Különleges formák művészi megoldások
A napokban jártam az 1. Kerékpáros Múzeumban Balassagyarmaton, ahol az egyik teremben furcsa kerékpárok fogadtak. Mint kiderült ezeket Üveges Péter ipari formatervező készített. A dolog oda jutott, hogy volt szerencsém találkozni Péterrel és elbeszélgettem vele ezekről a különleges kerékpárokról.
Kérlek mutatkozz be az olvasóinknak.
Üveges Péter vagyok. 1996-ban végeztem a Magyar Iparművészeti Egyetemen (mai MOME) ipari formatervezőként és máig ebben a művészeti ágazatban, hivatásomban dolgozom. Jelenleg főállásban a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari karán tanítok művésztanárként ipari formatervezést, formatant, konstrukciós ismereteket és szakmai ábrázolási technikákat. Emellett mellékállásban Bogányi Gergely Kossuth Díjas zongoraművésszel közös kis cégünkben a Zengafons Kft.-ben alkotunk. Zongorákat tervezünk, fejlesztünk és gyártunk. A fő profilom jellemzően a hangszer, a jármű tervezés és az utcabútorok. A Bogányi Piano saját formatervezésű zongora család több típusa, hazánk területein és a világ számos országában is jelen vannak (USA, Nigéria, Németország, Finnország, Oroszország Nagy Britannia, Bahama Szigetek etc.). Az utcabútorok tekintetében egyet kiemelve a Városi Taxi droszt család különböző változatai Budapest-szerte láthatóak.
Formatervezett „járműveim” azonban többnyire egyedi és kis szériás projektekben születtek. Antro Solo autó (társ-formatervező: Hegedűs Zsolt) Moveo e-robogó (társ-formatervező Halmos Dávid, majd Kiss Gergely) Fontos megemlíteni, hogy a komplex alkotások létrejötte soha nem egy ember érdeme. Mindig vannak és voltak nagyszerű formatervező társaim, valamint mérnökök, technológusok, és befektetői háttér, akikkel fej-fej mellett együtt dolgoztunk.
Miért pont kerékpár a téma?
Ami óta az eszemet tudom, egyik kedvenc tárgyköröm a kerékpár, de főként a versenykerékpár. A 70-es évek második felében kempingbicajosként csak bámultam azokat, akiknek koskormány, sebességváltó volt a bringáján és a racsnijuk percegett. Akkor a súlycsökkentés jegyében még az volt a módi, hogy minél karcsúbbak legyenek ezek a tárgyak, minél vékonyabb legyen rajtuk a gumiköpeny.
Nos ez a karcsúság, kecsesség hatott rám leginkább. Az, hogy az egész tárgy szinte alig látszik. Ott lehet a szobámban az ágyam mellett, majd gondolok egyet és ezzel a pár kilós vékonyka dologgal egy nap alatt óriási távolságokat tehetek meg olyan sebességgel, halkan, amivel a táj szépségét és hangjait is élvezni tudom.
Ezeket te készíted, vagy csak tervezed?
A saját bringáimat én tervezem, de gyártatom, mivel nekem nincs meg hozzá a technológiai hátterem. Szerencsére összehozott a sors olyan kitűnő és nagyszerű mesterekkel akik el tudják készíteni.
- A vázakat Pap László kerékpár és vázkészítő mester készíti
- A kerekeket Ridegh Krisztián velocipéd készítő mester
- A vázak előgyártmányainak készítője:Borza László gyártástechnológus és lakatosmester
- Faipari munkákat Kiss Jenő faesztergályos mester
- Felület előkészítést Drevenka Barnabás Fémcsiszoló mester végzi
- Krómozás Zágon Krómozó - Urbán Dani és a Magalfém Kft
- Fényezés Meixner Attila fényező és kompozit készítő mester munkája
A kerékpárban az a csodálatos, hogy ott a forma nem burkolat, ami eltakar egy vázszerkezetet, hanem maga a forma, annak szép részleti, a plasztikája őszintén kifejezi saját erőviszonyait. A forma a teljes tárgy önmaga.
Manapság csodálatosan szobrászi karbon-kompozit kerékpárokat láthatunk akár a speciális használatokra kihegyezve. Ezzel szemben én megragadtam a karcsúságnál és annál tiszta minimalizmusnál, amit egy egyszerű lakatosműhely is el tud készíteni klasszikus gyártási technológiával a kellő alapanyagból.
Fontos ez manapság úgy érzem, mert mint dizájner, azt látom, hogy egyre távolabb kerülünk attól, hogy megértsük, felfogjuk tárgyaink összetételét, átláthatóságát és ennek következtében az egyszerű használatát. Ma minden bonyolódik és „ egy egyszeri halandó számára un.” átláthatatlan rendszereket kezelünk, használunk. Emiatt kicsit visszalépek a múltba, dolgozni azon, hogyan jelenjen meg egy tárgyban egyszerre a hagyomány megőrzése a jelen kor adta szükségletek arányaival.
Velocipéd-szerű nagy kerék radiális fűzéssel, nagyon tiszta geometria, majd a csőváz-szerkezet, és a gyártástechnológia ami a múltat képviseli. Ami a jelent, az pedig „pengén” kiszámított minimális kerék-váz, váz-vázrészlet távok, az egyszerű vázcsomópontok. A fekete kerékpáron a markolaton kéznél lévő váltókarok, lent pedig a „bekattanós” pedáltípus hordozzák még a mai kor elvárásait egy „műkedvelő” jó bringás számára. Nyilvánvalóan nem a versenysport számára. És máris előjön a kérdés, hogy…
Mennyire praktikusak ezek a bringák?
Őszintén! Semennyire sem :D. Ezek „célgépek”. Őszinte célom nem volt más csupán, mint valami nagyon erős hangulattal átadni mindazt, amit az előbb elmondtam. Egyszerű a gyártásuk de nem célom sorozatgyártani őket.
Luxus és önző ilyet mondani, mert akkor hol van benne a szociális? Akkor minek is készültek? Hol vannak ezekben olyan értékek, amelyek lehetséges ma aktuális közlekedési kihívásokra keresnek és találnak választ? Egy jó tervező-dizájner mindig úgy gondolkodik, hogy életszerű válaszokat keressen és adjon a jelen kor kihívásaira. Kik a célcsoport és miért? Ezeket a kihívásokat számtalan nagyszerű dizájn vagy nem-dizájn kerékpár megoldja. Az én gépeim ebben az olvasatban „nem jó dizájnok”
Nagyon régen élnek bennem az itt látható formatervek. 25 éven keresztül vajúdtam azon, hogy mi a fenének ezeket megalkotni, ha nem szolgálom vele hasznosan a világot? Hát egyszer csak nem bírtam tovább, luxus, vagy nem luxus, belevágtam, mert annyira erősen élt bennem egy hangulat, amit meg szerettem volna mutatni mindazoknak, akik be tudnák fogadni lelkükkel ezeket a tárgyakat.
Hogy használhatóak-e? Igen. A váltó miatt dombos vidéken is, de kevésbé mert a nagy kerékkel síkon lehet leginkább hatékonyan felgyorsulni ezért jellemzően sík területre ajánlom. A nagy keréknek van egy lomhasága, majd egy sajátos lendülethatása és a velejáró sebességtartása. Egyedi az útfekvése dinamikus érzete. Az ülés és kormány oldalnézeti magassága egymáshoz képest pedig olyan, mint amikor felül fogjuk a koskormányt. Persze ez mindenkinél valamelyest másképpen kényelmes, de igyekeztem ezekre odafigyelni.
Ha valakinek megtetszik megvásárolhatja?
A meglévőket nem, mert első darabok. Ha szeretne, szívesen gyártathatok, de nem sorozatban, csak, mint egyedi termék. Megegyezés kérdése, át kell gondolni a vállalást a vevő részéről is.
Hány kerékpárt készítettél?
Négy kerékpárt készítettem ez idáig és tervemben szerepel még egy ötödik féle formaterv.
Melyiknek mi a neve (ha van) és miért olyan a kinézete, amilyen.
Mindegyiknek a Citadella neved adtam és ezt írnám fel majd a többi készülő kerékpárra, ha lesznek még. Hogy miért? Szerintem nagyon jó hangzású név akár egy külföldi számára is, valamint én a Gellért-hegy közelében is nőttem fel, ezért erős kötődésem van a helyhez. Az elnevezés (fellegvár latinul) de Magyarország annyira egyik jellemző helye, hogy ilyen alapon a hazai viszonylata erőteljes kép számunkra.
A bringák kinézetének legfőbb jellemzője a nagy kerék. A köré rendeződik minden más, valamint az a koncepció, hogy a főbb részletei mind vázelemekből vannak, mint pl. a nyeregcső és a kormánykészlet, ezzel egy teljesen egységes tiszta geometriai képet adva az egész tárgynak. Oldalnézeti csövek egymáshoz való szögei is ezt a letisztult geometriai összhatást próbálják úgy kiadni, hogy eközben a használatóság is megmaradjon.
Beszéltél a nagy kerékről, amelyet Ridegh Krisztián velocipéd készítő mester készít. Mit jelent, hogy nagy?
Az átlag verseny kerékpárok kerekének külső átmérője 66-68 cm aminél egy kerékfordulattal kb 213-214 cm haladunk az úton. Az én nagy kerekűm egy méter. Ez esetben egy fordulattal 314 cm-t haladunk az úton.
Milyen gumi van rajta? Tömlős? Tömör? Hol lehet egyáltalán ilyet beszerezni?
Tömör gumi van rajta, amit nem kell felfújni. 20mm külső átmérő. Olyan kemény, mint kb. egy 5 atmoszférára felfújt átlag kerékpárgumi, de mégis kicsit más a fizikája. A gumitömlő nem teljesen tömör, hanem belül hosszában középen üreges (kb 10 mm átmérő).
Krisztián speciális technikával tudja feltenni a felnire a gumit. Ez az ő személyes, trükkös, titkos, zseniális megoldása.
Végül egy utolsó kérdés: A fekete Citadellán látható egy nagyon-nagyon érdekes váltó. Mesélj róla nekünk.
A váltó lényege, hogy a váltógörgőn kívül nincsenek benne külön tengelyeken elforgó alkatrészek, pl. szegecselés és nincsen benne külön rugó. A rugó maga a váltótest egy része, ami rugóacél. Ez a rugós testrész oldja meg egyszerre a láncfeszítést merőleges irányban és az átdobó rugalmasságát vízszintes irányban.
A harmadik érdekessége, hogy az első és a hátsó váltó nem két külön tárgy, hanem egyben van. Egy tárgy, egy szerkezet.
Ezeket a kerékpárokat te is megtekintheted Balassagyarmaton, az 1. Kerékpár Múzeumban.