önkormányzatokkal kapcsolatot felvéve kutatják az igényeket és lehetőségeket, de hozzájuk is egyre többen fordulnak különböző fejlettségi szintű ötletekkel. A szabadidő aktív eltöltésének agytrösztjeként, katalizátoraként dolgoznak. Tudni kell, hogy az AÖFK nem beruházó vagy finanszírozó, de lobbizik az elfogadott projektek forrásának biztosításáért, és nagyobb léptékű tervekről munkaanyagot készít az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztosságnak, amely előterjesztést nyújt be a Kormánynak.

Ez a 23 fő sem elég mindenre, ezért konkrét projektekre külsősként behívnak embereket az adott vidékről, szakterületről. Ők távmunkában segítenek. Jelentős fejlesztések indultak be Gyula környékén, ám ki tud a pestiek közül eleget Gyuláról? Alighanem senki, annál inkább az ottaniak!

Beindult egy madármegfigyelő program. Máté Bence világhírű természetfotósunk adta az ötletet, aki kiépített leshelyekről fényképezi a madarakat. Most majd az ország több pontján létesülnek ilyenek, a Madártani Intézet bevonásával keresik a legjobb helyszíneket, föld alatt megközelíthető, „rendőrtükrös” ablakú leseket építenek, és persze szakavatott kísérőt adnak majd a látogatók mellé, aki el tudja mondani, mit látnak éppen, illetve beavatja a résztvevőket a természetbúvárkodás viselkedési szabályaiba. Milyen élmény lesz felnőttnek, lurkónak, nem Bence csodás fotóiról, hanem saját szemükkel látni mindent! Jelenleg a világszerte egyedülálló program megvalósíthatósági vizsgálatainál tartanak.

Nagyon fontos a régiós szemlélet. Ha valaki például a Zemplénbe készül családi nyaralásra, úgy bogarászhatja össze az internetről az attrakciókat, szálláshelyeket, sportolási lehetőségeket, és könnyen előfordulhat, hogy nem vesz észre valamit. Az AÖFK kommunikációs központ akar lenni, amelynek holnapjáról mindent megtudni az adott körzetről. Zemplén példájánál maradva: lehet gyalogtúrázni, aszfalton és terepen kerekezni, evezni a csendes Bodrogon, vagy tavaszi magas vízállásnál a festői Bodrog-zugban, megnézni Sárospatakot, Füzér vagy Regéc várát, utazni a pálházi kisvasúton. Összegyűjtik a kínálatot, a szálláshelyekkel és a kulturális eseményekkel együtt, s egységes, emészthető formában, naprakészen tálalják az érdeklődőknek. Családok komplett csomagokat kapnak, amelyből szemezgetve lehet akár minden nap más valamit csinálni, de akár külön utakra is mehetnek az eltérő érdeklődésűek. Idén indul majd az aktív turisztikai portál, most a béta-verziót tesztelik. És természetesen nem hiányozhat az okostelefonra optimalizált applikáció.

Ilyesmi eddig nem létezett. A Magyar Turisztikai Ügynökségnek van javaslata Budapestre, vagy fürdőhelyekre, de a saját erejéből mozogni akaró ember nem találja meg a neki valót. Az Ügynökség fő szempontja, sikerének fokmérője, a turizmus részaránya a magyar GDP megtermeléséből. 2030-ra jó lenne elérni a 16 százalékot – és ehhez járul hozzá, ezt teszi teljessé az aktív turizmus előmozdítása, ami egyben mentálhigiéniai kérdés is. Nagyon fontos az emberek szemléletének alakítása, hogy a virtuális világból át lehessen csábítani felnőttet és gyereket az izommunka, természeti tapasztalatok és kalandok átélésébe.

A cél nem az, hogy egy éjszakával többet töltsön egy településen a vendég, hanem mozogjon a hálózatban. Jól kommunikálható, könnyen üzemeltethető dolgok működőképesek. Ilyen lehet a gátőrházak bevonása a vízi túrázás segítésébe a Körösöknél. A gátőrházi, árvíz-védekezési szállásnál lehet sátrat verni, vizesblokkba menni, szemetet kukába tenni, ivóvizet vételezni, netán meleg ételt is kapni. Az infrastruktúra már megvan, csak hasznosítani kell. Ezt kajakosok, kenusok és kerékpárosok is kihasználhatják. Másutt építeni kell, például egyszerű, kulccsal vagy kóddal nyitható házikókat a Kék túra mentén, ahol nincs szállás a közelben.

Hiányolja valaki azt, ami éppen neki kellene? Ne panaszkodjon, inkább szedje össze a magához hasonlókat, agyaljanak ki valami okosat, beszéljék meg önkormányzattal, egyéb illetékessel, aztán juttassák el ideájukat az AÖFK-hoz – minden valószínűség szerint nyitott ajtón kopogtatnak!

Képek forrása: Agráriminisztérium