Cikksorozatunk utolsó részében két találmányt ismertetünk korabeli cikkek segítségével, valamint bemutatunk még jó néhány ötletet egy-egy korabeli ábra segítségével. Ezen találmányok valamiként kapcsolódnak az abban az időszakban feltalált és tökéletesített kerékpárhoz.

Az első szerkezet egy emberi erővel hajtott repülőgép. (Remélem sosem próbálták ki.) A szerkezet nem csak a mai szemmel, hanem saját korában sem tűnt igazán működőképesnek, ahogy azt a cikk írója kifejtette azt 1885-ben.

Goupil Aéroplánja
The Scientific American 1885

Az aéroplánt, A. Goupil úr találmányát a légi velocipéd egy nemének tekinthetjük. A szerkezet azáltal lendül mozgásba, hogy a vezető által az a a láballókon létrehozott mozgás a b b összekötő rudacsok, valamint a földön guruló kerék segítségével a légcsavarra áttétetik, miközben az f kormány és a jármű fara mozgatható. Ahogy a készülék sebessége nő, súlya úgy csökken, mivel a légáram felhajtóereje egyre nagyobb lesz. Végül a készülék felemelkedik, és egyes-egyedül a légcsavar mozgása és a szárnyak hajtóereje ott megtartja, míg a kormány az egész szerkezet mozgását szabályozza és irányítja. (...) Bizonyára sokan kacagnak, midőn elősször pillantják meg ezen új légivelocipéd rajzát, míg mások, működéséről és a hozzáfűzött reményekről olvasván, kísértésbe esnek azt kérdezni, vajon a gyakorlatban is kipróbáltatott e már ezen készülék. (...) Nevessünk bár e nagyravágyó szerkezeten, el kell ismernünk, semmiképpen nem ellenkező a mechanika törvényeivel, (...). Amint megjelennek az alumínium és a könnyebb és erősebb motorok, létrejövend a megoldás. (...)

A következő találmányt valószínű sosem valósították meg. Pedig az összes bemutatott közül ez az amelyet a legszívesebben kipróbálnék.

Gömbvelocipéd
De Natuur 1884

Képzeljünk el egy üreges gömböt, mely átlátszó, erős, nem éppen törékeny anyagból készült, átmérője 1,5-2 m, el van látva egy kör alakú nyílással, mely elegendően nagy ahhoz, hogy rajta keresztül egy ember a gömbbe belébújhasson, ajtaját azonban bezárván, ismét tökéletes gömb lesz.

E gömb közepén szögletesen meghajlított vasgöndörü, melynek csésze alakú végződései egy egy golyóscsapágyat szorítanak a gömb falához. A göndörü behajlíttatván, súlypontja nem a gömb közepére esik. Így így pedig, bármi legyen is magának a gömbnek a helyzete, a göngörün elhelyezett ülés mindig lefelé fordul.

(...) Az utazni vágyó gömbvelocipédista az ajtót kinyitván, (...), beszáll, beszárkózik, s hogy egyensúlyban maradhasson, mindkét kezével megragadja a tengelyt, előrenyújtott lábát pedig a gömb falának veti.

Alig tesz pár lépést, a gömb úgy lendül mozgásba, mint azon kerekek, melyeket gyakran látni mókusketrecekben. (...) Ha jobbra vagy balra kíván térni elegendő kissé elhajolnia és a gömb pedig tüstént engedelmeskedik. (..)

Ez azonban még nem minden! Tételezzük föl, hogy a gömbvelocipédista, nem túl széles folyóhoz érkezvén, a parton lendületet vesz, és járműve oly erővel gördül rá a vízre, hogy az által viszi a túlpartra. (...)

Ez a fantáziadús új találmány az egyik első francia velocipédgyárostól származik. Mechanikai szempontból bizonyosan nem kivitelezhetetlen az elgondolás, nem azért közöltük azonban, hogy másokat megvalósításra biztassunk, hanem pusztán tudományos kuriozitáskánt, mely méltón tanúskodik a francia veléocipédgyáros elmésségéről és képzelőerejéről.

A cikkem zárásaként még néhány érdekes találmányt mutatok be képek segítségével.

Gathier monociklije (1877)

Velocipéd-hajó a bostoni városi parkban (1881)

A háromszemélyes „Sociable" (1883)

A Kuli háromkerekű (1883)

Légibicikli (1888)

Házi trainer (1888)

Kerékpárosok az angol hadseregben (1888)

Hasper egyszemélyes uniciklije (1894)

Új vízi velocipéd (1895)

Csavarmeghajtású mentőkészülék (1895)

Családi bicikli. Minden munkát az apavégez (1896)

Mi ezzel a 3 részes cikkel tisztelegtünk a kerékpár 200 éves születés napján. Reméljük kellemes perceket szereztünk nektek.

Az illusztrációk és a képek forrása: Leonard de Vires: Furcsa találmányok (Móra 1989)