Tesztbringaként, bejáratva került hozzám a Cube idei szezonra kiadott üdvöskéje. A gyártó szeretett volna egy igazán univerzális, urbánus, túra, gravel vagy akár cyclocross körülmények között is bevethető gépet alkotni. A végeredmény egy letisztult formavilágú, szinte minden divatos fejlesztést felvonultató paripa lett, esetünkben dögös piros-fekete színvilággal. Vegyük sorra, mit kapunk azért a nagyjából 300 000 forintos összegért, amit ki kell érte csengetni.

A tervezőasztalon a gyártó komfortos, slopingolt [ejtett felső-vázcsövű] Attain és a terepezős Cross Race vázaiból indult ki, a végleges geometria pedig egy viszonylag kevéssé döntött felsőtest-tartást kér a bringástól – ergo nyert a kényelem a versenyzés felett, inkább az Attain felé billent a hangsúly.

Így készítette el a hidroformált, könnyített aluvázát és az igazán Kockás karbonvállas villáját. A váz normálisan elsimított hegesztési varratokat, belső kábelvezetést (kiterjed a villára is) kapott, ami kiegészülve tárcsafék felfogatással, az átütős tengelyezéssel [gyorszáras karok nélkül] és Press Fites [préseléssel beépített] Shimano középrésszel rendkívül letisztult, sallangoktól mentes küllemet eredményezett. Praktikusságát mutatja, hogy sárvédőt és hátsó csomagtartót is képes fogadni. Ezt gyárilag is megkaphatjuk NUROAD Exc név alatt – együtt a Pro kiadás Shimano 105 szettjével, továbbá Supernova gyártmányú agydinamós világítással is.

Maga a gép igen merev, de valóban kényelmesnek mondható, előbbiben segítségére van továbbá az alul túlméretes [alul a jobb teherviselés érdekében nagyobb átmérőjű] kormánycsapágy rendszere is, amit leginkább a nehéz, de dinamikusan tekerő, valamint a hanyag, városi kátyúkat és padkákat figyelmen kívül hagyó bringások egyaránt szeretni fognak. A tesztelt lovacska pedálok nélkül a megadott 10.7 kg tömeget nem lépi túl, ez lehetne akár soknak is mondható, azonban egyrészt dinamikája kárpótol ezért, másrészt masszív tuningolással kiszoríthatunk belőle egy 10 kg körüli állatot is.

Az eddig olvasottak alapján felmerülhet a kérdés, hogy mégis miként marad egy ilyen fejlett alapokkal rendelkező bringa relatív olcsó? A legfontosabb hozzávaló egy régebbi Shimano Tiagra szett, amiből nyilván a fékjei hiányoznak és egy bowdenes TRP (Tektro) Spyre-C szett pótol. Sajátmárkás RA 0.8 CX kerékszettjén, furcsa mód hátul Shimano Centerlockos, elöl 6-csavaros (ISIS) felfogatású tárcsákat hord. Kocka márkájú továbbá a szexi (ámbátor inkább túrázós, mint teljesítményhajhász) alulpiros nyereg, a nyeregcső, koskormány, stucni, valamint az egészen kényelmes betekerő. Költséghatékonyság miatt a Clément (a jövőben már Donnelly név alatt) X’plor MSO köpenyek alap modellje került fel, szintén kényelmet szolgáló, 36-622 méretben: a prémium kiadáshoz képest feleannyiért, feleakkora (60 TPI) szövetsűrűséggel és feleannyi (1 fajta) gumikeverékkel, azonban éppúgy defektvédelemmel ellátva (remélhetőleg ugyanolyannal).

A Tiagra említése némileg joggal vethet fel fanyalgást az ismerősei körében. Jó hír viszont a számukra, hogy ez „már” a 4700-as széria. A széria, ahol elkezdték kipofozni a mostohaságokat. Mind külleme (fényes grafitszürke), mind műszaki tartalma „sokat javult a 4600-as elődjéhez képest” (belső kábelvezetéssel ellátott, stabilabb váltási nívót ígérő fékváltók, elfogadható tömegű és merevségű hajtómű, jelen esetben 50-34 áttétellel). 10 sebességes, ami költséghatékonyabb, tartósabb, mint egy 11-es rendszer. Ha már áttétel, azt mindenképp jegyezzük meg, hogy ezért cserébe akkora átfogásunk van (34/34 -> 50/11), amivel egy átlagos edzettségű bringás például képes felmenni értelmes fordulatszámmal a Kékesre, másnap pedig már 50 km/h sebességgel is suhanni egy alföldi országúton.

Viszont ez még nem a 4800 szint (remélhetőleg). Szerettem volna elhinni a Tiagra szlogenjét, de tényleg. Olaf kérdezte, hogy montis hierarchiába hova sorolnám. Előtte azt mondtam neki, hogy korábbiakban Altus|Alivio, de az új szettekkel már meglesz az Alivio|Deore szint. Sajnos nem teljesen – a 4700-as generáció javult, de még harmatos. A fékkarok fogása alapján: a dropról [kormány alsó fogáspontjáról] elérni még az én átlagtól hosszabb ujjaimnak is nehézkes. Persze állítható a távolság, de ez a probléma annak köszönhető, hogy hiányzik az alsó ívelés a fékkarból (amit már a 105-ös orvosol). Ez nem jó hír, bár kis játszással még elérhető lehet egy elviselhető beállítási pont. A váltó határozottan kattogósabb, lötyögősebb, mint egy 700-as generációból Ultegra vagy 105 – ezt csak a jegyzőkönyv kedvéért írom, a Tiagra árfekvésében ez védhetőnek ítélem.

Tudsz vele duplát húzni [így kettőt válthatsz egyszerre, ha hirtelen előtted teremne a hegyoldal], ez is remek a fegyvertárban. Az első fékváltón trimet [mely lehetővé teszi a lánc súrlódása nélkül végig váltani a hátsó kazettasoron] beállítani küzdelem, ezen végül nem sikerült, de mindenképp javult ahhoz képest, ahogy teszt-elődeim használhatták. Ezt én igazán hiányolom, mert nagyon nem mindegy, hogy kerregés nélkül le tudjuk-e tenni hátul is a legkisebb fogra, vagy azt elveszítjük mászáskor. A fékkar merevsége rendben van egyébként, nem panaszkodom, tömegét tekintve is elfogadható lenne.

A hátsó és első váltókról tudjuk persze, hogy faékek a karokhoz képest, de én becsülök minden mechanikát. Ezek pedig jól dolgoznak, viszonylag elviselhető ellenállás mellett és tartósságban sem látom veszélyeztetettnek őket, kinézetre is teljesen pofásak. A hátsónál ügyelni kell arra, hogy ez az egyébként „GS” [hosszított] kanalas típus, ugratások közben nem feszít túl gyorsan, ezt is pofozgatni kell a helyes irány felé, nem hozta a szintet. Ár-érték arányban azért szívesen ajánlom.

A hajtóművel hasonló a helyzet. Elég sűrű gyerek vagyok és nem is cirógatom tekerés közben a hajtásokat, de ez egy hálás (nyilván nem könnyű) darab. Egy szó, mint száz – a Tiagra 4700 megfelelő lehet annak, aki egy stabil, de tulajdonképpen konkrét igényektől mentes mezei bringás. Ha elkezdene vájtfülűsködni, akkor viszont azonnal kerítsen legalább a fékváltóból egy 5700-as Shimano 105-öst.

A fékeket szívesen dobtam volna be a dagonyázásba, de az időjárás nem tette lehetővé. Így főképp száraz körülmények között nyúzhattam. Ennek megfelelően, a trendisége melletti másik előnyös jellemvonását, az időjárás-függetlenségét nem ellenőrizhettem. Egy CX70-es kantihoz képest, állítás ide vagy oda, fékerőben nem, adagolhatóságban pedig nem számottevőn tudott többletet felmutatni. Viszont: hozzá nem is kell alkalmazkodni, ha belevágunk a trutyiba, ugyanazt a fékhatást hozza majd és ugyanott, ezért cserébe sokan beáldoznának némi erőt és többletsúlyt. Összességében meggyőző, biztonságos, amit kínál, mint egy közismert bowdenes tárcsafék. (A bringa nagyobb tesóján hidraulikus rendszerű Shimano dolgozik – ezt azért jegyezzük meg.)

Ahogy korábban említettem, merevségre a célközönségtől nem számítanék panaszra, főleg kisebb vázméretekben mint pl. az 56-os. A Press Fites középrész, az átütőtengelyes kerekek picit talán overkill a célközönséghez képest, a túlméretes kormánycsapágyat sem mindenki fogja kihasználni – de ezekkel nyugodtan henceghet is az új tulajdonosa. Fordulékonysága megfelelő, nem viszi túlzásba, de így átlagos bringásoknak sem kell nagyon izzadni, hogy elkerüljék a perecelést az összeszokás során. A kerékszett jól viselkedett, de nem kezdtem intenzív csapkodásba, viszont terepen a fenekét megdobni egész jól, egyenesben kigyorsítani nagyon jól lehetett vele, a ballonos, mintázott gumik mellett is. Amik egyébként rendkívül jók muzsikáltak vegyes terepen, minden elismerésem a választáshoz.

A Cube egy összességében jó összeállítási minőségű, ötletes, eltalált gépet alkotott a NUROAD-dal. A dizájn szubjektív, kinek mennyire jön be, de az biztos, hogy követi az új divatot. Igényes kezdőknek, hobbistáknak és tárcakímélőknek javaslom a Black’n’Red kiadást, aki sokat túrázik, ezzel a merevséggel remek választás lehet az Exc (értsd: excursion) kiadás, jómagam pedig a másfélszer annyiba kerülő Pro kiadást javaslom azoknak, akik nem nagyon szeretnék maguknak formázni a gépezetet, hanem biztosra menvén kérik a frisebb és erősebb 5800-as Shimano 105 szint minden előnyét: az Ultegrás újítások átvételével, hidraulikus fékrendszerével és a profibb áttétel-átmenetet nyújtó 11 sebességes rendszerrel. Ebből már csak a tubeless rendszerek előnye hiányzik, ha valaki fullra törne. De azok úgyis vesznek komolyabb kereket – nyilván már Tubeless Readys, belső nélküli rendszerben.

Merevségben és komfortban eltalált kialakítás, picit túltolt, de természetesen üdvözítő vázattribútumok, cserébe viszont kérdőjeleket is generáló váltó- és fékrendszer, meghintve pici ergonómiai döccenőkkel. Szerettem, de végosztályzatom egyértelműen 4-es az 5-ből. Ha kéri a Cube az 5-öst, kérem a Pro kiadást, ott esélyesebb.

Laurent

Miután Laurent kolléga alaposan kivesézte a Nuroad technikai paramétereit a maga maximalista stílusában, nekem nem marad más csak az élmény bringázás.

A bringa kinézete nagyon pofás, legalábbis nekem nagyon bejött. Külön piros pont a csomagtartó felszerelésének lehetőség, ezzel ugyanis egy igen jó kevés kompromisszumot igénylő túrabringát kapunk. Akár aszfalton, akár terepen is megállhatja a helyét.



Én túrám során mindkét helyre elvittem egy 40 km-es kör során. Aszfalton a gép semmi meglepetést nem okozott, tette a dolgát. A fék erejét eleinte kevésnek éreztem, de egy komolyabb lejtő bebizonyította, hogy nagy biztonsággal hozza azt, amit kell. Az emelkedő, viszont kifogott rajtam ugyanis kínok kínjával másztam, szenvedtem fölfelé. Vagy az áttétel volt kevés, vagy az erőm. Mivel a másodikat sosem ismerném el így maradjunk abban, hogy kevés az áttétel… :)

A bringa terepen hegyek között is jól érezte magát. Ez nagyrészt köszönhető a rajta lévő gumiknak, amely várakozáson felül teljesített. A Nuroad kifejezetten jól mászik, igen jó a pedálozás hatásfoka. A lejtőkön is kezesbárányként viselkedett. Itt egy hidraulikus tárcsaféket el tudtam volna viselni, a könnyebb fékezhetőség és adagolhatóság végett, de ne szálljunk el az már nem ez az árkategória.



Összességében nagyon jól vizsgázott a bringa, sokak számára igazi univerzális masina lehet. Véleményem szerint egy nagyon jó ár/érték arányú kerékpárt kap a tulajdonosa, amelynek váza többet tud, mint a rápakolt alkatrészek szintje. Jó alap egy hosszú távú kapcsolatra, ahol a tulajdonos technikai tudásának növekedésével van értelme tovább tuningolni ezt a gépet. A Nuroad ajánlott fogyasztói ára 319 900 Ft.

Tetszés index nálam is 4/5

Olaf