Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda sajtóközleménye:

A kormány 2020 őszén 4 milliárd forintot biztosított kerékpárutak tervezésére. A forrás felett az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztos rendelkezik, aki az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM), valamint az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központtal (AÖFK) közösen dönt majd a forrás terhére előkészítendő útvonalakról. 18 megyében 200 millió forint, Pest megyében 400 millió forint áll rendelkezésre a tervezéshez. A tervezést az AÖFK, a Magyar Közút és a megyei közgyűlések közösen végzik.

Annak érdekében, hogy a kerékpárutak fejlesztésére rendelkezésre álló források gyorsabban és hatékonyabban legyenek felhasználhatók, jól előkészített projektekre, útvonalakra van szükség. „A kormány javaslatunkra 4 milliárd forintot biztosított kerékpárút-tervezésre. A NIF Zrt. és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. adatai alapján 1 km kerékpárút tervezése 3-4 millió forintra tehető, így ebből az összegből várhatóan 1200-1400 km kerékpárút tervezése történhet meg”, nyilatkozta Révész Máriusz, aktív Magyarországért felelős kormánybiztos, aki kiemelte, hogy az előzetes időbeli ütemezések alapján a kerékpárutak többségének tervei az év közepére készülhetnek el, a bonyolultabb és hosszabb egyeztetést igénylő tervek pedig legkésőbb az év végéig. „Bízom benne, hogy uniós és hazai forrásokból a következő 7 évben közel 1.500 km kerékpárút épülhet. Ehhez még erdészeti, mezőgazdasági utakon, gátakon és kisforgalmú közutakon további 4500 km kitáblázását tervezzük. Ha ezek a kerékpárutak elkészülnek, illetve kijelölésre kerülnek, akkor Magyarországon egy összefüggő, átjárható kerékpárúthálózat alakul ki, aminek köszönhetően jelentősen nőhet a kerékpártúrázók és a kerékpárral közlekedők száma”, mondta el beszédében a kormánybiztos.

A megyei közgyűlések vezetőivel és az országgyűlési képviselőkkel egyeztetve meghatározásra kerültek a megtervezendő kerékpárutak, melyek előkészítését a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a megyei önkormányzatok és az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ végzi. Madarász-Losonczy Bálint, az ITM Kerékpáros Koordinációs Főosztályának vezetője az útvonalak kiválasztásával kapcsolatosan elmondta, hogy „a megtervezendő szakaszok kijelölésének szempontjai között szerepelt többek között az, hogy elsősorban külterületi szakaszok legyenek, a fejlesztést hálózati szempontok tegyék indokolttá, turisztikai és hivatásforgalmi szemszögből egyaránt nagy jelentőséggel bírjanak, valamint közlekedés tekintetében haladja meg a napi 2.000 egységforgalom/napot. Ahol a forgalmi viszonyok megengedik a vegyes használatot, oda nem terveztetünk önálló infrastruktúrát.” A rendelkezésre álló keretösszeg megyénként egyenlő arányban került szétosztásra, így minden megyének 200 millió forint jutott. Ez alól Pest megye jelent egyedül kivételt, amely 400 millió forintból gazdálkodhat. Ennek elsődleges oka, hogy az elmúlt évek uniós forrásaiból Pest megye sokkal kisebb mértékben részesedett.

Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a társaság szerepéről úgy fogalmazott, hogy „az általunk tervezett projektekkel az a célunk, hogy az országos közutak melletti kerékpáros nyomvonalak vezetésével a települések közötti összeköttetések megvalósulhassanak.” A vállalat országos szinten 88 db kerékpáros útvonal (kerékpárút, kertékpársáv) megtervezésével lett megbízva. A tervezési közbeszerzés megindításához a 88 útszakasz közel 90 százalékára már tervezői diszpozíciót is benyújtottak, a fennmaradó szakaszok nyomvonalának pontosítására pedig az érintettekkel további egyeztetéseket és már helyszíni bejárásokat is tartottak. Ha minden a tervek szerint halad, akkor az elkészülő tervek birtokában akár már 2022 tavaszán az ország számos pontján elindulhatnak a kivitelezések.

„Egy hálózatot általában a leggyengébb láncszeme határoz meg. Hiába épülnek elkülönült kerékpárutak, ha azok nincsenek összekötve, egy hálózatba kapcsolva. Az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ kapta meg a feladatot, hogy a turisztikai célú kerékpárutak tervezését koordinálja, így a megyékkel és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal egyeztetve érvényesíteni tudtuk a turisztikai szempontokat. A célunk, hogy a tervezés eredményeként összefüggő, végigbringázható hálózat alakuljon ki. Sok helyen kisebb hiányzó szakaszok megtervezésével, és később megépítésével több ezer kilométernyi, biztonságosan végigbiciklizhető kerékpárút hálózatot fogunk kapni, amely természetesen a hivatásforgalmat is jól fogja szolgálni, de emellett nagy lökést ad a kerékpáros turizmusnak”, összegezte gondolatait Berencsi Miklós, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ programvezetője.

A 2014-2020 fejlesztési időszakban az önkormányzatok és az állami beruházások esetén is számos alkalommal előfordult, hogy az elhúzódó előkészítés miatt a fejlesztésre rendelkezésre álló források már nem voltak elegendőek a megvalósításra. Az elmúlt években az építőiparban is jelentős áremelkedés volt tapasztalható, amely a kerékpárutak építésénél is megjelent. Ráadásul mire a tervek elkészültek, engedélyt kaptak, a kivitelezési közbeszerzés lezajlott gyakran több év is eltelt, így a kivitelezés költségei jelentősen meghaladták a tervezéskor meghatározott szinteket. Ez egyes esetekben a projekt csúszásához (többletigény benyújtása és jóváhagyása), máskor a műszaki tartalom kényszerű csökkentéséhez, illetve több esetben a projekt ellehetetlenüléséhez vezetett. A megvalósulás minden esetben csúszott, a források felhasználása pedig lassult.