Kérjük támogasd azzal az oldalt, hogy a reklámblokkolókat kikapcsolod. Köszönjük!

A hónap megyéje: Hajdú-Bihar vármegye
  Hajdú-Bihar megyei kerékpártúra ajánló.
Ahonnan a budapesti tüzijáték is látszik...
  Meglátogattuk a szlovákiai Magasmajtényt a legmagyarabb tót falut.
Csalomjai pusztatemplom kerékpártúra
  Egy kellemes, fél napos kerékpártúra az Ipoly völgyében.
Shimano Cues tartós teszt 2. rész
  Tapasztalataim 2500 km után.
Hármas határ kerékpártúra
  3 ország, 11 kastély, 3 túra nap.
prev
next

img 7328reveszmariusz

Megméretettük: hányan, mennyit kerékpározunk, és min változtatnánk.

Révész Máriusz Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos kezdeményezésére, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával, a Magyar Kerékpárosklub megbízásából, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet régóta várt, hiánypótló, kutatást készített 2018 júliusában, háromezer fős, reprezentatív, online mintavétellel a magyar felnőtt lakosság kerékpározási szokásairól. Eredményeit az Európai Mobilitási Hét alkalmával, a több mint negyven helyen megrendezett országos bringás reggeli Batthyány téri helyszínén ismertették. Legmeglepőbb felismerése: bringás nemzet vagyunk, és egyre inkább olyanok leszünk!

img 7300

Hányan kerékpározunk?

Még soha nem kaptunk ilyen átfogó képet a hazai kerékpározási szokásokról. Kiderült, hogy a felnőtt lakosság 70 százaléka szokott valamilyen gyakorisággal kerékpározni, 17-nek ez az elsődleges közlekedési eszköze, 38 százalék legalább hetente biciklire ül. Dél-Alföld a legbringásabb régió, a budapestiek 16 százaléka hetente többször közlekedik biciklivel. A felmérésből kiderült, hogy a lakosság túlnyomó része támogatja a kerékpárosbarát infrastruktúra-fejlesztést, ami a legfontosabb húzóerő lehet a bringára váltáshoz. Hiszen tudjuk, nem szabad megvárni, míg tömegek kezdenek biciklizni zsúfolt autóforgalomban, de ha megjelennek jó kerékpárutak, kerékpársávok vagy kerékpáros nyomok, azonnal sokan veszik használatba azokat.

mk median infografikak 02

mk median infografikak 21

mk median infografikak 18

Népszerű vélekedés, hogy a lakosság többsége autózik, ez azonban tévedés. Bár a nagyvárosokban a legtöbb közterületet az autók foglalják el, a magyarság kétharmada elsősorban nem autóval jár a mindennapokban, hanem csupán 37 százalék elsődleges közlekedési eszköze a gépkocsi, 31-nek a közösségi közlekedés, és 17-nek a kerékpár. Ezt követi a gyaloglás 10 százalékkal, a motorozás 2-vel, az egyéb közlekedési módok 1 százalékot tesznek ki, és ugyanennyi nem jár sehova.

A felnőtt lakosság 70 százaléka szokott kerékpározni, 38 százalék hetente többször biciklire ül. A felnőttek 17 százaléka naponta így közlekedik, hetente többször 12 százalék, heti egy-két alkalommal 9. Csak hétvégén a lakosság 5 százaléka bringázik, ennél ritkábban 27 százalék ül kerékpárra. A kutatásból az is kiderült, hogy a nők bringáznak többet a mindennapokban: naponta 18 százalékuk, míg a férfiak 16 százaléka.

mk median infografikak 04

Budapesten a felnőtt lakosság 6 százaléka minden nap kerékpározik, 16 hetente többször, összesen 51százalék – minden második ember – szokott biciklizni. Érdekesség, hogy a lakosság számarányához képest többen kerékpároznak Budán (hegyes-dombos terep), mint Pesten (gyakorlatilag sík a terep).

mk median infografikak 20

Fontos kiemelni, hogy a felnőtt lakosság 84 százaléka fér hozzá működőképes kerékpárhoz, és 67 rendelkezik is ilyennel. A 70 százalékos kerékpáros arány mellett ez lehet az egyik oka a kerékpáros fejlesztéseket támogatók nagy arányának. 1 és 5 közötti skálán 4.2 pontot kapott a vélekedés, hogy az államnak és az önkormányzatoknak – akár egyebek kárára – többet kellene költeni a kerékpározás fejlesztésére.

mk median infografikak 10

Ilyen magas kerékpáros lakossági arányok alapján hangsúlyozzuk, hogy nem lehet autós és kerékpáros társadalomról beszélni, hiszen a lakosság közel háromnegyede szokott biciklizni. Autósok és kerékpárosok helyett közlekedőkről érdemes beszélni, akik az adott útjukhoz választanak különböző közlekedési eszközöket – sokszor ugyanaz az ember ül volán mögé vagy kerékpárra.

Hol, és hogyan kerékpároznak?

Azt is megmérték, hogy a régiók felnőtt lakosságából mennyien közlekednek elsősorban kerékpárral. Ezt a sort a Dél-Alföld régió nyerte 34 százalékos aránnyal, utána Észak-Alföld következik 30-cal, és Nyugat-Dunántúl lett a harmadik 20-szal. Észak-Magyarország és Észak-Dunántúl 34-34százalékos arányt hozott, Dél-Dunántúl lemaradt, ott a részarány csak 13 százalékos. Az elsősorban kerékpárral közlekedők aránya Közép-Magyarország régióban a legcsekélyebb, 8 százalék.

mk median infografikak 03

A felnőtt lakosság 70 százalékát kitevő, legalább alkalmanként kerékpározók között, a bevásárlás a legnépszerűbb cél, amit a sportolás és a munkába járás követ. Érdekes, hogy majdnem annyian járnak munkába kerékpárral, mint sportolni.

mk median infografikak 07

A kerékpározás melletti legfőbb érveket a testmozgás/egészség, a környezetvédelem, és a szabadság/rugalmasság vezetik, amit az olcsósága, a közvetlensége követ, illetve az, hogy nem kell rá várni.

mk median infografikak 17

Sokan gondolják, hogy a fiatalok közt igazán népszerű a kerékpározás, az adatok szerint viszont csak 60 év felett csökken jelentősen a bringázási hajlandóság. Utánanéztünk a kerékpározók KRESZ ismeretének is, ahol újabb tévhit dőlt meg azzal, hogy kiderült: a jogosítvánnyal rendelkezők 73 százaléka szokott kerékpározni.

mk median infografikak 05

A kerékpárosbarát – és egyben fenntartható – városfejlesztés egyik kulcsa lehet, ha nem kell túl messzire utazni munkahelyekre, iskolába, bolthoz. A kerékpárral megtett legtöbb út maximum öt kilométer hosszú, míg Budapesten egyhuzamban ennek jellemzően dupláját tekerik le a kerékpározók. Hosszabb utakon a közösségi közlekedés és kerékpár közti átszállási lehetőségek fejlesztése, csomóponti kerékpárparkolók fejlesztése jelenthet megoldást, amire nagy igény és hajlandóság is mutatkozik.

mk median infografikak 08

mk median infografikak 09

Kerékpáros igények

Megkérdeztük, hogy a kerékpárral járók mennyire elégedettek az úthálózattal. A felnőtt lakosság kerékpározó hányada elég kritikus: 5 fokú skálán a legjobb pontszám 3,5 volt, amit a kerékpártárolás kapott. Az útburkolatok minőségével és a kerékpározásra használandó utak szélességével a legelégedetlenebbek a bringázó magyarok.

mk median infografikak 12

Gyalogosoktól és az autóforgalomtól is elválasztott, kétoldali irányhelyes kerékpáros úton tekernének legszívesebben, de az autóforgalomtól elzárt, illetve kis forgalmú utcák is a népszerűbbek közé tartoznak. Az elválasztás nélküli, járdán vezetett kerékpárutakat, és a nagy forgalmú utakat nem kedvelik, és járdán sem szívesen kerékpároznak. Ez nem is csoda, statisztikák szerint veszélyesebb, mint az autók között kerekezni.

mk median infografikak 13

A felmérés alapján megállapítható, hogy a kerékpározással szemben legnagyobb visszatartó erő a nagy autóforgalom, amit kerékpárosbarát úthálózattal és a közlekedők közti együttműködés fejlesztésével lehetne ellensúlyozni. A biciklis közlekedés elfogadottságát jelzi, hogy a bringás közlekedéssel szembeni utolsó ellenérvként (5 fokú skálán 2,3-as pontszámmal) hozták fel, hogy az ismerősök furcsállnák, ha biciklivel jelennének meg.

mk median infografikak 16

Legtöbben a kerékpározásra kijelölt infrastruktúra terén látnak fejlődést az elmúlt tíz évben, míg az autóvezetők hozzáállásában és az előzési oldaltávolság terén a többség nem lát változást. Ez egyébként külön cikk témája lehet, mert meglátásom szerint egyre előzékenyebbek az autóvezetők a kerékpárosokkal – ami nyilván az utóbbiak viselkedésén is múlik.

mk median infografikak 15

Azt is megtudtuk, hogy a lakosság 33százalék-a használna közbringát, ha lenne a lakóhelyén, 12 százalék pedig bizonytalan a kérdésben. Főleg a fiatalok nyitottabbak erre a megoldásra. A budapesti MOL Bubi rendszernek akkor lehetne sokkal több felhasználója, ha külön regisztráció helyett BKK bérlettel is használni lehetne a közbicikliket.

Következtetések

A kutatást támogató Aktív Magyarországért felelős kormánybiztosságot vezető Révész Máriusz a szeptember 20.-i bringás reggelin tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a lakosság nagyarányú kerékpáros szokásai miatt politikusoknak, önkormányzatoknak érdemes a biciklis közlekedés fejlesztésével foglalkozni.

A kormánybiztos szerint „korszakos pillanatban” vagyunk a kerékpározás szempontjából, amit az infrastruktúra fejlesztése mellett szerinte leginkább a kerékpártárolók építésével, a közbringa-rendszerek fejlesztésével, a MOL Bubi regisztráció BKK éves bérletbe integrálásával lehetne megfogni.

img 7281reveszmariusz

Jövő tavasszal a kerékpáros turizmust vizsgáló kutatást készíttetne Révész Máriusz hivatala, így kétévente vizsgálható lenne a biciklis közlekedés és turisztika tendenciája, megítélésének változása.

Kürti Gábor, a Kerékpárosklub elnöke a fő célok újragondolásáról beszélt az adatok alapján. „Már nem kell elmondanunk, hogy jó kerékpározni, mert az emberek ezt tudják. Azt kell elérni, hogy a kerékpározó 70 százalék gyakrabban kerékpározzon, a csak sportolók a hétköznapokban is kipróbálják a biciklizést” – mondta. Ehhez szerinte csökkenteni kell félelmet a kerékpáros közlekedéstől, eloszlatni a tévhiteket és növelni a komfortot, amit országos kampányokkal, az infrastruktúra fejlesztésével, gyerekek oktatásával és bringabarát KRESZ-módosítással lehetne elérni. Ezek közül több, a Kerékpárosklubbal együttműködésben készülő fejlesztés már az ágyúcsőben várja a kilövést – tette hozzá.

kerekparoskutatas kuku dimenyandras

„Mellettünk kilométeres dugó áll a rakparton, miközben a fenti kerékpárúton az emberek úgy mennek munkába, hogy ezt élvezik is” – mondta Kürti, kiemelve, hogy a kerékpározás fejlesztése nélkül az autós forgalom növekedésével városaink bedugulnának.

Jó lenne, ha a praktikus városi kerékpározást az eddigieknél többen tudnák ötvözni a közösségi közlekedéssel, amit kerékpártárolók segítenének. Az a cél, hogy bárki, bármikor, bármilyen ruhában elérhetőnek érezze a kerékpározást. Ez ellen a legfőbb kihívás az autóforgalom növekedése – mondta a Kerékpárosklub elnöke.

Téma támogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.