Defektelünk...
Mi is ez a növény?
A királydinnye a királydinnyefélék (Zygophyllaceae) családjába tartozó, egynyári, kétszikű gyomnövény.
A növény hosszú, hengeres gyökerű, tövétől elágazó, elfekvő szárú, átellenes levélállású, apró sárga virágait a levelek tövében hozza. Termése toktermés, amely öt részterméskére esik szét, ezek mindegyike négy tüskét visel. A tüskék főként a szaporodást szolgálják, hiszen a legelésző állatok szőre közé akadva messze eljuttathatják a növény magjait, egyúttal azonban gyakran megkeserítik a túrázók, kerékpárosok, háziállatot sétáltatók életét is.
A királydinnye népi gyógyászatban szórványosan alkalmazott gyógynövényként ismert: termését az ősi kínai népi gyógyászatban a libidó fokozására és a termékenység elősegítésére használták (Miért nem lepődök meg? :D ), természetes afrodiziákumként, de állítólag kedvező hatást fejt ki a szív- és érrendszerre is, a koleszterinszint csökkentésével.[4] Jótékony hatásai vélhetően a benne fellehető zsíros olajokra, szaponinokra és flavonoidokra vezethetők vissza; a tesztoszteron-termelésre kifejtett állítólagos pozitív hatásait a kutatások eddig még nem erősítették meg.
A termés alakjából adódóan legalább egy tüske mindig felfelé áll.
A királydinnye termését augusztus közepétől tudjuk összeszedni
Defekt megelőzés
A defekt megelőzésének a legjobb megoldása, ha nem megyünk el bringázni. Így tuti megússzuk. Ha ez az opció nem tetszik, akkor más megoldást kell keresnünk.
Fizikai defektvédelem
Nagyon hatásos védelem, ha olyan külsőt választunk, amelynek a futó felülete alatt van egy defekt védő réteg. Ezek a külsők nehezebbek, mint a hagyományosak, de valamit valamiért.
Másik hatásos módszer ha a gumi defektvédő folyadékkal van feltöltve. Ebben az esetben a kilyukadt tömlőn kiáramló levegő magával sodorja a defektgátló részeit és eltömíti a lyukat. (Az OKO-nak van olyan verziója, amely akár a 7 mm-es !!! lyukat is tömíti. Az egy golyós puska lövedékének átmérője. Nem véletlen hogy a NATO is alkalmazza. Ezt egyébként korábban leteszteltem. Végleges javítást nem végez, de haza lehet jutni ekkora lyukkal a gumiban.)
Két változatban is beszerezhetjük ezeket. Vagy eleve olyan belsőt veszünk, ami ezzel fel van töltve, vagy a már meglévő belsőnket töltjük fel a tubusban megvásárolható folyadékkal.
FIGYELEM! Utólagos töltésre elsősorban az autószelepes belsők alkalmasak! Presta szelepes belsők közül tapasztalataim alapján erre csak a Schwalbe és a Continetal termékei alkalmasak. (Azoknál kivehető a szelep.)
A defektgátló folyadékok hatékonyságát személyes példámon keresztül szeretném bemutatni. Már rengeteg típust kipróbáltam. Az olcsóbbak is jól működnek, de van néhány probléma velük, amin sajna változtatni nem lehet, együtt kell élni velük. Az egyik ilyen az, hogy a szelepet szeretik eltömíteni. Korábban ezért több szelep belsőséget tartottam a műhelyemben. A másik probléma a viszonylag nagy mennyiség, amit a belsőbe kell tölteni. Ami egyrészt a kerék tömegét növeli, másrészt mivel „fél folyékony” (ha lehet így fogalmazni) halmaz állapotú, így a kerék forgás közben „üt”. Ezt ugyan a nyeregből nem érzékelhető, de a csapágyazásra tuti hatással van.
Én évek óta leszoktam ezekről a félfolyékony szerekről és olyat használok, amiben a defekt gátló szinte teljesen folyékony, ráadásul kevesebb mennyiséget kell a belsőbe tölteni. Az fentebb említett kedvezőtlen tulajdonságok gyakorlatilag megszűntek. Cserébe a gyártói ajánlás szerint, évente rá kell tölteni. Ilyenek a Schwalbe, Joe's, Stan's termékei.
Szóval az idén már másfél éve a kerekemben volt a lötyi , amikor külső okok miatt a hátsómban 8-as keletkezett. A műhelyben a kereket kivettem, a külsőt és a belsőt leszereltem, majd szépen elhárítottam a hibát.
Az összerakott kereket ismét felfújva szomorúan tapasztaltam, hogy több helyen is ereszt. Ráadásul néhol igen erősen! (Gondolom, ahogy szétszedtem megszűnt a lötyi tömíteni.) Jó párszor megforgattam, majd magára is hagytam a bringát. Aznapra meg is feledkeztem róla.
Más nap utamra indulva szomorúan láttam, hogy lapos. No nem tök lapos, kb 1 bar volt benne az üzemi 4 helyett. Felpumpáltam és elindultam. 20 perc bringázás után már éreztem, hogy a kanyarokban nyúlik a gumi. Szerencse hogy megérkeztem. Megvizsgáltam a kereket, és bizony igen lapos volt.
Dolgom végeztével lusta voltam belsőt cserélni. Úgy voltam vele, hogy felpumpálom, és majd otthon kényelmesen megoldom. Nos hazafelé már nem engedett a kerék, vagy csak minimálisat. A műhelyben ismét felnyomtam 4 bar-ra, és azóta nem veszíti el a nyomást.
Szerintem megéri használni defektgátló folyadékot nem placebo!
Ha valaki a két rendszert kombinálja, az már szinte olyan biztos védelem mint a cikk legelején említett megoldás. :)
Van még egy módszer, amikor a külső és a belső közé egy defekt gátló szalagot teszel., de tapasztalatom szerint írtó macera berakni és a legtöbbször ez csípi ki a gumit az illesztésénél. Szóval az ilyet inkább mellőzd.
A pótbelső
Túrázás közben az a legjobb, ha van nálunk pótbelső, mivel belső cserével gyorsabb a hiba elhárítása, mint a lentebb bemutatásra kerülő a ragasztással . A következő képsorokon végighaladva megmutatom, hogyan kell belsőgumit cserélni.
A féket kapcsoljuk ki, ha nem tárcsaféked van. Először is vegyük ki a sérült kereket! Ehhez ajánlatos felfordítani a biciklit. Ha valami van a kormányodon, pl. csengő, akkor óvatosan helyezd az útra, nehogy letörd vagy összekarcold. A csavarokat (ha ilyen megoldású) általában 15-ös villáskulccsal, az óramutató járásával ellentétes irányban kell lelazítani. A gyorszárnál pedig egyértelmű a helyzet.
A kereket ezután ki kell venni, hátsó keréknél kicsit trükközni kell a váltónál, ha nem akarunk (nagyon) olajosak lenni.
Ha ez megvan, gumileszedővel a gumit kifelé le kell feszíteni a felniről, vigyázva, nehogy a belsőt és a felnit tönkretegyük. Célszerű a szeleppel ellentétes oldalon kezdve.
Ezután könnyedén kivehetjük a sérült tömlőt.
Ha ezzel megvagyunk, keressük meg a lyukat. Ehhez fújjunk levegőt a belsőbe (jó sokat, hogy nagy legyen benne a nyomás, és erősen szökjön a levegő a lyukon át), majd keressük meg a kifújás helyét. (Ha nem megy szemmel és füllel, csücsörítsünk a szánkkal és úgy forgassuk a gumit körbe szánk nyálkahártyája igen érzékeny és biztos érzékeli a levegő szökésének a helyét.)
Ha meg van a lyuk, a belsőt mérjük rá a külsőre, és keressük meg a külsőben, hogy mi okozhatta a tragédiát, akarom mondani a defektet. Ha megvan, akkor szedjük ki, nehogy újra bajt okozzon. Ezután kezünkkel végig simítjuk a külső belső oldalát ellenőrizve van-e benne még valami, ami esetleg 5 perc múlva okozna gondot.
Ezután rakjuk össze pótbelsőnkkel a rendszert. Ha belefújunk egy kis levegőt a kerékbe, akkor könnyebben megy az összeszerelés és csökken az esélye, hogy kiszúrjuk a belsőt. A külső felrakását a felnire a szelepnél kell kezdeni, majd haladni a másik irányba.
Ha kész vagyunk fújjuk fel a kereket félig, igazgassuk meg a gumit a felnin, hogy jól álljon a peremen. Ezután pumpáljuk fel a kíványt nyomásra, majd rakjuk vissza a kereket a bringába. Figyelem! A FÉKET ELLENŐRIZZÜK? HOGY MŰKÖDIK-E!!!
Kész vagyunk! Folytatódhat a túra. Otthon ne felejtsük el a guminyomást ellenőrizni és be állítani.
Ha ragasztani kell!
Vegyük elő a foltjavító készletünket.A lyuk körül, a mellékelt kis dörzspapírral jól megdörgöljük.. A megdörzsölt felületet bekenjük (nem túl bőven) vulkanizációs ragasztóval. Ezt hagyni kell állni amíg meg nem szárad a felülete. Ezután rárakjuk a foltjavító tapaszt (előtte azért levesszük a védő alufóliát), és jó erősen rányomkodjuk, és rá dörzsöljük a foltot.
Ezt még úgy 5 percig kell hagyni kötni. Majd a fent leírt módon összerakjuk a bringát.
Hasonló cikkeket találsz a Bringadoki oldalán.