Az ellenőrzéshez tisztítsd meg az alkatrészeket, és vizsgáld meg a stresszpontokat.

Sok alkatrész ad furcsa hangot és érzést, mielőtt végleg megsemmisül. Viszont van olyan, melyről csak az eset után értesülünk. Erre sajnos nem lehet szabályt alkotni. Tartsuk tiszteletben az alkatrészeink egyéniségét.

Kormány:

A kormányon a kifáradásnak semmilyen jelét nem lehet észrevenni. Ezért az alumíniumból készült kormányt legalább kétévente célszerű kicserélned. Oka: Az alumíniumnak végleges a ciklikus kifáradása (minden egyes határérték alatti erőhatást megjegyez és összegez), és előbb-utóbb eltörik. Ezt az alapelvet néhány tényező módosíthatja. Ha a legkönnyebb modelleket használod, akkor a éves csere is szóba jöhet. Ha nem versenyzel, nem használod rendszeresen a kerékpárod, akkor 5-10 évig is biztonságos az a kormány. Viszont, ha rendszeresen ugratsz a géppel, akár havonta is szükségel lehet a kormány cseréje. Ez a biztonság szempontjából kritikus alkatrész. Remélhetőleg senki sem kerül abba a helyzetbe, hogy egy gyors lejtőzés során a kormány fele a kezében marad, mivel abból hatalmas esés lesz.

Villanyak:

Vizsgáld meg a hegesztéseket a merev villákon, illetve a hidat a rugós villákon. Ha itt valamilyen elváltozást látsz, akkor azonnal fordulj szakemberhez!

Villaszár:

Nagyon nehéz megvizsgálni az állapotát, mivel a homlokcsövön belül található. Évente, a kormánycsapágy zsírozásakor ellenőrizd. Ha estél a bringával, akkor érdemes megnézned az állapotát. Ha alumíniumból van, akkor gyakrabban kell ellenőrizned. Mindenképpen gyanús, ha mászás, vagy sprintelés közben furcsa zajokat hallunk a kerékpár elejéből, vagy ha megváltozott a kerékpárod valamely irányítási tulajdonsága. Ha bilincses rögzítésű a kormányszár, akkor vizsgáljuk meg azt a pontot, ahol a bilincs és a felső kormánycsapágy találkozik. Ez a rendszer nagy hátránya!

Kormányszár:

Vizsgáld meg az összes hegesztést, és a bilincset. A 100 kilós sprintelők havonta ellenőrizzék ezt az ugyancsak kritikus alkatrészt. Nem árt néha lecserélni a kormányszárat.

Váz:

• Nézz a homlokcső és az alsócső találkozása alá! Ugyanígy a felsőcső - homlokcső találkozását is ellenőrizd.
• A nyeregcső mindkét végét ellenőrizd le: a középcsapágy találkozást, és a bilincs környékét is.
• A hátsó saruk régen hajlamosak voltak a törésre, de ma már ez nem túl gyakori. A láncvilla és a középcsapágy ház találkozása még kritikus pont, főleg ha nincs előtte merevítés.

Középcsapágy tengely:

Ezt is nehéz ellenőrizni, de évente egyszer mindenképpen szükséges. Legkritikusabb az a rész, ahol még nem fekszik rá a hajtókar csatlakozása. Menet közben, ha a pedálozás furcsa érzést kelt (imbolyog), akkor azonnal állj meg, és ellenőrizd, hogy a hajtókar lazult-e meg, vagy a középcsapágy-tengely készül eltörni. A nem szerelhető monoblokkokkal nincs baj, mivel a csapágy hamarabb megy tönkre, minthogy a tengely anyaga kifáradna. A cserélhető ipari csapágyas modelleknél viszont az ellenőrzés duplán fontos, mivel a tengely nem kopik, csak fárad.

Hajtókarok:

Vizsgáld meg a jobb oldali kart, ott, ahol a hajtókar és a lánckerék tartó karok találkoznak, a középcsapágy-tengely csatlakozásánál és a pedálmenet környékét. Régen a hajtókarok többsége itt tört el. Szerencsére manapság ez sokkal ritkább jelenség. A CNC-zett hajtókarok gyakrabban törnek. Ezeket folyamatosan, és mindenhol tüzetesen vizsgáljuk át.

Nyeregcső:

Húzd ki, tisztítsd meg, és ellenőrizd a bilincs környékén. Akármilyen deformációt vagy gyűrődést látsz, azonnal cseréld ki.

Nyereg:

A sínek törhetnek el, főleg a bilincs környékén.

Felni:

Ha a felni törik, az általában a küllőanya-furatok körül következik be. Az oldalfala csak a teljes elkopás után repedhet el. Sok gyártó a falvastagság kopását felőli a felnin, így ezt biztosan észre veszed.

Kerékagyak:

A peremek elválhatnak a testtől. Ez a radiális fűzés esetén néha tényleg előfordul, de jól megépített, hagyományos háromszor keresztezett elrendezésben a veszély jelentéktelen. CNC-zett agyak gyengébbek, mint a kovácsolt típusok.

Hasonló cikkeket találsz a Bringadoki oldalán.