A napokban körbetekertük a legnagyobb tavunkat szigorúan a kijelölt kerékpáros nyomon. Az alábbiakban az itt tapasztaltakat osztom meg veletek. Utoljára 2012-ben, tehát kilenc éve teljesítettem a távot. Így az emlékeim és a most tapasztaltak több mindenben éles kontrasztot alkotnak. Próbálok, a lehető legpozitívabban állni a tókörhöz, de nem tudok elmenni a most tapasztalt, számomra negatív folyamatok mellett sem.

Táblázottság

Amit elsőként észrevettem és nagyon pozitív az az útvonal kijelölésének minősége. Kilenc éve még papírtérképpel a kézben sokszor fej vakargatva álltunk egy egy kereszteződésben hogy most merre? Ez mára teljesen a múlt. A kijelölések minősége tökéletes, és egyértelmű. Mindig tudod merre kell menni és hol kell fordulni. Ez az útjelző táblák és a felfestett útburkolati jelek optimális kombinációjának köszönhető. Bárki is végezte a kitáblázást, csak köszönet illeti, tökéletes munkát végzett.

Az északi part mesés

A déli parton az útvonal jelző táblák mellett rengeteg olyan tájékoztató tábla található, amely feltünteti a következő, illetve egy egy távolabbi, nagyobb település távolságát. Ezek nagyon hasznosak. Sajnos az északi parton ezekből lényegesen kevesebb található. Reméljem hamarosan azon a szakaszon is találkozhatunk hasonló fejlesztésekkel.

Ami 10 éve sem volt és még most sem létezik sajnos az a település helységjelzők táblái a bringa úton. Sajnos a teljesen összeépült települések miatt nem tudni hol jársz. Pedig vész helyzetben jó lenne tudni hova kell hívnia mentőt. Ráadásul ha útközben megtetszik egy rész, esélyt sem adnak, hogy családdal visszagyere nyaralni. Ok, erre mondhatjátok, hogy ott a telefon, de ennyi erővel a közutakon sem kell jelölni a településeket hisz ott a navi…

Út minőség

Kezdjük ismét a déli parton. Örömmel tudatom, hogy itt akár országúti Bringával is kényelmesen végig suhanhatsz. Balatonkeresztúrtól a fonyódi parti utat kivéve a keleti parton teljes hosszában egészen Balatonkeneséig kiváló minőségű aszfaltutakon lehet tekerni.

A nyugati és az északi parton az út minősége a közepesnél jobbnak mondható, egy-két szakaszt kivéve. Jellemzően azonban az út keskeny, nem felel meg a mai kor színvonalának. Egy-két felújított szakaszt kivéve.

A balatoni körút nyomvonala

Ez számomra a legnagyobb szívfájdalmam. Kezdjük a déli oldallal. Az útvonal rengeteg csiki-csukival a nyaralóövezet alacsony forgalmú útjain vezet. A turisztikai értéke a nullával egyenlő. Az útvonalon 95%-ban nem látható más, csak az egyre jobban beépülő, egyre zsúfoltabbá váló nyaralóövezet Itt a tavat az útvonalról, egy-két kerékpárútnak álcázott, de gyakorlatilag az ott nyaraló gyalogos ténfergőknek épített szakaszokat kivéve a Siófok előtti magaspartról, Fonyódnál és Balatonkeresztúr után látni. Ha csúnyán akarom mondani az egész déli part egy egybefüggő külvárosi hangulatú, dögunalom.

Ez sem a déli parton található

Az útvonalt kijelölők, sajnos a turisztikát figyelembe véve megbuktak. Ha ezek az adottságok, akkor ezzel élve a partól kicsit távolabb, izgalmasabb részeken kellett volna vezetni az utat. Érintve a települések régebbi történelmi részeit, ahol érdekes épületekkel találkozhatnak az ide látogatók. A tejesség igénye nélkül hirtelen a eszembe jut Siófok jelképe a víztorony, Szántódnál a skanzen, a Szamárkő, a kilátó, Balatonföldvár magasságában a Viadukt, Balatonbogláron a Gömbkilátó és még sorolhatnám. Hiszen senki sem véste kőbe azt, hogy a lehető legközelebb a tóhoz vezessen a nyom. Élményt kellene adnia ennek a túrának, mégpedig életreszólót.

Sajnos a látnivalók mellett a déli parton akaratlanul elsuhan az ember, hiszen az útvonalon nincsenek ezeket jelző táblák. (Hahó, erre 200 m-re van Siófok főtere…)

A déli partot ekézve számomra a készülő a Balatonberény után készülő gigacsomópont a legfájdalmasabb. Kinyírták az egyik leghangulatosabb részt. Ráadásul hatalmas zajterhelés lesz az ország egyik legértékesebb természetvédelmi területének egy részén. A Zala folyó torkolatánál. (Tudod a Kis-Balatoni nádi világ nagy részét engedéllyel sem lehet látogatni…)

A festői Zala torkolat 2012-ben. Ezt így ma már nem láthatod...

Az északi part látványvilága fantasztikus panorámáival, még adja magát. Hogy meddig? Arról majd beszéljünk 10 év múlva, hiszen itt is egyre több részen tóparti építkezésekbe fut bele az ember. Láthatóan az addig természet uralta területek válnak újabb áldozattá.

Összességében a kerékpáros infrastruktúra sokat fejlődött az elmúlt 10 évben. Sajnos a tó természeti értékei viszont igazi vesztesei az elmúlt időszaknak. A tó partjára már rég ki kellett volna tenni a megtelt táblát, de sajnos az önös érdekek és a pénzcsinálás a nagyobb úr. Nem tudom 10 év múlva mi lesz itt, de az irány sajnos nem jó.