Bevezető helyett

Adott egy bringás középiskolás tanárnő, aki egy nyáron az egyik diákjával, Ádámmal, egy hegyikerékpár maratonon találkozott. Mindketten ott tudták meg, hogy hobbijuk közös. Ez a történet itt akár véget is érhetne, de nem így történt. A diák szépen szerepelt a TOP Maratonon, kategóriájában második lett. Tanárnőnknek itt indult meg a fantáziája. Az Aszódi Evangélikus Gimnázium 11. osztályos tanulói egy érdekes szorgalmi feladatot kaptak nyelvtan órán. Blogbejegyzést kellett írniuk Ádámról. Közölte velük azt is, hogy a legjobban sikerült alkotás megjelenik majd a Bringalapon. Természetesen mi, erről már a feladat kiadása előtt megállapodtunk.

Kedves olvasóink, ennyi mellébeszélés után átadjuk a szót az interjú alanyának Osterling Ádámnak és a szerzőnek Zsiga Ákosnak.

Zsiga Ákos (ZsÁ): Szia! Kérlek mutatkozz be az olvasóknak.

Osterling Ádám (OÁ): Osterling Ádám vagyok 17 éves mountainbike maratonversenyző. 2019-ben a Top Maraton sorozatban második helyezést értem el összetettben. Nagyon sok időt és munkát fektettem bele idén a sportba, hogy ezt az eredményt elérjem. 2019-ben már több mint 13.000 kilométeren, 120.000 méter szintemelkedésen és 15 versenyen vagyok túl.

ZsÁ: Honnan jött ez a sportőrület?

OÁ: Még nyolcadikos voltam, amikor otthon ültem a számítógép előtt és a YouTube-on néztem videókat és egyszer csak bedobott egy mountainbike-versenyt. Rákattintottam és megnéztem. Egyszerűen magával ragadott az, ahogyan száguldott a versenyző és akkor úgy döntöttem, hogy veszek egy jobb biciklit és innentől kezdődött a történet. Elmentem életem első versenyére és 3. helyezett lettem a kategóriámban, majd ezzel a fellendüléssel beneveztem a többi versenyre is.

ZsÁ: Hetente mennyi időt foglalkozol az edzéssel, hogy tudsz ilyen teljesítmény mellett tanulni, sokat számít-e az, hogy milyen felszerelést használsz az edzésekhez és a versenyeken?

OÁ: Az edzések az edzéstervtől függenek, amit az edzőm ír nekem. Heti átlagban 10-14 órát edzek, ami kilométerben 300-400 között van. Emellett heti egyszer úszok is és kétszer konditerembe járok. Összességében hétközben naponta két és fél órát foglalkozok vele tanulás mellett, hétvégén általában négy órát szoktam tekerni, ha lehet délelőtt, hogy a délután a pihenésről és a családdal töltött időről szóljon. A felszerelést mindig fejlesztem, jobb technikai feltételekkel nagyobb esélyem van a mezőnyben.

ZsÁ: Mennyire népszerűek azok a mezőnyök, amelyekben indulsz és milyen távok vannak? Te mennyi idő alatt tekered le a távodat és milyen érzések vannak benned a rajt előtt?

OÁ: Versenyen általában 500-600 ember vesz részt, de a nagy rangos versenyeken, ahol én is indultam nyáron Ausztriában a Salzkammergut Thropy-n 1500-2000 ember is el szokott indulni. Áltagban három táv van rövid, közép és hosszú. Idéntől kezdve már középtávon versenyeztem én is. Ez általában 40-70 kilométer között van, amit két és fél óra között lehet teljesíteni. Verseny előtt, mint minden normális versenyzőnél nálam is megvan a gombóc a torkomban, de tudom hogy ez a rajt után elmúlik és a maximumot tudom nyújtani.

ZsÁ: Ilyen sok letekert kilométer után mi volt a legveszélyesebb helyzet edzés közben, mennyire alkalmas Magyarország a biciklizésre és mi az ami, más országokban jobb ezen a téren?

OÁ: Sajnos napi szinten vannak necces helyzetek az utakon, de szerencsére még komolyabb bajom nem lett ezekből. A magyar mentalitás nem kerékpárosbarát, annak ellenére hogy sok bicikliút van és sokan szeretnek is tekerni. Az autósok többsége ellenségként vagy problémaként tekint a kerékpárosokra és nem akarják elfogadni, hogy ők is ott vannak az úton. Külföldön nem tapasztaltam ezt az ellenségeskedést, ott elfogadják a bicikliseket. Én úgy gondolom, hogy a jövőben ez a probléma megoldódik majd, és ugyanolyan része lesz a kerékpáros a forgalomnak, mint az autós.

Idei eredményeim:

• Top Maraton összetett 2.hely
• Mountainbike diákolimpia 1.hely
• Börzsöny Ásza hegy időfutam 2.hely
• Légrádi Béla emlékverseny hegyi időfutam 1.hely
• és még sok más.

Összesen 4 db 1.hely; 2 db 2.hely; 9 db 3.hely

A cikket Zsiga Ákos és Osterling Ádám készítette.

A fotókat Osterling Ádámtól kaptuk