A napokban teszteltük ezt a csodamasinát.
- Fekvő testhelyzet
- Botkormány
- 3 kerék
- dobfékek
- üvegszálas felépítmény
- napelem
- 5 sebességes agyváltó
- elektromos meghajtás
- 60 kg-os tömeg
- 70 km-es hatótáv
Röviden ezek az adatok jellemzik a magyar fejlesztésű PannonRidert. Ezt a háromkerekű elektromos fekvő kerékpárt, amit egy rendhagyó teszten kipróbáltunk.
Kilátás a PannonRiderből
A Bringa Expo-n sikerült a forgalmazóval, az AM Bringa tulajdonosával megegyeznünk, egy tesztbicajozásban.
Az általunk próbált kerékpár egy prototípus, amit kipróbálásra szántak. A jelenleg kapható gépek ennél már kiforrottabbak, fejlettebbek, így ez a teszt nem teljesen a jelenlegi valóságot mutatja.
A gép kezelőfelőlete a harckocsikat idézi, bár benne ülve inkább olyan mintha egy repülőgépben ülnél
Arra gondoltam ezt egy túra alatt kellene kipróbálni, hogy meglássam hogyan viselkedik a masina hosszútávon. Az ötletem az volt, hogy hegyen át tekerek vele Visegrádra, majd az akkumulátor állapotától függően vagy ismét hegyen át, vagy a 11-es úton a Duna parton jövök majd vissza Budakalászra. Ez kb. 80 km-es utat jelent. (A hatótávot utólag olvastam a gépről. Ez talán nem is baj... Mindig így csinálom, hogy teljesen objektív képet kaphassak, ne legyen semmilyen elfogultságom egy termékkel szemben sem.)
Az 5 sebességes SRAM agyváltó
A teszt előtti este elhoztam a gépet az AM Bringaboltból, ahol kiderült, hogy mindenki kíváncsi a túrámra, mivel hegyek között élesben még sosem volt tesztelve.
Hazáig tekerve kicsit összeismerkedtünk a PannonRiderrel. A beépített világítás szépen megvilágítja az utat, így a sötétedés utáni kerékpározás sem okoz vele gondot. Egy zavaró tényező volt csupán, a lámpa kicsit befelé is világít a kabinba, ami nem túl szerencsés, de ez a probléma könnyen javítható.
A Rider lelke
A külalakra a bringa már aznap este jól vizsgázott, egyszerűen vonzotta az emberek szemét, és igen pozitív visszhangot keltett. (Ha két személyes lenne, ez lenne a legjobb csajozós járgány a világon.) Este szépen felraktam a töltőre, hogy reggel teljes akku kapacitással indulhassak el.
Dobfékek állítanak meg, ha kell. Megbízható elnyűhetetlen darabok.
Csomagtartója ugyan nincs a gépnek, de az ülés mögött rengeteg hely van, akár szerszámok, akár élelmiszer, vagy ruha számára. Másnapi teszt a bepakolás után jól indult. Csodálatos idő, bámuló tekintetek, 50 km/h sebesség kellemessé tette az utazást.
A kormányok, fékkarok, világítás, váltókar, index minden kézre esik
A botkormánynál eleinte hiányoltam a könyöktámaszt, de igazából nincs rá szükség. Hosszútávon sem fájtak a kezeim a kormány tartása miatt.
Szentendrén egérutat kerestem a Skanzen felé, hisz a bringások tudják mennyire nem kerékpáros barát ez a város. A Pilis felé a 11-es utat használva inkább díjazzák azt így viszont belefutottam egy komolyabb emelkedőbe, ami eléggé megterhelte az akkumulátort.
Kevés gomb, könnyen átlátható "műszerfal"
A Skanzen után még vidáman indultam neki az emelkedőnek, de Pilisszentlászló előtt a tetőre épphogy csak felértem. Innen Pap-rét felé vettem az utat, ami szomorú tolást jelentett, mivel a Rider sebesség kiosztása nem az igazi. A viszonylag enyhe emelkedőn meg sem mozdult a masina.
Pap-réttől Visegrádra szépen legurultam, a kijelző szerint szépen töltötte a fékezés az aksikat. A városban 2-3 órát tartózkodtam, ami alatt a napelemek szintén töltötték az akkumulátorokat.
Mosolygó szentendreiek
Budakalász felé érthető okokból a „B” terv szerint a 11-es út mellett haladva indultam el, inkább hajtva, mint motorral haladva. Sajnos azonban így is hamar lemerítettem, lassan csorogtam visszafelé. Szentendre előtt egy étkezőnél megálltam kényelmesen megebédeltem és a tulaj segítőkészségének köszönhetően 40 percet töltöttem a masinát, ami elég volt ahhoz, hogy innen visszatérjek motoros rásegítéssel az AM Bringaboltba.
Tapasztalataim, érzéseim
- Összességében tetszett a masina. Látok benne fantáziát.
- Az üvegszálas felépítmény megvédi a vezetőt mind a menetszél, mind az időjárás viszontagságaitól. Sőt az autósok által tartott esetenként kis oldaltávolság sem volt zavaró benne. A kabin üvegét kicsit nagyobbra venném, hogy városi közlekedés esetén a jelzőlámpákat jobban lehessen látni.
- A sebességváltó fokozatin változtatnék, hogy ha az ember lemeríti az aksikat haza lehessen vele jutni.
- A sebességváltó kart kicsit nehéz volt kezelni, de ezen az optimális bowden vezetéssel könnyű segíteni.
- A dobfékek fékező ereje elégséges volt, egyáltalán nem hiányzott a tárcsafék.
- Jó lenne, ha az index működés közben kattogan, mint az autóknál, mert sokszor bekapcsolva hagytam.
Tovább fejlesztési ötletek
Nem én vagyok a tervező/fejlesztő, de használat közben felmerült bennem néhány dolog.
- Én ezt a gépet hosszú távú, települések közötti használatra tudom elképzelni, így jó lenne a hatótávolságát növelni. Szerintem ha az aksi 140 km-t kibírna, az már nagyon kellemes lenne. Változtatnék a váltó áttételi arányán is, hogy lemerülve is könnyű legyen tekerni.
- Ehhez járul hozzá a tömegének csökkentése is.
Ha ezek a fejlesztések megvalósulnának egy igen érdekes alternatív közlekedési eszközt kapnánk.
Kellemes élmény vezetni (ha az aksi nincs lemerülve)
Tragikomikum
Mint utólag kiderült a gépbe egy közepes kapacitású aksi volt beszerelve (12Ah) viszont bele rakható a 20 Ah-is, amivel a gyártó a 100 km-es túrát is javasolja. Nincs mese, muszáj elvinnem még egy körre a gépet, hogy megnézzem mit tud a nagyobb aksi. Dobogókő reszkess!!!
Utószó jogán a gyártó megjegyzései:
A cikk felvetéseire az a hozzáfűznivalóm, hogy a felvetett javaslatok nálunk rendelhető opciók, mind a súlycsökkentés, mind a hatótáv kérdésében.
További PannonRider infó ITT!
A PannonRider kipróbálható előzetes egyeztetés után az AM Bringaboltban.