A mai bringák egyre kevésbé hasonlítanak a 10-20-30 évvel ezelőtti társaikra. Elektronikus, vezeték nélküli váltás, rejtett bowden vezetés mind-mind a rendszer bonyolultságát szüli. (Miközben fölöslegesen terheli a környezetet.) Idelológiákat állít, hogy miért is jó ez neked Kedves Fogyasztó. Van azonban egy alkatrész, amit a kerékpáriparnak, bármennyire is próbálkoztak vele, eddig nem sikerült újra feltalálnia: A küllőanyákat.

Persze láttunk itt is próbálkozásokat, de alapjában véve még mindig sárgarézből készülnek. A sárgaréz a minőségi ajtókilincsek, a fúvós hangszerek, a tengeri szextánsok sőt 50 éve a küllőanyák alapanyaga. Nem pedig a rozsdamentes acél, amiből a küllők készülnek. De miért? A kerékpárjainkon egyetlen más teherhordó rögzítőelem sincs sárgarézből. Nem az volna a legjobb, ha olyan anyagok kapcsolódnának egymáshoz, amelyek nem korrodálnak? A válasz nem ilyen egyszerű:

A sárgaréz egy ötvözet. A küllőanyák réz és nikkel ötvözetéből előállított (nagy szilárdságú sárgaréz) készülnek. Ezt ezüsttel, vagy fekete oxidréteggel vonják be.

A sárgaréz küllőanya lágyabb, mint a rozsdamentes acél küllő. Ez lehetővé teszi, hogy az anya terhelés hatására némileg jobban nyúljon. Ilyenkor a menetekben nagyon enyhe deformáció keletkezik. Ez az oka, hogy a kerekek küllői a dinamikus terhelés hatására sem lazulnak fel.

Ezen túl a puha küllő anya és kemény acél küllő között önkenő folyamat alakul ki, ami megakadályozza berágódást.

Ha a küllő és a küllőanya rozsdamentes acélból lenne akkor fellépne közöttük a berágódás, ami azt jelenti, hogy az egyik anyagból lényegében egy bizonyos mennyiség lekaparódik, és lerakódik a másikra. Így az egyik felületén apró kráterek, a másikon pedig apró dudorok maradnak. Ez a súrlódásos hegesztéshez hasonló hatás, amikor a két felület között csúszó vagy forgó mozgással kombinált rendkívüli erő a két felület összekapcsolódását eredményezi. Ez a puha és kemény anyag között nem tud kialakulni.

Ha már itt tartunk, akkor megemlítjük azt is, hogy a réznél a galvanikus korróziónak kicsi a valószínűsége, mivel a sárgaréz és az acél anódos indexe közötti különbség igen alacsony.

Bár az alumínium küllőanya könnyebb a réznél és a puhasága miatt kevésbé rágódhat be, az alumínium acél kapcsolat nagyobb valószínűséggel szenved elektrokémiai korróziót.

A titán szintén nem valószínű, hogy reakcióba lép az acéllal, de a súlymegtakarítás - az alunál is könnyebb - előnye elhanyagolható gyártási költségekkel szemben.

Számomra a kerékpárok túlságosan is high-tech világában örömteli egy ezeréves technológiát látni. Emlékeztetve arra, hogy a fizika törvényei mindenre érvényesek, még a jövő kerékpárjaira is. Tehát, amíg nem fedeznek fel valami új csodaanyagot, vagy amíg valaki nem áll elő egy megfizethető karbon kerékkel, addig maradunk a klasszikus réz küllő anyánál.