A harmadik héten is minden nap igyekeztem a maximumot nyújtani és maradandót alkotni. Nagyon örülök, hogy a legtöbb szakaszon sikerült a mezőny elejében érkeznem. Bár a legjobbakkal a komoly hegyi szakaszokon még nem vettem fel a versenyt, úgy érzem sosem voltam még ilyen közel a világ elitjéhez, és minden adott, hogy tovább közelítsek hozzájuk!

A versenyt megelőzően abban maradtunk a csapattal, hogy az első hét után meglátjuk van-e értelme az összetett versenyt megcélozni. Az első hét viszont nem is alakulhatott volna szebben. Három rózsaszín nap után elég magasra került a mérce és hatalmas motivációval versenyeztem tovább. Az, hogy 13 versenyző teljesítette gyorsabban a távot mint én, jól tükrözi a mostani helyemet a nemzetközi mezőnyben és boldogabb nem is lehetnék ezzel az eredménnyel!

Fontos a fokozatosság. Tavaly 27. lettem, idén 13 helyet javítva 14.-ik, jövőre pedig meglátjuk...



Ami viszont nem változott, függetlenül a mezeim színétől vagy az összetettbeli helyezésemtől az a szurkolás és támogatás amit tőletek kaptam! Óriási öröm, hogy ennyien végig követtétek a három hetet, támogatva engem és Marcit. Remélem tényleg fordulóponthoz ért a magyar kerékpársport!

Minden szava tisztelet és alázat. Köszönjük Ati!

Szerkesztőségünk végig nyomon követte a Giro-t. Örültünk Attila sikereinek. Ha emlékeztek, tiszteletére rózsaszínben pompáztunk három napon át. Amikor elvesztette napokon át drukkoltunk, hogy hátha…

Nagyon büszkék vagyunk Ati sikerére. Az utolsó héten már csak abban reménykedtünk, hogy ne történjen semmi, ne kerüljön bele egy balesetbe. Egyszerűen tekerjen végig a viadalt. Attila ezt hozta sőt! Ismételten csak annyit tudunk mondani: Köszönjük, büszkék vagyunk rád!