Meglátogattuk a szlovákiai Magasmajtényt a legmagyarabb tót falut.
Az idei évben többször kerékpároztunk a Korponai-fennsíkon. Ez az útvonal jól bele illeszthető a Csalomjai pusztatemplom kerékpártúra útvonalába, amely áthalad Ipolynyéken és akár több egy napos kerékpártúrát is lehet a környékre tervezni a Tótgyarmaton lévő Ipoly Velo Vendégházat igénybe véve, ahogy ezt mi is tettük.
Ipolynyékről (Vinica) indultunk a mai kerékpártúrára. Szerettük volna felfedezni a Korponai fennsíkot, a lázak vidékét és a Csábrági várat.
Rövid bemelegítő után az útvonal kicsit bedurvult. A Korpinai-fennsíkra délről meredek emelkedőket legyőzve lehet fel jutni.
A fotós-hátra-hátra nézve csodás panorámában gyönyörködött.
A combos, de csak 5 km hosszú emelkedő legyűrése után megérkeztünk Magasmajtényre (Hrušov). A település egyfajta központ a lázak között.
A falu kiérdemli a legmagyarabb tót település nevet. Amikor megszületett az 1938-as bécsi döntés és a felvidék déli része visszatért az anyaországhoz. Magasmajtény maradt Csehszlovákia része. Lakói ugyan izzig-vérig tótok, mégis tiltakoztak a döntés ellen és szerettek volna ismét Magyarország része lenni. Ezer éve oda tartoztak és jó volt ott nekik. Szóval mindenki így nézzen eme apró településre.
A Honti Parádé ezen az aranyos településen kerül megrendezésre 1996-tól augusztus közepén, és szinte a település minden lakója – minden udvar, utca, tanya és kultúrház részt vesz rajta. A színpadi műsorokon kívül az ősrégi mezőgazdasági munkákba is betekintést nyerhet a látogató az itteni hegyi tanyákon, valamint maga a látogató is bekapcsolódhat, és kipróbálhatja az olyan nem mindennapi tevékenységeket, mint a kaszálás, a gabonacséplés, a kenyérsütés vagy akár a faszénégetés.
Magasmajtényt elhagyva megérkezünk a Korponai-fennsíkra. ez a rész is része a Honti Parádénak. Egy szín alatt tárolják a több mint száz éves gépeket.
Kilátás a kápolnától. Kezdem elhinni a helyiek állítását, hogy innen látszik az augusztus 20-ai budapesti tűzijáték....
Kicsit arrébb egy kilátó található. Nem gondoltam, hogy a kápolna gyönyörű kilátóhelye után ez többet tud mutatni. Tévedtem, többet tudott. Érdemes volt felmászni.
Öreg szörnyek: Egy régi traktor és egy orosz CK4 kombájn
Tavak az út szélén
A visszautunk során a lázak között bringáztunk. Ezek elszórt házak, házcsoportok, ahova régen a környező községek lakói nyaranta kiköltöznek gazdálkodni, hogy aztán télen megint a védett faluba húzódjanak. A vidék eme szerkezetét a kilátóból készített kép tökéletesen szemlélteti.
Egy kis tehén gazdaság
Már elhagyva Magasmajtényt lefelé gurulunk a 18%-os lejtőn. Reggel fölfelé itt fotóztam Bélát akkor nem volt ilyen gyors és vidám.
Csábrág várának meghódítása
Az útvonal tervezésekor Csábrág várának bemutatása volt a célunk. A valóság azonban felülírta az elképzeléseinket. A várhoz vezető utolsó 3 km elhagyja az aszfaltot, sőt a kemény dózer utakat is. Komolyabb montis tudás kell a felfedezésére a trekking gumi üzemi 4 bar nyomáson a határait feszegette. Montival indulni el egy túrára, ahol a 40 km-ből 36 aszfalton vezet, viszont butaság. Ezért úgy döntöttünk kihagyjuk ezt a látványosságot a túra ajánlóból. Viszont a képeket nézegetve láthatjátok, hogy igen látványos a vár. Így jövőre felfűzzük egy kerékpártúrára, viszont az már valószínű a montisoknak fog kedvezni...
Csábrág vára
A vár alatt a völgyben egy romos kápolna is található. A homlokzatán a latin szövegen belül jól olvasható a Kohári család neve.
Támogasd a működésünket
Ha tetszett a cikk, kérlek támogasd a munkánkat önkéntes adománnyal a Revolutos számlánkra bankkártyás fizetéssel. Ezáltal még több hasonló cikket fogunk tudni készíteni a szórakoztatásodra.
Hogyan működik az adományozás?
Köszönjük!
- Túra hossza: 24 km
- Túra nehézsége: Közepes
- Túra terepe: Dombvidék
- Szint: +685 m,-518 m
- Átlagos meredekség: 5.1 %