Bevezető

Sokszor felmerül a kérdés, hogy melyik a legjobb kerékpáros online-útvonaltervező? Legtöbben odavágják: „komoot”, vagy „merretekerjek”, esetleg valami mást – anélkül, hogy bővebben kifejtenék, mit miért javasolnak. Az én válaszom: ilyen, mármint legjobb, nincs! Az alábbiakban próbáltam összefoglalni tapasztalataimat különböző online kerékpáros útvonaltervezőkkel. (A továbbiakban az „online kerékpáros” jelzőket elhagyom.)

Írásom négy része:

1. Az útvonaltervezőkről általában. (Mire jók? Mit lehet elvárni tőlük, még inkább mit nem? Miért van különbség track és route között? Milyen útvonalakat ajánlanak Budapest-Balaton illetve Budapest-Esztergom viszonylatban?);
2. Az útvonaltervező jelzése a várható szintkülönbségekről;
3. Az útvonaltervezők összehasonlítása táblázatban.
4. Az egyes útvonaltervezők előnyei és hátrányai

Amivel nem foglalkozom:

• Garmin alkalmazások, mint például Basecamp, Mapsource.
• Google Maps.
• Mobil alkalmazások, mint például Strava, Endomondo, Maps.me
• Útvonaltervezés lakott területen belül. Ennél hosszabb túrákra fókuszálok csak. Ettől függetlenül érdemes az interaktív térképeken ránézni, mert elég sok furcsaságot lehet tapasztalni, például ha Szentendrére zoomolunk.
• Az útvonaltervezést országúti kerékpárral (outi) csak mellékesen érintem, mert például a Balaton felé csak egy normális útvonal van, ha nem akarok Etyek vagy Bicske felé nagyot kerülni.
• Tervezés gyalogos vagy autós módban.
• Tervezés kiemelt turisztikai kerékpárutakon. (Ez néha automatikusan történik.)
• Letöltés track vagy route formájában. (Erről majd még lesz szó.)
• Regisztrálás esetén, a lehetséges adatvédelmi bonyodalmak.
• Az útvonaltervezés matematikája.
• Az útvonaltervezőkhöz tartozó mobil-alkalmazás.
• Fizetős verziók előnyei.
• POI megjelenítés lehetőségei.
• Térkép vagy befordulási instrukciók megjelenítése és nyomtatási lehetősége (itiner).
• Helyi útvonaltervező, mint például a BKK futár.
• A szolgáltatók oldalán lévő „idegen” túrák letöltésének lehetősége.
• Az oldalak egyéb turisztikai kínálata.

Cikkem nem tudományos mű. Lehet, hogy néha én sem használom pontosan a kifejezéseket (track, route). sokszor a felhasználó nem is tudja, hogy a gpx milyen fajtájával dolgozik éppen. Kipróbáltam néhány kerékpáros online-útvonaltervezőt, hogy tapasztalatot szerezzek, hogy melyik felel meg legjobban az igényeimnek. Így az is teljesen természetes, hogy más túrázó mást preferál majd.

Ennyi bevezetés után vágjunk is bele!

1. Néhány szó az útvonaltervezőkről általában

Először néhány mondatban ismertetem, hogy mire használok egy útvonaltervezőt, és mik az elvárásaim.

A) Utazás csomaggal

Ha tervezek egy több napos vagy több hetes túrát, (többnyire) külföldön, általában sátorral megyek, lehetőleg kerülöm a zötykölős erdei-mezei utakat, a keményre döngölt, finom murvás utak (mint amilyenek sokszor a német turisztikai kerékpárutak) viszont számításba jöhetnek. Inkább megyek 10 kilométerrel többet, mint 200 szintmétert. Ilyenkor megvan a start és a cél. Általában napi szakaszokat szoktam tervezni, a kempingek adják meg a célpontot, szükség esetén közbülső pontokat is beiktatok. (Ezt a továbbiakban start-cél navigációnak nevezem.)

B) Egynapos túra túrakerékpárral (esetleg montival, de erre most nem fókuszálok)

Ilyenkor a szép táj, a forgalommentesség a legfőbb célom. Az útburkolat és a szint kevésbé fontos. Fontos viszont az, hogy lehetőleg egyszerűen tudjam a gpx-t a PC-re menteni és onnan a telefonra másolni. Ilyenkor pontról pontra tervezek. (Pontról-pontra navigáció.)

Meglepetések sincsenek kizárva. (pl. vannak elzárt területek, amiről a térkép nem tud és az útvonaltervező ezen keresztül akar vezetni.) Ilyenkor aszfalton, murván, sőt földúton is tekerek. Gondot okozhat, ha egy útvonaltervező az egész utat csak monti-módban, vagy csak outi-módban akarja tervezni. Persze lehet szakaszokat külön-külön megtervezni és majd azokat egyesíteni, de ez macerás.

Tervezett túrát nyilvánossá tenni

Ha túratársakat hívok egy túrára, akkor többnyire ismerem az útvonalat. Ha mégis tervezni kell, akkor pontról pontra szeretem. Ilyenkor jó, ha szakaszonként át tudok kapcsolni a gyalog, a monti, az outi módok között. Szükség esetén akár a légvonal tervező módot is választhatom. (Néha van egy kis híd, vagy egy lépcső, ami nincs a térképen, így az útvonaltervező hosszú kerülőutat ajánl.) Így tudom a túrát az általam ismert utakra kényszeríteni. Sajnos ilyen univerzális átkapcsolásra csak az Alltrails.com képes. (Az Alltrailsben tervezett utak letöltéséhez viszont a túratársaknak is regisztrálniuk kell és a kapott útvonalakat csak kellő óvatossággal lehet használni.)

Egyszerűbb esetben a saját gpx-eim közül valamelyiket fel akarom tölteni egy térképre, hogy a társaim megnézhessék és letölthessék a saját telefonra vagy Garminra, lehetőleg anélkül, hogy arra az oldalra regisztrálni kényszerüljenek.

Több túrát egyszerre láthatóvá tenni

Előnyben részesítem, ha a saját gpx-emet fel tudom tölteni egy kellemes térképfelületre. A különböző gpx-eket különböző (általam választott) színekkel tudom ellátni. Itt az útvonaltervezés már nem fontos.

E célra nekem legmegfelelőbb az uMap, ahol sokféle szerkesztési lehetőség, és színválaszték áll rendelkezésre. Némelyik útvonaltervező is felkínálja ezt a lehetőséget.

Hogyan jön létre egy útvonal-ajánlat?

A legtöbb ingyenes útvonaltervező az openstreetmap térképeket (OSM) használja alapul. Ez közösségi (tartalom) fejlesztésű. Előfordulhat, hogy olyan utak még nincsenek a térképen, amik a valóságban már léteznek (pl. Kecskéd-Bokodi tó közötti murvás út), vagy olyan útvonalak megjelennek kerékpáros útvonalként, amik még nincsenek. (Jó példa erre: a Csákvár-Kőhányás közötti szakasz a közúton halad, de az OSM-ben montis útvonalként szerepel. Vagy a leendő Bodapest-Balaton kerékpárút már rajta van a térképen, holott nincs is még meg!) Az útvonaltervező csak a meglévő utakat használja. Ezért jó a pontról-pontra tervezés, itt egy légvonal szakasszal lehet a hiányzó utat áthidalni, de ezt sajnos csak kevés útvonaltervező teszi lehetővé. Előfordul az is, hogy egy útszakasz a Google térképen látható, a tervezésre használt OSM-ben viszont nem.

Az útvonaltervező alapja egy matematikai modell, ami súlyozza („ráfordítási tényezőket” állapít meg) aszerint, hogy különböző alternatív útvonalak esetén:

• mennyi a km
• mennyi a szint (az írás végén erről még lesz szó)
• milyen az útburkolat (az OSM-ben az útburkolat látható, de mivel a kategorizálása attól az embertől függ, aki berajzolta, ez lehet szubjektív). Ennek eredményeképpen más az mtb, outi, túra módban tervezett útvonal
• milyen az út besorolása (autópálya, elsőrendű, másodrendű, dózerút stb.)
• az adott útvonal szerepel-e hivatalos kerékpáros útvonalként, megkülönböztetve a hosszú távú (pl. EuroVelo), nemzeti vagy regionális útvonalakat.
• túra (trekking, normál, általános is lehet az elnevezés), mtb vagy outi módban tervezzen
• figyelembe veszi-e a bringatiltást

Az útvonaltervező nem tudja, hogy az útvonal ki van-e táblázva, és a kitáblázás és a térkép összhangban van-e. Sajnos ez gyakran nincs így. (Kirívó példa az EV6 Szigethalom és Ráckeve között)

Amit viszont egyetlen útvonaltervezőtől sem lehet elvárni! Azt, hogy a legszebb útvonalat kínálja, nincs olyan algoritmus, amivel be tudom állítani, hogy a víz megnyugtató felülete, az erdő nyugalma vagy a sziklák, szurdokok látványa a legfontosabb kritérium. És azt sem, hogy ennek érdekében mennyire vagyok hajlandó plusz kilométerre, rossz útburkolatra, plusz szintekre.

Ismert terepen a preferált útvonalaimat egyik útvonaltervező sem kínálja fel, ha csak a kezdő és végpontot jelölöm meg (pl. a Budapest - Esztergom között kedvenc útvonalam a Szentendre - Dömörkapu - Királykúti nyereg - Pilismarót; vagy Budapest - Tassi zsilip között a Ráckevei oldalon a Kis-Duna parti út). Ezt csak közbülső pontok beiktatásával lehet kiküszöbölni.

Ha ismeretlen helyen használom az útvonaltervezőt, ez mindenképpen zsákbamacska. Nem tudja a térkép, hogy a földút keményre döngölt, jól járható, futóhomok vagy sziklaösvény. Azt sem tudja, hogy egy aszfaltozott közút mennyire forgalmas, a közutak OSM szerinti besorolása is csak támpont lehet.

Némelyik útvonaltervező felkínálja mások által megtett túrák megjelenítését a térképen, túra leírás olvasását, fényképeket. Ezek esetleg támpontot adhatnak.

• Az OSM, amely egy felhasználók generálta felület, nem biztos, hogy mindig jó alap.
• A Google Maps persze a saját térképfelületét használja, viszont Magyarországon a kerékpáros útvonaltervezés inaktív (Németországban működik) és a földutak csak részben szerepelnek a térképen.

Néhány útvonaltervező még felkínálja térképnézetként a Google Mapset is, de többnyire akkor is az OSM-ben nyilvántartott utakon tervez. A hivatalos térképalapokért és már a Google Mapsért is, bizonyos keretek között, súlyos pénzeket kell fizetni, amit egy ingyenes program nyilván nem fog tudni megtenni. Ezért van az, hogy néhány útvonaltervező korábban még felkínálta a Google Maps térképnézetét is, később már kiesett a kínálatból.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az útvonaltervezés csak annyira jó, mint amennyire pontosak az OSM adatai. Ha egy útvonal burkolata „egyéb” kategóriával szerepel az OSM-ben, akkor ez akár jól járható erdészeti földutat, akár sziklás ösvényt, akár alig felismerhető állatnyomot is jelenthet. Arra is kell számítani (elsősorban tereptúrák esetén), hogy az útvonaltervező ajánl egy útvonalat, ez azonban a valóságban egy lezárt, elkerített magánterületen, vadászparkon, esetleg golfpályán vezet keresztül. Ha az OSM felhasználói közül senki sem jelöli be ezt lezárt területnek, akkor a térkép ezt nem fogja tudni.

A matematikai súlyozást lehet befolyásolni, a legtöbb útvonaltervező kínálja a túra, outi, monti módokat, néha még a legrövidebb, vagy leggyorsabb ajánlat szerint finomítva.

A Brouter a meglévő súlyozási profilok mellett biztosítja, hogy mindenki elkészíthesse saját profilját, beállítsa a saját „ráfordítási költségeit”. A gyakorlatban eléggé hosszadalmas kitapasztalni, hogy mit kell változtatni, mert a sok-sok tényező együttes hatásától függ az eredmény.

Tájékoztatásul jelzem, hogy a Brouter Web Cliensen a tervezési módok (profilok) mellett található még néhány kész kerékpározási profi, de ezekkel itt nem foglalkozom.

Célszerű azt is kipróbálni, hogy hogyan változik a tervezett útvonal, ha a start- vagy célpontot pár száz méterrel vagy kilométerrel odébb teszem. Ha Budapest-Balaton útvonalat tervezek, nem mindegy hogy Balatonakarattya vagy Balatonkenese a célpont.

A súlyozás miatt – még egy módon belül is – különböző eredményeket kapunk.

A csatolt képeken a Budapest-Esztergom valamint a Budapest (Budatétény)-Balatonakarattya útvonal különböző útvonaltervezővel „MTB” és „túrakerékpár” beállítással kapott eredményt mutatja.

Megterveztem a Budapest-Esztergom, illetve a Budapest-Balaton útvonalakat több útvonaltervezővel, illetve több módban.

• Budapest – Esztergom MTB módban
• Budapest – Esztergom túrakerékpár módban
• Budapest – Esztergom outi módban

• Budapest – Balaton túrakerékpár módban
• Budapest – Balaton outi módban
• Budapest – Balaton MTB módban

A linkekre kattintva interaktív térképen pontosabban is láthatjuk őket, rákattintva valahol a vonal mentén (sajnos nem azon a ponton, ahol rákattintottunk) megjelenik annak az útvonaltervezőnek a neve, amivel készült a gpx. Mivel ez a két viszonylat eléggé közismert, mindenki levonhatja a saját következtetését, hogy neki mi felelne meg a legjobban. Érdemes kipróbálni egy általunk jól ismert útvonalon, hogy melyik útvonaltervező program mit ajánl, mielőtt vakon bízunk bármelyikben.

TRACK vagy ROUTE

(Remélem közérthetően, de nem biztos, hogy szakszerűen.)

Az itt használt a gpx a talán leginkább elterjedt navigációs kiterjesztés, egyéb navigációs készülékek gyártói a saját rendszerüket fejlesztették ki. (mint pl. a Google a kml-t).

A gpx kiterjesztés akár tracket, akár útvonalpontot (waypoint), akár route-ot jelent.

A track egy pontsorozatot, mindegyik pontnak megvannak a geokoordinátái. Ha ezeket bármilyen térképre vetítjük, és a pontokat összekötjük, megkapunk egy útvonalat.  Ha rögzítjük egy gps-képes készülékkel az útvonalat, be lehet állítani, hogy milyen sűrűn mentse az éppen bejárt geokoordinátákat. Ez általában elég sűrűn szokott megtörténni, ezért utólag megnézve az útvonalunkat azt látjuk, hogy minden kisebb kitérést jelez, és elég pontosan követi az utakat.

Ha egy útvonalat valamelyik útvonaltervezővel tervezzük és trackként elmentjük, akkor a tervezőprogram azokon a lényeges pontokon, ahol be kell fordulni vagy lényegesen változik az útirány, elhelyez egy pontot, így sokkal kevesebb pontot kell a szoftvernek kezelnie. Viszont, ha az útvonal enyhén ível, a megrajzolt útvonal nem marad a térképen látható úton. Ez a Budapest-Balaton túra mód térképen jól látható (KATT IDE!), ha a Graph Hopperrel készült útvonalat megnézzük (málnaszínű). Tárnok és Tordas között van egy szakasz, ahol a türkiz route kanyarog egyet, a track viszont látszólag az autópályára vezet. Egy ilyen helyen a track navigáció a határához ér, ott el kell dönteni, hogy melyik a valóságos utat fogjuk használni.

Ilyen problémával nem kell számolni, ha valódi route-ról van szó. A route egy információgyűjtemény, amely tartalmazza a kezdő és végpontot, a felhasználó által megállapított útvonalpontokat, valamint információt a térképalapról és a tervezési algoritmusról.

Ha valamelyik térképnézegető programmal megnyitunk egy a route-ot tartalmazó gpx-t, a program újra kiszámolja az útvonalat, és a térképen meglévő utakra helyezi. Ha tehát egy régebben elkészített gpx-t később újra megjelenítjük, előfordulhat, hogy nem pontosan ugyanazt az útvonalat kapjuk, mint elkészítésekor. Ez előfordulhat például, ha a közbülső időben valaki egy adott útszakaszt az OSM-ben „bringatilos” jellel megjelölte vagy közben egy másik út épült, amelyet az algoritmusunk preferál.

Mivel azonban a legtöbb útvonaltervező program az OSM információit tartalmazza, ennek rövid időtávlatban nem nagy a valószínűsége. Ha viszont az útvonaltervező nem az OSM-t veszi alapul, hanem a Google Mapset, már van esély némi eltérésre.

Az is előfordulhat, hogy egy a PC-n készített route telefonon vagy Garminon másként jelenik meg. Egy track viszont bármilyen készüléken mindig ugyanazokat a pontokat használja és köti össze vonallal.

A „Route Converter” program segítségével ezek egymásba átszámoltathatók, néha meglepő eredményekkel.

Tervezési módok

Ha az interaktív térképen megnézzük az útvonalakat, azt is figyelembe kell venni, hogy milyen tervezési algoritmusokkal számítja ki az adott útvonaltervező a gpx-t. Többnyire be lehet állítani egy általános túra módot, mtb módot és outi módot, de nem mindegyik útvonaltervezőnek van „túra” módja. Az elnevezés is változó: túra, trekking, city bike, mindennapos kerékpár. általános stb.

• Merretekerjek, mapy.cz: csak mtb és outi mód
• Bikeroll: a sima kerékpár mód Magyarországon nem működik, mert Google algoritmust alkalmaz (amely Magyarországon kerékpármódot nem ismer, de Nyugat-Európában igen)
• Naviki: Van szabadidő (leisure, Freizeit) és mindennapi (everyday, Alltag) mód és persze mtb és az outi mód
• A Brouternek van egy „túrakerékpár kerékpár utak nélkül” opció, ilyenkor a kerékpárutak nem élveznek preferenciát.
• CycleTravel: 2 mód van, paved only” vagy „paved and path”. Utóbbi közel áll a „túra” módhoz
• Bikemap.net, Ridewithgps útvonaltervezőkben csak egy általános kerékpáros mód van

Táblázatban összefoglalva, melyik útvonaltervezőnek milyen opciója van:

Célszerű tehát különböző útvonaltervezők ajánlatát megnézni, utána megfelelő helyen közbülső pontokat beiktatva vagy elhúzva az útvonalat gyakorlatilag bármelyik útvonaltervezővel lehet olyan gpx-et létrehozni, ami ezután navigálásra alkalmas.

Esetleg Google Street View-val, útburkolat és szintek megjelenítésével, légi felvétellel is lehet további információt szerezni. Érdemes az útszakaszok OSM kategorizálását (tag-elést) is megnézni, katt IDE!

Az útvonaltervező fejlesztője nem mindig alakított ki saját súlyozási algoritmust, hanem egy másikat adaptált. Így pl. a Gpsies a Graphhoppert használta, a Caminaro az Openrouteservice-t, a Merretekerjek a Brouter-t, a Természetjáró az Outdooractive-t használja tervezésre, ennek megfelelően a tervezési eredmények is hasonlók, még ha más kifejezéseket is használnak.

Sajnos nem lehet abból kiindulni, hogy a kijelölt és az OSM-ben megjelenő kerékpárutak a legjobbak – néha a helyi lobbi érdek miatt ide-oda kanyarog, hátha a kedves turista betér az útba eső gasztronómiai egységbe, és ezzel sok felesleges kilométerre veszi rá a túrázót. Rosszmájúak szerint a még csak tervezési fázisban lévő, de az OSM-be már berajzolt kész kerékpárút látszatát keltő Budapest-Balaton kerékpárút is ezért megy át Etyeken.

Mindig gondolni kell arra, hogy az útvonaltervező fejlesztője gondol egyet, megváltoztatja a kinézetet vagy használatát, fizetőssé tesz eddig ingyenes opciókat, vagy egyszerűen eladja az egészet. Hiába biztosítják a tervezett és megtett utak gpx-einek tárolását, hozzáférését, célszerűbbnek tartom egy saját eszközön tárolt (valamilyen rendszert követő) track gyűjtemény használatát. Emiatt az itt leírtak is az aktuális (2020 jan.) állapotot tükrözik és holnap talán már nem érvényesek...

Felhasználóbarátság, „ergonómia"

Ebben nagy különbségek vannak. Van, ahol ránézésre majdnem mindent meg lehet találni és van, ahol némelyik funkció csak keresgélés után fedezhető fel valamelyik alpontban (ráadásul ugyanazt a funkciót sokszor különböző kifejezéssel használják.) Sokszor például a gpx mentésének lehetősége is csak akkor válik láthatóvá, ha előtte regisztráltunk.

Az útvonaltervező összehasonlító táblázatban (3. fejezet) bővebb információk lesznek az előnyökről és a hátrányokról.

Regisztrálás, fizetős verzió, telefon - app

Nekem az olyan útvonaltervező a legszimpatikusabb, ahol minden alapfunkció regisztrálás nélkül áll rendelkezésre.

Nem örülök, ha egy túratársam nyilvánossá tesz egy tervezett túrát, de olyan útvonaltervezőt használt, amin csak regisztrálás után látom az útvonalat. Vagy ahol csak regisztrálás után tudom letölteni a gpx-t a saját PC-mre. (Persze, ha valaki egy adott útvonaltervezőt szokott meg, nem fog attól másra váltani, mert én az övére nem szeretnék regisztrálni.)

Sokszor regisztrálás nélkül még lehet tervezni, de a gpx-et elmenteni azonban már nem.

Ha egy tervezett megtett útvonalat nyilvánossá szeretnék tenni, általában regisztráció kell. Hiszen a gpx a szolgáltató szerverén van, és a potenciális túratársak onnan tölthetik le.

A fizetős verziókat nem próbáltam ki, különböző módon próbálják az embert rávenni a fizetős mód használatára:

• Bikemap.net: Az OCM fizetős
• Komoot: A gpx küldése telefonra általában fizetős (egy megye területét lehet ingyen letölteni és ezt a megyét offline módon is lehet használni a mobilon)

Sajnos néhány útvonaltervező regisztrálás után szinte naponta küld e-mailt: ODA, KOM, RWG, BMN. Ezeket spamként megjelölve, többé nem jelennek meg.

Néha az útvonaltervező oldala tele van különböző reklámmal, úgy hogy a térkép csak a képernyő kis részén látható, vagy a kezdőoldal különböző olyan szöveggel van tele, mint például „Fedezd fel a legújabb kalandot!” „Legyél része egy világszerte működő társaságnak!” és hasonlók. Először meg kell találni, hová kell kattintani, hogy az útvonaltervező oldala megnyíljon. (ODA, RWG, KOM). Persze ez az ingyenesség költsége.

Telefon-appként csak a Broutert és a Mapy.cz-t használom, a Navikit, a Természetjárót és a Komootot csak próbaképpen.

Telefonon az Oruxmaps térképkezelő szoftvert használom, Openandromaps térképekkel és a Brouter-appot offline módon működő útvonaltervezővel. Az Osmand, Locus hasonlóképpen működik, de ezekkel nincs tapasztalatom.
A Garmin-outdoor készülék vagy telefon vitába nem vagyok hajlandó beszállni, tisztában vagyok mindkét módszer alapvető előnyeivel-hátrányaival.

2. Az útvonaltervezés eredményeként kapott szintekről

Ha akarom, mindegyik útvonaltervezőt közbülső pontokkal kényszeríthetem az általam kiválasztott útvonalra. Ilyenkor azt várnám, hogy az útvonaltervező által kiszámított szintemelkedés is nagyjából megegyezzen. A valóságban ez sajnos egészen másképp néz ki.

Magasságmérés eltérések GPS és online/offline térképeken
GPS-nél a magasság mérés technikai okokból kevésbé pontos, mint az X,Y pozíció, amely akár méteres pontosságú is lehet. Ezen lehet segíteni a legtöbb tracker programhoz letölthető magasságtérképpel (ez nem csodaszer, de segíthet durva eltéréseket kiigazítani). Hatékonyabb, ha az eszközünk tartalmaz barométert és ezt a tracker program is tudja kezelni.

Térképes tervezésnél sajnos a szintvonalak 30-90 méteres bontásokban jelennek meg terepen (aszfalt utakon precízebb), tehát ha tervezünk egy utat és ugyanazt bejárjuk GPS-sel is, bizony jelentős szinteltérések adódhatnak. (szerk.)

A trackeket betölthetjük a Route-Converterbe, ott minden pont magassága látszik. Minimális emelkedésen már egy méter emelkedést jelez a táblázat. Ezt nem simítja ki a program, ezért a hullámos vidéken vagy síkságon ezek a kis ingadozások összegződnek és síkságon irreális magas értéket mutat.

Az alábbi táblázatban láthatók négy különböző profilú útvonalon a különböző útvonaltervezővel kapott szintek (csak az emelkedők), aszerint rendezve, hogy melyik útvonaltervező hoz túl sok vagy túl kevés szintmétert…

Megjegyzések:

• NAV-ot nem lehet a Királykúti nyereg-Pilismarót aszfaltozott erdei útra kényszeríteni
• ORS 1000 m felett már 100 m-re kerekít
• CTR 100 m felett már csak 100 m pontosságú

Ebből a következőket lehet levonni:

Egyet biztosan lehet állítani: Minél inkább csak felfelé megy egy út, hullámvasutazás nélkül, annál inkább hihető az adat. A táblázat különböző útvonalait összehasonlítva, azért látható egy alapvető tendencia, hogy melyik útvonaltervező hoz ki mindig jelentősen több szintet a valósnál, és melyik becsüli alá. A középmezőnyben lehet talán bízni, de egész pontos eredményt így sem várhatunk.

Magyar viszonyokban a Merretekerjek kissé túl sok szintet jelez, a Természetjáró.hu biztosan túl keveset. Valahol a kettő között van az igazság. Nekem a Caminaro.com által megadott értékek tűnnek legreálisabbnak.

Ha túratársaknak tervezünk egy túrát, akkor az a legjobb, ha frontmentes időben végigmegyünk rajta és barometrikus kilométerórával mérjük. Vagy megközelítő értéket adunk meg. Vagy hagyományos módon egy jó felbontású papírtérkép segítségével aprólékosan számolunk. Vagy némi iróniával: egyszerűen ne foglalkozzunk a várható szintekkel.

3. Az egyes útvonaltervezők táblázata

Először itt egy összesítés, hogy melyik útvonal tervezőt próbáltam ki, és miben látom a legnagyobb előnyét, vagy hátrányát. Az e táblázatban használt önkényes rövidítések szerepelnek a részletes összehasonlító táblázatban is.

A Turistautak.hu-nak is van egy útvonaltervezési felülete, de nem igazán kerékpáros tervezésre találták ki. Talán a szintméterek vannak a legközelebb a valósághoz.

Ezen kívül még kipróbáltam:

• Gmap-pedometer.com (iszonyúan lassú),
• Mapométer.com, Gpswandern.de, Terkepem.hu (városi tervezésre alkalmas)

Ezek rövid próbálkozás után használhatatlannak bizonyultak. Ezért a táblázatban nem jelennek meg.

Hogy milyen opciók állnak rendelkezésre a különböző útvonaltervezők esetén, az alábbi táblázatok mutatják. A benne lévő számok az alattuk lévő megjegyzésekre utalnak. A betűjelek azokat az útvonalakra utalnak, amelyet az útvonaltervező ajánl túra módban Budapest/Árpád híd-Budai hídfő-Esztergom/Mária Valéria híd ill. Budatétény /Kolozsvári út-Balatonakarattya/ 71-es út körforgalom viszonylatban.

Megjegyzések:

  1. GRH helyette van Wander-Reit-Karte
  2. CAM csak a teljes útvonal átkapcsolható más módra, erre a félkörnyílra kell kattintani
  3. CAM a bal oldali sávon megjelenik, rá kattintva színeződik a megfelelő útvonalszakasz
  4. CAM több gpx-et egyszerre feltölteni (csomagban) lehetséges, de ha túl sok, akkor áttekinthetetlen
  5. CAM a bike kitchen alkalmazásával a lehet a megjelenített gpx-ekből valamennyit válogatni és egy gpx-ben egyesíteni
  6. CAM először regisztrálni kell, aztán a túrát Caminarora feltölteni, majd a saját profilra kattintva megjelenik, utána linkként megosztható
  7. KOM saját térképnézet lassú, de ez tartalmazza a szép látványosságokat
  8. KOM amikor megnyílik egy ablak "Új cél" vagy "útvonalpont", ki lehet venni a pipát, a "Wegen folgen"-ből akkor légvonal lesz
  9. KOM először át kell kapcsolni más bringás módra, utána az új útvonalpontra.
10. KOM bal oldali mezőn kell görgetni, akkor egy pontra rákattintva fehérré válik az adott úttípusú, útburkolatú szakasz
11. KOM regisztrációhoz kötött, akkor a fent megjelenik egy +, ott az opció "GPS-Datei importieren"
12. KOM alapvetően fizetős, de ha a startpont az egy ingyen letölthető megyében van, akkor nem kell fizetni
13. KOM ha nincs beállítva tervezési preferencia, akkor több alternatíva jelenik meg
14. MPY nincs turistautak nézet, de az outdoor nézetben eléggé belezoomolva a gyalogutak színe is megjelenik, de a szimbóluma nem
15. MPY kerékpárutak megjelennek lila színnel, ha eléggé belezoomolunk
16. BMN a "Routenplaner" módban nincs, a "draw a route"-ban be lehet állítani
17. BMN a "draw route" módban iszonyúan lassú, a "routenplaner" módban gyors
30. Van egy TF outdoor nézet, ahol a legfontosabb gyalog turista útvonalak, így az OKT piros színnel jelenik meg. A többi kék színnel- ez kissé megtévesztő lehet
31. A tervezés könnyű, a gpx kezelés rejtett
32. A pontról pontra tervezés lehetséges, de gyorsan áttekinthetetlenné válik, mert előzőleg a „+”-ra kell klikkelni, majd a következő pontot kell elhelyezni a térképen. 4-5 pontnál több elhelyezése esetén mindig scrollozni kell
33. Közbülső pont nem helyezhető el, de útvonalra klikkelve és elhúzva lehet azt más irányba vinni.

R regisztrációhoz kötött

n.a. nincs adat

 Megjegyzések:

18. TMJ a szintdiagramon megjeleníthető
19. RWG kerékpárutak rétege rátehető, kék színnel megjelennek, de a sok zöld (járda vagy hasonló) mellett nemigen látható
20. ORS alapbeállítás: openmap surfer
21. NAV az everyday kicsit forgalmasabb szakaszt is használ tervezésre, a leisure természetközelibb
33. Közbülső pont nem helyezhető el, de útvonalra klikkelve és elhúzva lehet azt más irányba vinni.

R regisztrációhoz kötött

 n.a. nincs adat

 Megjegyzések:

23. BRO több gpx feltölthető, de csak egy színben
24. CTR a mellék-kerékpárutak csak akkor láthatóak, ha belezoomolunk
25. CTR két tervezési mód van (csak megerősített útfelület vagy megerősített és nem megerősített útfelület)
26. MTK a gyalogos túraútvonal rétege rátehető
27. MTK van városi és monti réteg
28. MTK gpx feltöltés a "téradatok" mezőre kattintva az információs mező melletti lefelé nyílra kattintva
29. MTK mivel nincs túra mód, montis módban, Balaton felé nem túl sok igazi Mtb-út, Esztergom felé sok bizonytalan jelű útszakasz
33. Közbülső pont nem helyezhető el, de útvonalra klikkelve és elhúzva lehet azt más irányba vinni.
34. A „from-to” alatt pipát téve a „click map to ad more points”-ra
35. Különböző térképnézet outi és monti beállításban
36. Minden új pont előtt megjelenik a kérdés, hogy célpont vagy közbülső pont

R regisztrációhoz kötött

  n.a. nincs adat

4. Az egyes útvonaltervezők előnyei és hátrányai

 Ha valaki ki szeretné próbálni valamelyik útvonaltervezőt, érdemes előtte átböngészni ezt a fejezetet. Az egyes útvonal tervezőknél „+”-al jelölöm annak pozitív, „-” -al annak negatív tulajdonságait. Valamint megadok egy-két jellemző tulajdonságukat.

GPSIES.COM

Ez volt számomra a mindentudó útvonaltervező, de eladták Alltrail.com-nak, ezért már nem foglalkozom vele...

GRAPHHOPPER.COM (GRH)

+ Regisztrálás nélkül is működik.
+ A tervezés nagyon gyors, akár több száz km-n, alapvetően start-cél- tervezés.
+ Gyors térkép megjelenítés, zoomolás, elhúzás.
+ Van túra- mtb- és outi mód. Utólag átkapcsolható, de csak az egész útvonalra.
+ Túra módban preferálja a kerékpáros útvonalakat.
+ A gpx könnyen letölthető a saját PC-re.

- Hincs lehetőség gpx feltöltésére a térképre.
- Nem megosztható.

• Jobb klikkel közbülső pont utólag illeszthető.
• A bal oldalon a „+” –ra klikkelve új cél beilleszthető, anélkül hogy a régi eltűnne, tehát így pontról-pontra tervezés is lehetséges.
• Túramódban elsősorban a kerékpár-útvonalakat használja, néha mellékutakat is.
• Többnapos túra tervezésekor első áttekintésére: ajánlott!

CAMINARO.COM (CAM)

+ A kerékpárutak külön rétegként rátehetők a térképre.
+ Sok gpx egyszerre feltölthető a térképre (a nyitott könyv szimbólumra klikkelve), és 16 szín választható a megjelenítéshez. (Ezt a lehetőséget úgy szoktam kihasználni, hogy az Archiescamping oldaláról letöltöm országonként, a kempingeket tartalmazó gpx-et, feltöltöm a Caminaroba, és így tervezem a napi szakaszokat.)
+ A „Bike kitchen”re klikkelve több gpx-ből lehet egy összesített gpx-t készíteni és külön elmenteni (pl. ha a „napi szakaszokból” egy „egész túra” gpx-t akarunk kreálni)

- Ha valamit elfelejtesz klikkelni, vagy rossz helyre nyomsz, azt először törölni kell.
- Néha lefagy, az viszont nem derül ki, hogy egy adott esetben lefagyott-e, vagy még számol.
- Nem célszerű túl hosszú utat egyszerre terveztetni. (500 km-nél hosszabb túra esetén biztosan lefagy, de 200 km-es szakasz gond nélkül terveztethető vele.)
- A tervezett útvonal megjelenítése egy széles csík. Ez néha az áttekinthetőség rovására megy.
- A baloldali gombok áttekinthetetlenek.

• A megtervezett útvonal, akár utólagos útpont beillesztésével, akár az útvonalra klikkelve, és annak elhúzásával is módosítható.
• Megjelenik bal oldalon az útburkolata ill. az út típusa, (Az egérrel az adott úttípust megérintve, a hozzá tartozó szakasz elszíneződik.)
• A „create gpx” után az útvonal emelkedés szerint színeződik, ha ezt az opciót választjuk. (ehhez rá kell klikkelni.)
• Ha az útvonalat le akarjuk tölteni a PC-re, akkor egy új kapcsolómező nyílik.
• Az alapfunkciók regisztrálás nélkül is működnek.
• Jobbklikkre megjelenik egy új ablak: „Plan a new Route”, „Set as Start”.
• Ha egy ideig nem használtad, újra kell indítani, hiába maradt nyitva.
• Van túra- outi- és monti mód, valamint legrövidebb, leggyorsabb, és ajánlott tervezési lehetőség.
• A mód váltás csak az egész útvonalra lehetséges. (Nem szabad elfelejteni a környílra klikkelni, hogy megtörténjen az újraszámolás!)
• Ha egy túrát meg szeretnék osztani, akkor regisztrálni kell. (Miután klikkelsz a „create gpx“ a baloldali mezőn megjelenik egy „Tour speichern“. Ezután a „Fertig“re kell kattintani, így kerül a Caminaro szerverre. Ezután a
• „Meine Touren“ mezőről kiválasztani, ekkor a túra kis képként megjelenik a baloldali kapcsolómezőn. A kis kép tetején található a megosztásra utaló duplanyíl szimbólum.)
• Többnapos túra finom tervezésére ajánlott, bonyolult használata ellenére.

KOMOOT.DE (KOM)

+ A legnagyobb előnye, hogy telefonon és PC-n ugyanúgy működik.
+ Menet közben át lehet kapcsolni légvonal és bringás tervezés között. (Kicsi zöld pipa- Wegen folgen))
+ Az érdekes pontok (szikla, komp, kilátópont és hasonló) megjelenik a térképen.

- Reklám e-mail-t küld. (spamként eltávolítható)
- Saját térképnézet felépítése, elhúzása lassú,
- A lassúsága miatt az elhúzást néha pont létrehozásaként érzékeli, és utólagos törlésre kényszeríti a felhasználót.
- Az átkapcsolás a más bringás módra szakaszonként nem, csak a teljes útvonalon lehetséges.
- Saját PC-re csak akkor tölthető le, ha az adott régióért fizettünk. (Az első régió (Magyarországon pontosan egy megye) ingyenes. 39 €-ért az egész térképcsomag kapható. A Pest megyét ingyen letölthető csomagom alapján tudok tervezi a Balatonig vagy Esztergomig és a gpx-et a PC-re tölteni.)

• Angol nyelvre beállítható.
• Az OSM nézet elfogadható gyorsaságú.
• Útvonalpontokat utólag is be lehet iktatni, akár közbülső pontként, akár új célpontként.
• Túra módban az OSM túraútvonalait preferálja.
• Outi mód néha földúton is tervez, ha ezzel nagyobb kerülőt lehet megspórolni.
• Az útvonalpontot ráklikkeléssel és a baloldali felületen lehet törölni. A kuka a baloldali kapcsolómezőn csak akkor jelenik meg, ha arra a pontra klikkel az ember, különben nem látható.)
• Az útvonalpont listáját be vagy ki lehet kapcsolni. (Kikapcsolva, akkor látható az úttípus és az útfelület, különben görgetni kell.)
• A routingalgorimus hasonló, mint a mapy-nál, de ott nincs túra-mód.
• Az útvonal megosztható facebookon, twitteren és e-mail formájában. (E-mail-ben Outlook linkként is megosztható a szerverre való mentés után.)
• Regisztráció után a felső kapcsolófelületen lévő „+”-ra klikkelve, lehet a saját gpx-et feltölteni, majd módosítani, menteni és megosztani. (elsőre kicsit áttekinthetetlen módon)
• Telefon-appként is működik.

MAPY.CZ (MPY)

+ Szép a térképnézet. (A gyalog és kerékpárutak megjelenítésére bele kell zoomolni)
+ A kerékpárutak tejes névvel jelennek meg, nemcsak érthetetlen rövidítéssel.
+ Aerial (fényképes) térképmódban is látszanak a kijelölt gyalog- és kerékpárútvonalak.
+ A gpx regisztráció nélkül letölthető PC-re (export), sőt megosztható: link, e-mailen, facebookon, twitteren.
+ A látványosságok megjeleníthetők.
+ Az útvonalpontok utólag beilleszthetők, értelemszerűen a túra útvonalára.

- Ha sok az útvonalpont, a baloldali kapcsolómező áttekinthetetlenné válik, sokat kell scrollozni.
- Pontról-pontra tervezés: jobb klick új célpont megjelölését tesz lehetővé
- Az alapbeállítás a gépkocsi, nem szabad elfelejteni ezt átállítani.
- A szintméterek a jobb mező alján jelenek meg, ha sok az útvonalpont scollozni kell.

• Angol nyelvű felületen MTB és outi módot lehet beállítani, a németen „Radrouten és Straßen”, emiatt a „Radroute” lehet akár túrakerékpárral is járható utat, sőt akár igazi mtb-útvonalat is.
• A gpx regisztrációval letölthető a szolgáltató oldalára.
• A regisztrációhoz egy @seznam végű e-mail accountot kell kreálni.
• Saját gyűjteményből gpx feltölthető regisztráció után, de ez a funkció elsőre nehezen található meg. (A térképnézet alján „tools”, akkor megjelenik „import gpx”.)

Mobil alkamazása:

+ Az offline térképek Wifin könnyen lehet letölteni, országonként, vagy kisebb régiónként.
- A routinghoz internet kell.
- Az útvonal rögzítésekor nem mindig tölti újra a térképet.
- A legnagyobb hátránya, hogy nincs túramód, de ha hajlandó vagy földutakon is menni, akkor ajánlom.

BIKEMAP.NET (BMN)

+ Át lehet kapcsolni levegő módra, (A „patkó” ra klikkleve megjelenik a „ceruza” ez egyébként egy 3 állású kapcsoló)

- A „draw a route” módban nagyon lassú.
- Nem lehet az egész útvonalat egyszerre törölni.
- Nem felhasználóbarát, az utolsóként megjelölt pont törlésére először a „radír” szimbólumra kell klikkelni, majd a további tervezéshez a „patkóra”.
- A kerékpárutak rétege csak a legfontosabb útvonalakat tartalmazza, pl. a nem létező Bp-Balaton kerékpár utat, egyéb kerékpárutakat csak alig láthatóan
- Az OCM csak a fizetős verzióban elérhető
- Iszonyúan lassú, használatát nem ajánlnám senkinek, mert van sok, ennél jobb alternatíva

• A megnyitás után a felső „Neue Route” kapcsolófelületén kétféle módon lehet tervezni. „Routenplaner”re klikkelve viszonylag gyorsan működik, de akkor az aszfaltos utakat próbálja elkerülni. „Draw a route” csak dödögősen működik, de itt van lehetőség a mtb-outi-city mód között változtatni.
• „draw a route”-módban a helykerési mezőre (nagyítóra) kell klikkelni, utána a térképre, így lehet pontról pontra tervezni.
• Még outi módban sem biztos, hogy a kis forgalmú utakra tervez, helyette földutat ajánl.

TERMÉSZETJÁRÓ.HU (TMJ)

+ Sok egyéb hasznos információt tartalmaz az oldal.
+ Telefonapp-ként is működik (Magától nem kapcsol ki, ha kilépünk, az android beállításon kell a leállítást kikényszeríteni)
+ Úton és légvonalon (itt „szabad tervezés” névén) való tervezés között átkapcsolható.
+ Az útburkolat a szintdiagramon, és ha akarom, a térképen is megjeleníthető.
+ A track a PC-ről könnyen feltölthető a térképre de nem módosítható. (A „szerkeszthető” itt kommentár hozzáfűzésének lehetőségét jelenti.)

- Rétegként vagy a gyalogtúra útvonalakat, a montis útvonalakat vagy a kerékpár utakat lehet beállítani, de csak külön-külön.
- Az átkapcsolás más bringás módokra megváltoztatja az eddigi útvonalat.
- A Budatétény-Balaton útvonal túramódban: Budatétényről vissza Kelenföldre, majd Budaörs – Biátorbágy – Etyek – Todas – Kajászó - Pázmándra tervez, Székesfehérvár után viszont a 7-esen Polgárdig.
- Ugyanazt az útvonal ajánlja outisoknak is.

• A túratervező a felső kapcsolómező „Túrák” alatt található, „túratervező” névén.
• Az outdooractive-ot használa tervezési algoritmusnak.
• Először be kell állítani kerékpár (túra, mtb, outi) módot, (Alapbeállítás: gyalogos turista)
• Jobb oldalon lent lehet a térképnézetet beállítani.
• Az útburkolat típusa csak saját tervezésű trackeknél jelenik meg, feltöltött tracknél nem.
• A megtervezett gpx letölthető a PC-re a bal alsó gpx-re klikkelve.
• A regisztráció után a jobb felső sarokban lévő „mentés” gombbal a szerverre menthető, és onnan facebookon vagy e-mailben megosztható.
• Használata viszonylag egyszerű, de a tervezett útvonalak óvatossággal kezelendők.

OUTDOORACTIVE.COM (ODA)

• A természetjáróval szemben csak regisztrációval lehet kezdeni tervezni. A tervezője ugyanaz, a használata is azonos. A lap felületének nagy részét reklámok foglalják el.
• A gyalogos turista, az mtb és a kerékpárutak rétegei csak a fizetős verzióban elérhetők el.
• Felejtsd el, használd helyette a természetjáró. hu-t

RIDEWITHGPS.COM (RWG)

- Csak regisztrációval használható.
- Csak egy bringa mód van.
- A Google Street Map térképnézeten (ez az alap nézet) nem talál kerékpáros útvonalat (még akkor sem, ha van), emiatt át kell kapcsolni OSM-re, vagy OCM-re, ha kerékpáros útvonalat akarunk tervezni.
- Elvileg rátehető egy kerékpárút réteg, de sajnos nem működik. A saját térképnézeten kék színnel megjelennek a kerékpárutak, zöld színnel a gyalogos felületek.
- Áttekinthetetlen az egész.
- Saját gpx a PC-ről nem tölthető fel a RWG felületére.

• A használatkor be kell állítani gyalog- bringa- vagy autó módban tervezzen. (alap a gyalogos mód)
• Saját térképnézetben és OSM-ben talál kerékpáros útvonalat, preferálja a valódi kerékpárutakat, akár kerülőút révén is. (Még akkor is, ha van rövidebb kis forgalmú közút.)
• Preferálja az aszfaltutakat. (Tasi zsilip és Dunavecse között az 51-esre visz)
• Ha le akarok menteni egy tervezett tracket, először a szerverre kell menteni. (privát vagy public beállítható) Utána ráklikkelve a profilomra megjelennek a túráim, majd a narancs „export gpx file”ra kell klikkelni.
• Ugyanonnan a „Share” opcióval megosztható linkként, e-mailben vagy facebookon.
• Van telefonos app is, de ezt nem próbáltam.
• Csak általános bringás mód van, bonyolult a használata. Regisztrációhoz kötött emiatt nem tartom ajánlatosnak. Talán csak akkor, ha alapvetően aszfaltos túrát tervezünk külföldön...

OPENROUTESERVICE.COM (ORS)

+ A meredekség vagy az útburkolat megjeleníthető a térképen is. (A „színskála melletti könyvre klikkelve.)
+ Minden lényeges funkció regisztráció nélkül működik.
+ Van egy outdoor térképnézet is. (Ezen jól láthatók a szintvonalak, a patakok, hegycsúcsok.)
+ Felismeri a bringa tilost. (Ha a cél egy bringa tilosos útvonalon van, akkor egy földutat keres, ami ahhoz közel esik. Outi módon esetleg a bringa tilosra is rákényszeríthető.)
+ Több útvonal egyszerre feltölthető. (megjelennek különböző, de hasonló színárnyalattal)
+ Ki lehet választani az előnézetet. (vékony kék árnyalatú vonal)
+ Importálás estém szerkeszteni-módosítani lehet az útvonalat. (Importálásra csak egy útvonalat lehet kiválasztani, mindig az utolsóként klikkelt útvonal válik szerkeszthetővé. A szerkeszthető vonal piros színnel jelenik meg.)

- Mindig Heidelberg környékéről indul, de nem baj, mert a térkép gyorsan elhúzható.
- Mindig autós módban indul, és „leggyorsabb” opcióval. (Nem szabad elfelejteni a kívánt kerékpáros módot választani és az útpreferenciát „ajánlott”-ra állítani.)
- Kissé zavaros, hogy az Országos Kék Túra piros színben jelenik meg. (Mivel fő útvonal, a mellékútvonalak pedig kék színnel.)
- „Normál” módban a kerékpárútvonalakat preferálja. (Néha földutakat is használ, amikor az aszfaltos alternatíva csak néhány száz méterrel hosszabb.)
- Roadbike módban akár jelentős kerülőt is ajánl, csak ne kelljen földúton menni. (A Várgesztes - Vérteskozma közötti 3 km-es földút helyett 24 km-es kerülőt mutat. Útvonalpontok beiktatásával ez persze elkerülhető.)
- Az egyszerfeltöltött útvonalak úgy tüntethetők el, ha a feltöltés opciónál kivesszük a pipát
- A szerkeszthető útvonal „x”szel törölhető.
- Vigyázni kell: ha egy másik útvonaltervezővel készített gpx-et feltöltöm az openroutesource-ba szerkesztésre, akkor automatikusan áttervezi az éppen beállított ORS-módra. (Ha az előnézet be van kapcsolva, az megjeleníti az eredeti tracket.)

• Ha akkor adjuk hozzá a kedvencekhez, ha a lakóhelyünk a térkép közepe, akkor onnan fog indulni, ha előtte a számunkra kedvező kerékpártípusra és ajánlottra állítottunk, akkor ezek az opciók lesznek a kiindulási feltételek
• Lehet vele pontról pontra tervezni.
• Célszerűbb az egész útvonalat elhúzni, ilyenkor automatikusan jön létre egy közbülső pont
• Külön kerékpáros nézet nincs, de át lehet kapcsolni OCM nézetre
• E-bike és normál mód között az a különbség, hogy e-bike módon nem igyekszik kikerülni az emelkedőket.
• minden új pontnál ki kell választani, hogy közbülső vagy célpont.
• gpx feltöltése PC-ről: az útvonalpontok alatti fefelé nyíl szimbólummal kattintva lehetséges.
• Egyetlen hátránya számomra, hogy nem lehet pontról-pontra átkapcsolni a különböző tervezési módok között, és hogy nincs légvonal mód.

NAVIKI.ORG (NAV)

+ Többféle tervezési opció van. Túrázás szempontból az Alltag (everyday) és Freizeit (leisure) között célszerű tervezni.
+ ”Leisure” mód kivételével a többiben megad két alternatív útvonalat is.

- A térképnézetek elnevezése furcsa. A magyar verzióban is angol elnevezések vannak.
- Csak az OSM térképnézet megjelenítése elfogadható gyorsaságú.
- Közbülső útvonalpont nem adható be, de az egész útvonal elhúzható.
- A Királykúti nyereg után Pilismarót felé nem lehet a tervezett útvonalat az erdészeti aszfaltot kényszeríteni..
- Racebike módon hol nem ismeri fel a bringa tilost, hol murvás földútra terel.
- Tervezés előtt célszerű bejelentkezni, későbbi mert bejelentkezésnél elvész az addigi munka.
- Különböző POI-k megjeleníthetők, de ez az OSM adatbázis alapján hiányos is és hibás is lehet.

• A telefonos app ingyenes verziója nem nyerte meg a tetszésemet, de sokat nem kísérleteztem vele.
• OSM és tailwind plus használható. Az utóbbi megjeleníti a legfontosabb aszfaltos kerékpár és a montis útvonalakat.
• Regisztráció nélkül is használható tervezésre.
• Pontról-pontra lehet vele tervezni. (Baloldalon a „+”-ra klikkelve lehet a következő pontot beadni, de lassú.)
• Utólag lehet a különböző tervezési módok között váltani, de az az egész egész útvonalra érvényes lesz.)
• ”Leisure” módban preferálja a meglévő kerékpáros útvonalakat, akár kerülőt is ajánl.
• ”Everyday” módon a lehetőleg legrövidebb „paved” utat ajánlja. (Az lehet akár egy jobb föld út is.)
• S-pedelec módban nem használja a kerékpárutakat. Kis forgalmú utat javasol, de ez is lehet földút.
• A megtervezett út regisztráció nélkül gpx (vagy kml stb.) letölthető a PC-re. (Baloldalon, a szintprofil felett van a megfelelő ikon.)
• Meglévő gpx a PC-ről csak regisztráció után tölthető fel. (Ilyenkor a jobb felső oldalon jelenik meg a felhasználónév. A mellette való nyílra klikkelve, van egy opció: „útvonal feltöltése”.)
• Csak egy gpx jeleníthető meg. (Ha nem akarom bárki által hozzáférhetővé tenni, megjelenítés előtt ki kell választani, a „privát”módot. Az alapbeállítás a „nyilvános”.)
• Ha regisztráltál, akár ingyen is használható a telefon-app. De annak alap verziója nem támogatja az offline-térképet, beszédnavigációt. Tervezésnél is csak az „everyday” és a ”shortest” módok állnak rendelkezésre.
• Az útvonal beágyazható egy weboldalra, megosztható facebookon és twitteren.
• Útvonaltervezésre kellő óvatossággal használható. Legnagyobb hátránya a lassúsága.

ALLTRAILS.COM (ATR)

+ A pontról-pontra tervezésnél, a következő pont kiválasztása előtt át lehet kapcsolni másik kerékpáros -, gyalogos –, vagy légvonal (drawing) módra. Ezt a lehetőséget más útvonaltervező program nem nyújtja.

- Regisztráció nélkül csak az Alltrails saját térképnézeten lehet tervezni, ami eléggé hiányos.
- A Királykúti-nyeregnél nem lehet az útvonalat az aszfaltra kényszeríteni (Feltételezem, sorompó miatt, bár a Vértesben néhány sorompóval védett úton ezt nem tapasztaltam.)
- A gpx feltöltése PC-ről csak regisztráció után lehetséges.
- A gpx letöltése szintén csak regisztráció után lehetséges. Ilyenkor a baloldalon a „Download Route” opcióval közvetlenül a PC-re lehet menteni. A térképmező jobb felső sarkán lévő „Save” az Alltrails szervere ment.

• Regisztráció után lehet más térképeket is használni. (OSM, OCM, Google Satellit, Google domborzat.)
• Útvonaltervezésre a felső kapcsolófelületen a „Plan” mezőre klikkelve megjelenik egy „Create Map”.
• A tervezés kezdete a „draw route”, akkor is, ha útvonalakon történik. Más útvonaltervezőknél ez légvonal rajzolását jelent.
• Az amerikai Alltrails megvásárolta a gpsies.com-ot. Eleinte nem volt használható, mostanra nagyon sok hasznos funkciót átvette tőle. Sajnos csak regisztráció után használható igazán. (A felhasználó adatai egy amerikai szerverre kerülnek. Az, hogy ez adatvédelmi szempontból mennyire aggályos, azt mindenkinek saját magának kell eldönteni.)
• Az útvonal színe választható
• A térképnézeten van egy „undo” nyíl
• A tervezés során a rövidebb útvonal preferált a meglévő kerékpáros útvonalakkal szemben. Sajnos azt nem lehet tudni, mennyivel lehet hosszabb egy-egy dedikált kerékpáros útvonal, mint a preferált legrövidebb útvonal. (Nem egyértelműek a tapasztalataim.)
• ”bike touring” módban az aszfaltos útvonalakat preferálja (Dömsöd - Dunavecse között az 51-re tervez. „Mountain bike” módban sem tervez az Osm-ben lévő EV6-ra, hanem nem kategorizált földutakat részesíti előnyben.)
• A „plan” mező” –re klikkelve és ott a „maps” opciót választva megjelennek a saját tervezésű és ATR-re mentett útvonalak.
• A szerveren lévő útvonalak link, vagy e-mail formában megoszthatóak.
• Van telefonos app is, de nem használtam.
• Ha egy ismert útvonalon akarok egy olyan gpx-t létrehozni, amely földutat, országutat, kerékpárutat, bringa tilost, térképen nem látható útszakaszokat,sőt lépcsőt is tartalmaz, akkor ez a legjobb (és talán egyetlen).
• Ismeretlen területen útvonaltervezésre csak kellő óvatossággal, más módon való ellenőrzéssel ajánlott.

BROUTER WEB CLIENS (BRO)

+ Sok térképnézet beállítható, elvileg a turistautak.hu is. (OSM hungary hiking routes néven)
+ Sok tervezési módra van lehetőség. (Pl.: túrakerékpár esetén ki lehet venni a kerékpárutak preferenciáját, lehet tiltani vagy használni a lépcsőt vagy a kompot is.)
+ Profil testreszabása során akár saját tervezési profilt (súlyozási sémát) is programozhatunk.
+ Meredekség is megjeleníthető a térképen és az útvonalon. (Csak a nagyon meredek -több mint 10%- szakaszok pirosak, a többi a zöld különböző árnyalatai.)
+ Szintdiagram megjeleníthető.
+ A tervezett útvonal átfedése megváltoztatható. (Ez egy jó opció, ha látni akarom, hogy egy adott szakasz aszfalt vagy földút.)
+ A gpx regisztráció nélkül is feltölthető. (Az így egyszer feltöltött útvonal viszont már nem távolítható el.)
+ Egyszerre több útvonal feltölthető. (Sajnos mindegyik kék színű és lehet megjeleníteni az útvonalak neveit.)

- Nincs megosztási lehetőség.

• A program keresésénél közvetlen a Web klienst kell keresni, mivel a Brouter főoldala nehezen áttekinthető.
• Az első pont klikkelése előtt a bal oldalon lévő ceruzára kell nyomni, valamint így kell a tervezést is befejezni.
• A tervezés befejezése után már csak az egész útvonalra lehet más tervezési módot választani. Tervezés közben pontról-pontra lehet váltani a tervezési módok között.
• Az utolsó pontot egy bal klikkel lehet törölni, az egész tervezést a kukával.
• A tervezés után új útvonalpont választható, így az útvonal módosítható. Ilyen módon a start-cél tervezés is működik
• Túrakerékpár módban a kijelölt kerékpár utat preferálja. (Szentendre felé a Luppa mellettit.) Lakott területen belül kikerüli a főútvonalakat.
• Túrázás módban lehetőség szerint teljesen kikerüli az aszfaltot.
• Két nagy hátránya van: Nincs légvonal tervezésre való átkapcsolás és nincs közvetlen megosztási lehetőség. Akinek ezek nem kellenek, ezt tudom ajánlani

CYCLE TRAVEL.COM (CTR)

+ A „path and paved” módban egyből megjeleníti az unpaved szakaszokat (de az aszfaltozott aluljárók is így jelenek meg)
+ A gpx regisztráció nélkül letölthető a PC-re (A telefonra töltésnél-GPS-re kell klikkelni.)
+ Megjeleníthetjük a kempingeket.
+ Amit Budatétény-Balatonra ajánl, nagyon hasonlít arra, amerre én mennék.

- Angliából indul
- Csak a saját (szerintem ronda) térképfelületen láthatóak a kerékpárutak. A „fő” kerékpárutak jól, a „mellék” kerékpárutak csak vékony piros vonallal vannak jelölve.

• Tervezési mód az útfelületet veszi alapul (Paved only és Path and paved). A megerősített útburkolat akár murva is lehet.
• Start-cél tervezés, az útvonal utólag klikkelhető és elhúzható.
• Regisztráció után menthető a szerverre.
• Track feltölthető regisztráció után (my bringa/Journey/Upload) A gpx neve mellet még egy nevet kell adni a feltöltendő útvonalnak.
• A kempingek és a paved-unpaved útszakaszok megjelenítése külföldi túra előzetes áttekintésére ajánlott, pontos tervezésre túl kevés az opció

MERRETEKERJEK.HU (MTK)

+ A monti nézetben eleve látható a meredekség
+ Lehet látni az esetleges akadályokat, a bringa tilost.
+ Monti módban be lehet állítani, hogy milyen meredekséget és nehézséget vagyunk hajlandóak vállalni, és ezek szerint tervez.
+ Könnyen megosztható a link.

- Nehézkes az átkapcsolás montis és városi mód között.
- Egy tipikus „trekking” útvonal tervezése macerás.
- A neve vészesen hajaz a holkerekparozzak.hu-ra :D (szerk.)

• Csak Magyarországon és a szomszéd országokban működik.
• Két saját térképnézete van, város és monti.
• Tervezés kezdete: „új útvonal”, a tervezés vége „sárga lakat”, átmenetileg duplaklikkel meg lehet állítani a tervezést.
• A szintdiagram alatti csíkra klikkelve megjelenik az adott útszakasz útburkolata a térképen.
• Egyszerre több track feltölthető, de csak egy színben. Ráklikkelve egy pontjára lilára színeződik az információs mezőben a track neve alatt a „trkseg1” mező.
• Városi módban jól láthatóak a Pilis-Bike útvonalainak színe.
• Ha váltakozva akarok földúton és aszfalton menni, néha szükség lesz arra, hogy szakaszokként tervezzünk, a másik módba átkapcsolva ennek a szakasznak a kezdő-és végpontját definiálva. A lakatra klikkelve megjelenik az információ az egyes szakaszokról és az út egészéről. Az út egészére klikkelve (ha nem történt előzőleg átnevezés, akkor névtelen útvonal) lehet a szakaszokat egy közös gpx formájában letölteni.
• Magyarországon terep túrára égészen jól használható.

BIKEROLL.NET (BKR)

+ Magyar nyelvre beállítható
­+ A gpx letölthető PC-re (baloldal fent, a három csík, azalatt található a letöltés opció)
+ A megtervezett útvonal színe alapján lehet látni, hogy megerősített út (az lehet aszfalt, de köves, vagy más módon megerősített is)= kék , burkolatlan út= narancs, ismeretlen burkolatú= szürke
+ A szintprofil színei a meredekség szerint egyénileg módosíthatóak.

Emiatt a két pozitívum miatt emiatt érdemes kipróbálni.

- Nincs se OSM, se OCM
- Közbülső pontok utólag beilleszthetőek, de nem épülnek be értelemszerűen.
- Az útvonalat nem lehet elhúzással módosítani.
- Az útvonaltervezés eredménye érthetetlen Egyszerű kerékpár módban: nem talál útvonalat (feltételezem azért, mert a Google algoritmusát használja, és csak olyan útvonalat használ, ami a abban nyilván van tartva.) Outi módban földutakat is használ tervezésre, akkor is, ha vele párhuzamosan fut egy kisforgalmú közút.
- Gpx nem tölthető fel saját track gyűjteményből.

• A térkép megjelenítés Google térkép (térkép néven) vagy Google Satellit (MTB néven)
• Pontról pontra tervezés működik.
• Közbülső pont törlése duplaklikkel lehetséges.
• A gpx elmenthető (regisztrálás után).
• Akár facebook, twitter vagy link formában is megosztható
• Útvonaltervezésre ismeretlen helyen számomra használhatatlan, esetleg egy itthoni hegyi túra előzetes tervezésére. A kapott gpx-t más felületeken is megnézném.

Kapcsolódó cikk:

Brouter- egy konfigurálható útvonaltervező