Valter Attila facebook oldalán az alábbi gondolatokat osztotta meg követőivel:

Az első dolog ami eszembe jut, milyen is volt megélni és versenyezni ebben a gyönyörű trikóban az, hogy ez nem az én mezem volt... a Miénk volt!

Próbálom feldogozni mekkora örömet is szereztem az elmúlt pár napban a kerékpárrajongóknak és azoknak is akik most hallanak erről a sportról először, de higgyétek el ti is ugyan akkora örömet okoztatok nekem!

Ez a verseny három hétig tart Olaszországban, én pedig annak szenteltem az életem, hogy itt és más versenyeken indulhassak és a lehető legjobban teljesítsek. A jutalom elismerés, büszkeség, hírnév de leginkább az, hogy a hobbimnak élhetek.

Bármennyire is nagy dolog volt a rózsaszín trikóban versenyezni, mégse fogható ahhoz a reakcióhoz amit otthon kiváltott. Álmomban sem gondoltam, hogy ennyien, országszerte szurkolni fogtok egy kerékpárosnak, arra pedig végképp nem, hogy sok épület mellett a Puskás Ferenc Stadion is rózsaszínbe fog díszelegni.

Ma úgy mint eddig, magamért, a csapatomért és Értetek küzdöttem, ezzel próbálva megköszönni azt az óriási pink-dömpiget amit az országra és rám borítottatok!

Már most többet értem el ezen a versenyen, mint vártam, de úgy gondolom az összetett 5. helyén állni 9. szakasz után bizakodásra ad okot és mindent megteszek hogy úgy is fejezzem be a versenyt ahogy elkezdtem, mosolyogva.

Mit is lehet ezekhez az alázatos mondatokhoz hozzá tenni? Köszönjük, még nincs vége, hajrá tovább előre!

Fotó: Valter Attila facebook oldala