Egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban: a bringázás tudatos választás eredménye és trendi. Továbbá, mind a budapesti, mind a vidéki kerékpáros közlekedők jobban érzik magukat egészségileg, mint autós társaik!

Magyarországon egyedül csak a Magyar Kerékpárosklub végez kerékpárhasználatra vonatkozó rendszeres felmérést - a TNS Hoffmann kutatócég támogatásával - , miközben sok más kutatásra, mélyebb szintű elemzésre is szükség lenne – ám nincs valós adat: még a milliárdos infrastukturális beruházások hasznát is sok esetben csak becslésekkel próbálják alátámasztani.

Az Eurobarométer legfrissebb adatai szerint Magyarország a 4. helyen áll Európában rendszeres kerékpárhasználat tekintetében – csupán Hollandia, Dánia és Finnország előzi meg.

(Forrás: Eurobarometer, Adatfelvétel: 2013 Május – Június)

Ezzel egybecseng a 2011-es magyarországi KSH népszámlálási adat, mely szerint Magyarországon a népesség 3.6 százaléka, 479 210 fő használ kerékpárt munkábajárásra. Ez a 3.5 millió munkábajáró 14 százaléka.
Munkábajárásra a 3 fő járműhasználat összességében a kerékpár aránya 18%.

(Forrás: KSH, Adatfelvétel 2011. október)

A Magyar Kerékpárosklub 2010 márciusa óta publikál rendszeresen kerékpárhasználati adatokat, melyhez a TNS Hoffmann piackutató végzi ingyenesen az adatfelvételt. A legfrissebb, 16. adatfelvételi hullám eredményeként elmondható, hogy országos szinten a kerékpárhasználat 40%-os szinten állandó és szezonalitást mutat(a korábbi, még ennél is magasabb arány csökkent 2007-ig, azóta megállt a csökkenés), míg Budapesten látványos a növekedés.

Országosan a megkérdezett közlekedők 14 nap alatt átlagosan 9 napon használnak kerékpárt. Budapesten ez az arány alacsonyabb, de egyértelmű növekedést mutat: az elmúlt 3 év során az átlagos 4.4 napról átlagosan 5.3 napra nőtt a használat gyakorisága.

Regionális szinten az Észak- és a Dél-Alföld emelkedik ki 60% feletti használati aránnyal, ezeket a régiókat a Nyugat-Dunántúl és Közép-Magyarország követi. Dél-Dunántúlon látványos csökkenés, míg Észak-Magyarországon látványos növekedés tapasztalható.

Az adatok mélyebb elemzése azt mutatja, hogy a budapesti és a vidéki kerékpárhasználók más-más gazdasági-társadalmi jelzőkkel jellemezhetőek: Budapesten a magasabban képzett, fiatalabb és jobb anyagi viszonyok közt élők választják tudatosan ezt a közlekedési módot. Vidéken a kerékpárral közlekedők budapesti társaikhoz képest rosszabb anyagi háttérrel rendelkeznek, így a közlekedési eszköz választásukban valószínűleg ez is szempont. Azonban mind a budapesti, mind a vidéki kerékpáros közlekedők jobban érzik magukat egészségileg, mint autós társaik!

BUDAPESTI KERÉKPÁROSOK JELLEMZŐI
• A kerékpárrral közlekedők 60%-a férfi, 40%-a nő
• Bármilyen végzettségűek
• Főként fiatalok vagy középkorúak
• A 30 évnél fiatalabb nők körében gyakoribb a használat
• Jobb anyagi körülmények között élnek
• Jobb a számítógép ellátottságuk, gyakrabban interneteznek
• Jobb az egészségi állapotuk, mint a nem bringás budapestieknek
• 70%-uk (!) háztartásában van gépkocsi is ( a budapesti nem-kerékpárosok háztartásában ez az arány 52%)

VIDÉKI KERÉKPÁROSOK JELLEMZŐI
• 50-50% a férfi-nő arány
• Kevesebben vannak köztük a felsőfokú végzettségűek
• Bármilyen korosztályra egyformán jellemző
• Nők-férfiak körében egyforma gyakori a használat
• Rosszabb anyagi körülmények élnek
• Rosszabb a számítógép ellátottságuk és ritkábban interneteznek
• Jobb az egészségi állapotuk, mint nem bringás társaiknak
• 44%-uk háztartásában van gépkocsi ( a vidéki nem-kerékpárosok háztartásában ez az arány 52%)

A kerékpáros turizmusról elmondható, hogy jellemzően fővárosi-nagyvárosi tevékenység, mely az utóbbi időben szintén egyre népszerűbb Budapesten.

A Kerékpárosklub TNS-Hoffmannal együttműködésben immár 4 éve végzett publikus felmérése jó alap arra, hogy láthatóvá váljanak az alapvető trendek, megismerjük a kerékpárhasználók főbb demográfiai adatait és néhány jellemzőjét. Azonban e kutatás sok mindenre nem ad választ. Jó lenne tudni, hogyan illeszkedik bele a kerékpáros közlekedés a nagyvárosi világba, milyenek az emberek közlekedési szokásai. Fontos lenne a forgalomszámlálás, jó lenne tudni a közlekedési módok arányát. A sok milliárdos infrastruktúra építések hatását sem ismerjük, az adatokat sokszor csak becslik. A KSH baleseti statisztikáin túl jó lenne a közlekedési balesetek mélyelemzését is elvégezni, hogy abból következtetéseket vonhassanak le az infrastruktúra építők és a jogalkotók. Fontos lenne, hogy megbízhatóan beszerezhetőek legyenek olyan forgalomszámlálási és baleseti adatok, melyeket nem lehet félreértelmezni.

A kutatás háttere

2010 tavaszától a Magyar Kerékpárosklub rendszeresen publikál országos reprezentatív adatokat a magyarországi kerékpárhasználat alakulásáról. Az adatfelvételeket a TNS-Hoffmann piackutató cég végzi ingyenesen, támogatva ezzel szervezetünket. A legfrissebb, 16. adatfelvételi hullámra 2014. május 12-16. között került sor. Az eredmények a kérdezés előtti 2 hétre (azaz a 2014. április 28. és 16. közötti időszakra) vonatkoznak.

A minta a főbb szocio-demográfiai jellemzők (nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus és régió) mentén a 18 éves vagy idősebb magyarországi állandó lakosokra reprezentatív.

A pontos kérdés a következő volt:
"Az elmúlt két hétben (14 napban) hány napon használta kerékpárját közlekedési céllal és hány napon használta túrázni/kirándulni? Ha egy nap többször is használta, az is 1 napnak számít."

A kerékpárt közlekedési célra használóknak azokat a válaszadókat tekintettük, akik a kérdezést megelőző 14 napban legalább egyszer közlekedtek kerékpárral, és azokat túrázónak/kirándulónak, akik legalább 1-szer túráztak/kirándultak kerékpárral a kérdéses időszakban.

Forrás: Magyar Kerékpárosklub