Én annak idején sokat használtam. A napokban megtaláltam a szerző honlapját, és abban eldugva ezt a részt is. Most változatlan formában közreadom ezt. A cikk alján a forrás, az érdeklődők megnézhetik az eredeti veziót is.

A kerékpár "szívhangjai"

• 1. A zörejeknek nincs közvetlen közük a hajtáshoz és a kerékpár haladó mozgásához, legfeljebb az út zötyögõs voltához:
• 2. Viszonylag egyenletes, daráló vagy csivitelõ hang hallatszik menet közben. A zaj a hajtás idõtartamára korlátozódik:
• 3. A daráló hang kifejezetten a hajtás szüneteire korlátozódik
• 4. A daráló hang csak a kerékpár mozgásával függ össze, de a hajtástól független:
• 5. Pedálfordulatonként egy vagy két kattanást, zörejt hallunk, nagyjából mindig ugyanannál a hajtókarállásnál:
• 6. A kattogó hang ugyan összefügg a hajtással, de nincs meghatározott hajtókarálláshoz kötve:
• 7. A kattogó, berregõ vagy zizegõ hang a sebességtõl függ, de a hajtástól független:

Nyeregben maradási problémák

• 1. Nem tudjuk elengedett kormánnyal vezetni a kerékpárt:
• 2. A nyereg magától elõrebillen a súlyunk alatt:
• 3. A nyereg folyton lecsúszik alattunk:
• 4. A kormány elfordul a kormánybilincsben:

Fékbetegségek

• 1. A fékkar mozgatható, de a fék alig vagy egyáltalán nem fog:
• 2. Az egyik fékgumi elõbb ér az abroncshoz, mint a másik:
• 3. A fékkar mozgása nehézkes, akadozó:
• 4. A fék sikít, visít:
• 5. A meghúzott fék gyanús, rázkódó hangokat kelt:

Hajtási gondok, váltási problémák

• 1. Hajtás közben a pedál izeg-mozog, fészkelõdik a talpunk alatt:
• 2. A pedál nem forog rendesen a tengelyén:
• 3. A bal oldali hajtókar nem viszi a láncot:
• 4. Leesik a lánc az elülsõ lánckerékrõl:
• 5. A lánc hátul esik le:
• 6. A lánc "szalajt" vagy ugrál a racsni fogain:
• 7. A kerékpár "örökhajtóst" játszik
• 8. A váltók maguktól váltanak:
• 9. Nehezen, vagy egyáltalán nem lehet a szélsõ lánckerekekre váltani:
• 10. A váltás általában véve nehézkes, akadozó vagy lehetetlen egyik vagy mindkét irányban

A kerékpár "szívhangjai"

1. A zörejeknek nincs közvetlen közük a hajtáshoz és a kerékpár haladó mozgásához, legfeljebb az út zötyögõs voltához:

• laza sárvédõk, láncvédõ, pumpa, csomagok vagy csomagtartók;
• a nyereg nyikorog (ez esetleg a hajtással is szinkronban lehet);
• a csengõ belseje zörög;
• lötyög a kormánycsapágy;
• lötyög, rázkódik a komfort fékkar (ez olyankor fordul elõ, amikor a rendes fékkarral fékezünk; a többi, fékezéssel összefüggõ zaj okáról a fékezésnél lesz szó);
• a küllõ elpattanását egyetlen, határozott kattanás jelzi. Ha a kattanás mégsem ettõl származott, akkor vagy összetört valami az egyik táskában, vagy a lánc csapódott rá az alsóvillára (ettõl van az a sok apró lepattogzás az alsóvilla lakkrétegén);
• ha a karistoló zörejek kormányzáskor lépnek fel, meg kell nézni a kormánycsapágyat. Halkabb pattogó hangot a hosszúra hagyott és ide-oda csapódó fékkábelek is kelthetnek;
• a kerekek felõl jövõ sziszegés, zizegés a kiszúródott tömlõbõl származik vagy - szerencsésebb esetben - száraz falevél szorult a sárvédõ és a kerekek közé.

2. Viszonylag egyenletes, daráló vagy csivitelõ hang hallatszik menet közben. A zaj a hajtás idõtartamára korlátozódik:

• valami baj van a hajtócsapággyal vagy a pedálcsapággyal, esetleg a hátsó aggyal (az utóbbi természetesen folyton darál, csak a hajtás szüneteiben nem halljuk a racsni ketyegésétõl);
• valamelyik váltót rosszul szabályoztuk be, és hozzádörzsölõdik a lánc vagy a lánckerék. Ha a hangok hátulról jönnek, lehetséges, hogy a láncfeszítõ nem párhuzamos a kerék síkjával (pl. azért, mert elhajlott a váltó rögzítõsaruja, vagy a villasaru alsó része, amelyre a saru nélküli váltót szerelik);
• rossz helyzetben vannak a váltókarok (a nem indexes váltóknál elõfordulhat pl., hogy hátul váltunk ugyan, de utána picit korrigálnunk kell az elsõ váltó helyzetét is, hogy a ferdébb szögben futó lánc ne érjen hozzá az elsõ láncterelõhöz);
• nincs vonalban a racsni és a hajtómû, s ezért túl ferdén fut a lánc;
• ha a hallott hangok csivitelõ verebekre emlékeztetnek, akkor a lánc alapos olajozásra szorul.

3. A daráló hang kifejezetten a hajtás szüneteire korlátozódik

• eltört valami a racsni belsejében.

4. A daráló hang csak a kerékpár mozgásával függ össze, de a hajtástól független:

• a kerékagyakkal lehet a baj.

5. Pedálfordulatonként egy vagy két kattanást, zörejt hallunk, nagyjából mindig ugyanannál a hajtókarállásnál:

• kilazult a pedál vagy a hajtókar;
• nem elég szoros a pedálcsapágy;
• a hajtócsapágy körül lehet a baj;
• valamelyik elülsõ lánckerék foga elhajlott vagy kicsorbult;
• a jobb oldali hajtókar hozzáér az elferdült elsõ váltóhoz;
• a bal oldali hajtókar hozzáér a kitámasztóhoz;
• valamelyik hajtókar hozzáér az elferdült kulacstartóhoz vagy pumpához;
• a sarkunk hozzáér az oldaltáskához;
• csörög az apró a kabátzsebben;
• a nyeregváz nyikorog a pedálozás ütemében.

6. A kattogó hang ugyan összefügg a hajtással, de nincs meghatározott hajtókarálláshoz kötve:

• valamelyik láncszem berozsdásodott, vagy más miatt szorul (a hang ilyenkor általában a hátsó váltó környékérõl származik);
• valamelyik hátsó lánckeréken csorba vagy elgörbült fog van;
• az új lánc pattog a régi, kopott racsni fogain;
• a hosszú használat alatt megnyúlt lánc rosszul illeszkedik a racsni fogaira.

7. A kattogó, berregõ vagy zizegõ hang a sebességtõl függ, de a hajtástól független:

• az abroncs oldalán dudor van és hozzá-hozzáér a fék (szedjük le a drótperemes gumit, majd egyengessük ki az abroncs szélét egy kis kézisatu segítségével. Szingós abroncsra nincs megbízható orvosság);
• gally szorult a hátsó váltóba, és az kelepel a küllõkön;
• a sziszegés, zizegés a sárvédõ és a kerék közé szorult száraz falevéltõl eredhet;
• a konzolos fék kábelszakadását berregõ hang jelzi, mert a fékrugó ráhúzza a kengyelhuzalt a gumi recés felületére.

Nyeregben maradási problémák

1. Nem tudjuk elengedett kormánnyal vezetni a kerékpárt:

• ügyetlenek vagyunk
• szorul a kormánycsapágy;
• elgörbült a váz (az elsõ- vagy a hátsóvilla);
• ferdén állnak a kerekek;
• nagyon elõre van állítva vagy túlságosan elõrebillen a nyereg.

2. A nyereg magától elõrebillen a súlyunk alatt:

• nincs eléggé meghúzva a nyeregbilincs;
• elkoptak rajta a rovátkolt felületek.

3. A nyereg folyton lecsúszik alattunk:

• nincs rendesen meghúzva a vázbilincs;
• összezsírozódott a nyeregtartó
• a nyeregtartó túl vékony az adott vázhoz.

4. A kormány elfordul a kormánybilincsben:

• a bilincs nincs rendesen megszorítva;
• a kormány nem való az adott kormányfejhez.

Fékbetegségek

1. A fékkar mozgatható, de a fék alig vagy egyáltalán nem fog:

• olaj vagy (acélabroncs esetében:) víz került az abroncsra;
• laza vagy szakadt a fékkábel;
• a gyorskioldót elfelejtettük visszazárni;
• a kerék kisodorta a fékgumit a rossz irányban felszerelt papucsból;
• elkopott a fékgumi (ki kell cserélni vagy utána kell állítani a kábelt);
• l. a 2. jelenséget.

2. Az egyik fékgumi elõbb ér az abroncshoz, mint a másik:

• a kerék csámpás, féloldalas;
• ferdén állt a fék, amikor meghúztuk a helyzetét rögzítõ anyát;
• deformálódott az oldalthúzós fék alaphelyzetét meghatározó rugó.

3. A fékkar mozgása nehézkes, akadozó:

• a kábel megtörik valahol vagy túl éles a kábelhüvely görbülete;
• berozsdásodott, beszennyezõdött vagy egyszerûen nincsen rendesen beolajozva a kábelhüvely belseje;
• szorulnak a fékkar és a fék forgáspontjai (lehet, hogy csak egy kis olajozásra van szükség);
• kiszõrösödött a fékhuzal;
• a gyenge minõségû kábelhüvely ráncokat vet, összehúzódik a fék mûködtetésekor, és ezért szorul benne a huzal;
• elromlott a fékkar (akasszuk le róla a kábelt, és kiderül, hogy valóban így van-e).

4. A fék sikít, visít:

• a fékgumi hátulja éri elõször az abroncsot;
• túl kemény a fékgumi anyaga;
• a fékgumi vagy az abroncs nem tiszta (pl. szingóragasztó került rá).

5. A meghúzott fék gyanús, rázkódó hangokat kelt:

• meglazultak a féket tartó vagy összetartó csavarok;
• elsõ féknél: lötyög a kormánycsapágy;
• sérült az abroncs vagy nyolcas van a kerékben;
• rosszul van beállítva a fékgumi (pl. hozzáér a külsõ gumihoz).

Hajtási gondok, váltási problémák

1. Hajtás közben a pedál izeg-mozog, fészkelõdik a talpunk alatt:

• elgörbült a pedáltengely;
• a pedált felerõsítõ furat nem merõleges a hajtókarra (meg kell szokni vagy új hajtókart kell szerezni);
• elgörbült a hajtókar.

2. A pedál nem forog rendesen a tengelyén:

• a csapágy rosszul van beállítva
• a csapágy tele van szennyezõdéssel,
• törött golyó van a csapágyban

3. A bal oldali hajtókar nem viszi a láncot:

• kilazult az ék valamelyik oldalon.

4. Leesik a lánc az elülsõ lánckerékrõl:

• rosszul van beszabályozva, vagy elgörbült az elsõ váltó;
• nyolcas van a lánckerékben (vissza kell hajlítani);
• elgörbült a lánckerék egyik foga;
• kilazult a lánckerék vagy a jobb oldali hajtókar, esetleg nagyon lötyög a hajtócsapágy;
• nincs vonalban a racsni és a hajtómû (esetleg közgyûrût kell betenni a racsni mögé);
• túl hosszú a lánc;
• túl rövid a hátsó váltó láncfeszítõje ahhoz az áttételtartományhoz képest, amit át akarunk fogni (vagyis emiatt lötyög a lánc némelyik áttételnél);
• a lánc elhasználódott.

5. A lánc hátul esik le:

• rosszul vannak beszabályozva a hátsó váltó véghelyzetei;
• elgörbült a racsni valamelyik foga;
• félrekapott a racsni menete, amikor felcsavartuk (a racsni kóvályog, amikor a kerék forog);
• ócska kerékagyat vettünk (a racsni kóvályog, amikor a kerék forog);
• nem párhuzamos a láncfeszítõ a racsnival;
• nincs vonalban a racsni és a hajtómû;
• elferdült a váltó.

6. A lánc "szalajt" vagy ugrál a racsni fogain:

• túl hosszú a lánc;
• a hátsó váltó láncfeszítõjével van a baj (pl. eltört benne a rugó);
• a lánc megnyúlt a használattól, és ezért nem illeszkedik a racsni fogaira (egy régi lánc akár negyed láncszemnyivel is hosszabb lehet, mint új korában volt);
• az új lánc rosszul illeszkedik a régi racsni kopott fogaira (ki kell cserélni a racsnit is);
• megszakadt a menet a hátsó agyon.

7. A kerékpár "örökhajtóst" játszik:

• berozsdásodott, elkoszolódott a racsni belseje, esetleg száradó növényi olajjal volt legutóbb feltöltve (próbáljuk kiáztatni benzinnel, majd olajozzuk be);
• egyéb hibája van a racsninak.

8. A váltók maguktól váltanak:

• nincs rendesen megszorítva a váltókar súrlódását szabályozó csavar;
• olajat csöpögtettünk a váltókarba, hogy "jobban mûködjön" (ki kell mosni az olajat benzinnel).

9. Nehezen, vagy egyáltalán nem lehet a szélsõ lánckerekekre váltani:

• túl laza a kábel (ha a legnagyobbra nem megy);
• túl feszes vagy szorul a kábel (ha a legkisebbre nem megy);
• rosszul vannak beszabályozva a megfelelõ váltó véghelyzetállító csavarjai;
• szennyezett, kenetlen a váltó.

10. A váltás általában véve nehézkes, akadozó vagy lehetetlen egyik vagy mindkét irányban:

• túl szorosra van állítva a váltókar súrlódását szabályozó csavar;
• szennyezett, rozsdás, szakadt, megtört vagy kiszõrösödött a kábel;
• szennyezett, kenetlen a váltó;
• eltört a váltót mozgató rugó.

Hasonló cikkeket találsz a Bringadoki oldalán.

Forrás: DR. Nagy Sándor oldala