A koronavírus-válság miatt sokan kerestek egyedül, kockázatmentesen végezhető kikapcsolódási lehetőségeket is, amilyen a kerékpározás, vagy gyalogos túrázás, kocogás a természetben. Ezzel kapcsolatban szeretnénk hasznos információkkal szolgálni az alábbiakban.

Elöljáróban nem mehetünk el amellett, hogy miért van létjogosultsága a kerékpározásnak az otthon maradással szemben. Ez egy olyan kérdés, amire pro és kontra sok érvet fel lehet sorakoztatni, józan hozzáállás és józan ész kérdése, hogy ki, mit fogad el ezek közül. A kerékpározás pozitív hatásai a fizikai és mentális egészségünkre és az immunrendszer optimális működésére vitathatatlanok, ráadásul a közlekedés egyik legkockázatmentesebb formája is, ha el kell jutnunk a munkahelyünkre, vagy máshová egyéb fontos ügy miatt. A tömegközlekedéssel ne is hasonlítsuk össze, de autóval is gyakran találkozunk parkolóházban sorompó gombjával, parkolóautomaták gombjaival, szelvény érvényesítéssel, melyek kritikus felületek lehetnek, ezek érintése után pedig autónkban is több felületet fogdosunk össze, mint amennyit egy bringán meg tudunk érinteni.

Miért egyedül?

A március 28-án életbe lépett kormányrendelet egyéni szabadidős sporttevékenység gyakorlásának lehetőségéről szól a kijárási korlátozások közepette is. Ebbe a kerékpározás is beletartozik. A rendeletben hangsúlyozzák, hogy egyéni sporttevékenységről van szó, amit esetleg egy háztartásban élők végezhetnek közösen, de nyomatékosan ki van emelve a csoportosulás mellőzése. Másfél méteres korlátozást is megfogalmaz a rendelet, amit egymáshoz képest kell betartani a szabadidős sporttevékenység során. Ez a távolság nagy valószínűséggel a gyalogos túrák során adódó helyzetekből lett eredeztetve, kerékpáron – például egymás mögött haladva – a kósza izzadtság-, könny- vagy egyéb cseppek nagy eséllyel megtapadnak a mögöttünk haladó ruházatán, ezért még kétszer, vagy háromszor nagyobb távolságot szükséges tartani! A korlátozás azonban alapvetően arról szól, hogy egyedül, esetleg családdal induljunk el túrázni.

Hogyan védekezhetünk a fertőzés ellen a kerékpáron?

Legfontosabb, hogy tartsuk be a karantén szabályait a bringán is, mindkét irányban, azaz csökkentsük a minimálisra az esélyét, hogy összeszedjünk vírusokat, vagy hogy mi adjunk át vírusokat a környezetünknek. Vegyük figyelembe azt is, hogy a koronavírustól függetlenül életünk során folyamatosan adunk és kapunk létező vírusokat, de ezek mennyisége olyan elenyésző, hogy nem okoznak fertőzést, nem kezdenek elszaporodni szervezetünkben. A koronavírus betegséget okoz, vagy nem, de a lappangási idő alatt az az ember is továbbadhatja, aki még nem betegedett meg tőle, vagy nem is fog egyáltalán, mert az immunrendszere megbirkózik a vírussal.

Kerékpározás közben – ha betartjuk például az alább felsorolt tanácsokat és az előírt távolságot – ritkán találkozunk olyan felületekkel, vagy kerülünk olyan közel embertársainkhoz, hogy reális esélye legyen a fertőzésnek. Teljesen más a kockázati tényező, mint a tömegesen látogatott üzletekben, hivatalokban, ahol a bejárati ajtó kilincse (Válasszuk inkább a fotocellás elven működő ajtóval felszerelt boltokat), a futószalag a pénztárnál, a kártyaolvasók gombjai és sok más gyakran, sokak által érintett felület rejt kockázatot.

Bringázás során meg tudjuk tenni, hogy sehol nem állunk meg, miközben teszünk egy kört az erdőben, vagy eljutunk A-ból B pontba. Ha sehol nem állunk meg, sehol nem fogunk összeszedni, vagy átadni vírusokat. Eközben – ki kell mondani – ne köpködjünk, ne csapjuk a taknyot a földre, mind-mind olyan dolog, ami egyébként sem gusztusos. Ne piszkáljuk az arcunkat se, használjunk gyakran eldobható zsebkendőt és gondoskodjunk a higiénikus tárolásáról, illetve kidobásáról. A kerékpár olyan szempontból is ideális közlekedési eszköz, hogy kevés felület van rajta, amit gyakran megérintünk. Ilyen a markolat, a fékkarok, a váz felsőcsöve, a nyereg és a lezáró. Kritikus pont a kulacs is, hiszen azt a felületet, ahol beleiszunk, gyakran megérintjük kézzel vagy kesztyűvel. Találjuk ki a módját, hogy ezeket a felületeket – akár mindig magunknál hordott fertőtlenítővel – vírusmentesen tartsuk, illetve azokat a ruhadarabokat (például kesztyűt), melyek ezekkel rendszeresen érintkeznek, minél gyakrabban mossuk ki. Munkahelyen gondoskodhatunk tiszta váltóruháról. Amikor kimegyünk a szomszédos erdőbe, hegyekbe tekerni egyet szabadidős céllal, egyszerűbb a helyzet, hiszen ha nem állunk meg veszélyes helyeken, kórokozókat sem fogunk összeszedni. Érdemes kerülni a gyakran látogatott turistalátványosságokat, válasszunk inkább eldugott útvonalakat.

Az egyedül bringázás veszélyei és a megoldások

Azon túl, hogy sokak számára a túrázás közösségi tevékenység, az egyéni bringázásnak vannak veszélyei is! A legfontosabb, hogy baleset, technikai vagy egyéb jellegű probléma esetén túratárs hiányában elszigetelve találhatjuk magunkat, messze bárkitől és bármitől, ahonnan segítséget kaphatnánk. Törekedjünk tehát arra, hogy a lehetséges problémákat előzzük meg, illetve készüljünk fel a megoldásukra.

Bringázás során a legsúlyosabb probléma a baleset lehet, aminek a megelőzésére egyszerűen óvatosnak kell lenni. A küszöb nyilván mindenkinél máshol van, de a sajátunkkal mindenképpen legyünk tisztában, és toljuk most le alacsonyabb szintre. Fel lehet készülni arra is, hogy minél hamarabb érkezzen a segítség, ha megtörténne a baj, erre vannak aktív és passzív eszközök. Aktív eszközt kínál például több fejvédő-gyártó olyan szerkezet formájában, ami gyorsulásmérő segítségével működik, és feltételezett baleset esetén jelez először nekünk, majd ha nem reagálunk, akkor hozzátartozónknak, hogy baj történt. Nyomon követésre az egyszerűbb és bonyolultabb navigációs és útvonalrögzítő/tervező közösségi alkalmazások is lehetőséget adnak.

Technikai problémák ellen még az óvatosság sem mindig hatásos, mégis jó eséllyel minimálisra csökkenthetjük a kockázatot. Bármilyen típusú kerékpárról beszélünk, fontos, hogy műszaki állapota minél jobban közelítse a 100%-ot! Amire nem lehet készülni, az legtöbbször a defekt, bár a belső nélküli rendszerek, vagy a defektvédelemmel ellátott külsők és a defektjavító folyadékkal feltöltött belsők már ennek a kockázatát is minimálisra csökkentik. Mindenesetre ha útnak indulunk, legyen nálunk a javításhoz szükséges felszerelés (pótgumi), és legyünk is tisztában azzal, hogyan kell orvosolni a problémát. Szintén érdemes magunkkal vinni multiszerszám készletet, lánchoz tartalék patentszemet.

Az éhség és a szomjúság is nagyban megkeseríthet egy kerékpározást, készüljünk tehát elegendő folyadékkal (ha kell mondani szabályt, óránként egy kulacs) és minimális táplálékkal is.

A „Jolly Joker” pedig egy üzembiztos, ereje teljében lévő akkumulátorral működő, valóban okos telefon lehet, amit semmiképpen se hagyjunk otthon és főleg ne hagyjuk lemerülni. Minél többet tud a telefon, annál nagyobb eséllyel oldhatunk meg egyes váratlan helyzeteket, melyek adódhatnak az egyéni, és nem csak az egyéni bringázás során.

Ne toljuk túl!

Jelenleg koronavírus-válság van, de egyébként is igaz, hogy ha túlterheljük a szervezetünket, kiszáradt, kiürült állapotban jóval nagyobb eséllyel jutnak át a vírusok is a védelmi vonalainkon. Tervezzünk tehát olyan sporttevékenységeket, melyek a jó közérzetet szolgálják, maradjunk lehetőleg az állóképességi zónákban, ne végezzünk tartósan maximális erőkifejtéseket.

Szintén fontos megemlíteni itt a beltéri edzéseket, görgőzéseket. Aki folyamatos otthon maradást választja és görgőre, szobakerékpárra ül, legyen óvatos a folyadékveszteség miatt. Ilyenkor hajlamosak vagyunk nagyobb intenzitással terhelni a pedált, és 1-2 óra már olyan mértékű izzadással és ásványi anyag veszteséggel járhat, hogy még akkor is kiszáradás tüneteit mutathatjuk, ha közben kortyolgatjuk a kulacsot. A vírusok számára pedig ez ideális állapot a támadásra. Rutintalanabb bringások ezek a ponton nagyon könnyen hibázhatnak. Vagyis elképzelhető, hogy sportolás esetében az otthon maradás még kockázatosabb lehet betegség szempontjából, mint a körültekintő, egyéni aktivitás a szabadban.

Az eredeti cikk a Maketusz oldalán jelent meg: www.maketusz.hu