Van hazánkban egy fantasztikus videóblog, a szellemvárosok Magyarországon. Ennek üzemeltetője Hajner Gyula, akinek hobbija Magyarországon az elfeledett települések, épületek felkutatása bemutatása. A helyszíneket a legtöbb esetben nem nevezi meg, ezzel is őrizve azok érintetlenségét.

Az alábbi videóban valószínűleg egy gyárépületben járunk, amelyben a falnak támasztva egy kerékpár várja a gazdáját úgy 40 éve. A bringa teljesen egyben van, működés képtelenné az idő vasfoga tehette.

A kerékpár és ami mögötte volt

A videón a nyaktáblán a SZÖVETKEZETI  ÁRU szavak alatt a GAZDA szó világosan kivehető, ami a kerékpár típusa. A szövetkezet, ami ezt árulta minden idők legsikeresebb magyar összefogása volt fél évszázadon keresztül. A HANGYA szövetkezet 1898-ban jött létre és legszélesebb társadalmi rétegeket fogta össze, gyakorlatilag az egész Kárpát-medencei régióban.

A II. Világháború előtti időszakban Magyarország valamennyi településén jelen voltak a HANGYA szövetkezetei; székházzal, kereskedelmi átvevő-hellyel, hitelszövetkezeti partnerséggel, és azzal a szellemiséggel, hogy az összefogás, a szövetkezés az egyetlen út arra, hogy a termelők megfelelő pozíciót érjenek el a piacon.

Közép- Európa egyik legnagyobb vállalatcsoportja volt mind a tagságát, mind a kereskedelmi tevékenységét nézve, hiszen 1940-ben több mint 2000 tagszövetkezete volt 700.000 taggal, 30 konzervgyára, 20 ipari üzeme, és 400–nál több boltja.

1939 január 15.-én kiadott A "Hangya" árjegyzék

1934-ben már jegyzik az önálló Hangya kerékpár típus nevet, amit Weiss Manfréd kerékpárgyára készített. Ezek voltak a Galamb, Gazda, Jubileum és a Varázs.

Forrás és bővebb infó ITT!