A légkör

Földünket a világűrrel összekötő, illetve attól elválasztó több tízezer kilométer vastagságú gázburok a légkör, vagy más néven atmoszféra.

Anyaga elsősorban gázok keveréke, de kevés cseppfolyós (főleg víz) és szilárd (por, korom, jég) alkotót is tartalmaz. Többrétegű szerkezete folyamatosan megy át a bolygóközi tér igen ritka anyagába. Számunkra elsősorban az alsó légkör szférái (troposzféra, sztratoszféra) fontosak, mivel itt játszódnak le az időjárási jelenségek. (Itt található az egész légkör tömegének mintegy 99%-a, és a teljes légköri vízkészlet.)

A levegő az élet nélkülözhetetlen feltétele.

• Innen nyerjük az oxigént légzésünkhöz.
• Táplálékforrás a növények számára. Széndioxid tartalmát a zöld növények napfényenergia segítségével átalakítják saját szervezetük szerves anyagaivá.
• Az életet hordozó anyagok (fehérjék, nukleinsavak) egyik építőeleme a nitrogén hatalmas mennyiségben található a légkörben, amelyet a nitrogéngyűjtő baktériumok a légkörből meg tudnak kötni.

A légkör nedvességtartalma nagy szerepet játszik a kőzetek mállásában, mivel a kémiai folyamatok vizes oldatokban játszódnak le. A levegő páratartalma segít a növényeknek átvészelni a száraz, aszályos időszakot.

A légkör befolyásolja Földünk éghajlatát. Hőszigetelése nélkül bolygónk klímája 34 C-kal lenne hidegebb. Ez Magyarországon -24 C-os évi középhőmérsékletet jelentene a mai +10 C-os középhőmérséklettel szemben. A ritka anyagú, de vastag légkör és az ózonpajzs csökkenti, s ezáltal megvédi a Földet a káros kozmikus sugárzásoktól, a túlzott mértékű felmelegedéstől.

Az időjárás elemei, légköri folyamatok

Kerékpár túráinkon a légkör legalsó rétegében: a troposzférában (kb. 10 kilométerig terjedő magasság) tartózkodunk. Itt játszódnak le azok az időjárási jelenségek, melyek ismerete, előrejelzése fontos lehet a túra sikere érdekében.

A napsugárzás, a hőmérséklet, a szél és a csapadék - mint időjárási elemek - állandó változása az időjárás.

A napsugárzás az időjárási változások motorja, energiaforrása. A besugárzás mértéke döntően a napsugarak beesési szögétől függ (napszakonként, évszakonként változik). A légkör állapota (vízgőz, portartalom, felhőzet) módosíthatja ezt. Befolyásolja a besugárzás időtartama (nyáron hosszabb, télen rövidebb ideig tart), a felszín sugárzást elnyelő, ill. visszaverő képessége (például a sötét talajok elnyelik, a homok- ill. hóval borított felszínek visszaverik a sugárzást).

A hőmérséklet a besugárzás függvénye, mert a légkör a földfelszín közvetítésével, alulról melegszik fel. Vagyis a napsugárzás a talajt, majd az erről visszaverődő hő melegíti fel a levegőt. Így már mindenki számára világos, hogy miért van az, hogy a felszíntől távolodva a hőmérséklet egyre csökken. Ez az érték egyébként 100 méterenként 0,5 C.

Ezért van az is, hogy a legerősebb besugárzás déli 12 óra körül van, de a napi hőmérsékleti maximum mindig 1-2 órával később 14 óra körül mérhető.

A szél a felszín különböző mértékű felmelegedése következtében alakul ki, a légnyomáskülönbség miatt. A meleg felszín fölött a levegő is felmelegszik, kitágul és fölemelkedik, így ott kisebb lesz a légnyomás. A nagyobb légnyomású, hűvösebb térségből ide áramló vízszintes légmozgást a szél.

Csapadék a légkörben jelen lévő vízgőzből válhat ki lehűlés esetén. Ilyenkor a levegő telítetté válik, s a vízgőz folyékony vízcseppek, ill. 0 C alatt jégkristályok formájában kicsapódik.

A lehűlés leggyakrabban a levegő felemelkedése miatt történik (például a hegyoldalak mentén felszálló levegő lehűlése során, vagy erős felmelegedés esetén a könnyű meleg levegő gyors feláramlása következtében).

A kicsapódott víz felhőként, ködként jelenik meg. A köd a felszínen, a talajszint közelében kialakult "felhő". A látótávolság ilyenkor kevesebb, mint 1 kilométer. Hogy mennyire felhő a köd, arra jó bizonyíték az, amikor a hegyekben tekersz és egy felhőbe sikerül bele hajtani (Nem csak az Alpokban fordulhat elő.) olyan érzésed van, mintha ködben bringáznál.

A talajfelszín lehűlésének hatására a levegőből talajmenti csapadék válik ki. Derült, szélcsendes éjszakákon, mikor a levegő hőmérséklete harmatpont alá süllyed 0 C feletti hőmérsékleten harmat, 0 C-nál alacsonyabb hőmérsékleten dér válik ki.

A hulló csapadék forrásai a felhők, melyek vízcseppekből, növekvő jégkristályokból tömörülnek össze. Ha ezek felemelkedés közben kellően "meghíztak", úgy a felszálló légáramlás már nem képes lebegve tartani, s megkezdődik a csapadék hullása.

A felhőket három fő szempont szerint csoportosítjuk:

Két felhőtípust érdemes kiemelnünk:

• A gomolyfelhő: tömött, fehér - lehet szürke színű is -, éles határvonalú. A levegő gyors felemelkedésével és lehülésével keletkezik. Rövid "életű", főleg meleg időben képződő típus. A belőle hulló csapadék záporszerű, tehát intenzitása térben és időben gyorsan változik.
• A réteg(es) felhő: laza, rostos szerkezetű, szürkés, elmosódott határú. Lassú - hideg légtömegekre történő - felsiklással keletkezik, így tartós, nagy kiterjedésű esőzést okoz. Csapadéka térben és időben egyenletes eloszlású. Elsősorban a téli félévre jellemző.

A szilárd csapadék hó, vagy jégeső. A cseppfolyós csapadék intenzitásától függően lehet eső, záporeső, zivatar.

A villám az eltérő elektromos töltéssel rendelkező felhőrészek és/vagy felszíni tárgyak feszültségkülönbsége miatt jön létre. Útja a legkisebb ellenállású térrészeken át vezet, ez a felizzó (plazmaállapotú) villámcsatorna, melynek robbanásszerűen felhevült anyaga kitágul, majd összehúzódásakor óriási erejű hangjelenséget produkál. Ez a mennydörgés.

Milyen idő várható?

Népi bölcseletek. Elődeink nem voltak buták, csak korábban születtek mint mi!

• Ha estefelé erősödni kezd a szél, úgy valószínű az időjárásváltozás.
• Ha a szél iránya erőteljesen megváltozik, irányt vált, szintén időjárás-változásra kell számítani.

Eső várható:

• ha többszintű és többrétegű a felhőzet;
• ha a felhők színe sötétszürke;
• ha a felhők gyorsan gomolyognak, tornyosulnak;
• ha a páradús levegőben portölcsérek keletkeznek;
• ha a füst felszáll, majd a felszínen gyűlik össze;
• ha a csillagok erősen ragyognak, sziporkáznak;
• ha a napközben képződött gomolyfelhők estére nem oszlanak el;
• ha a hőmérséklet nappal nem emelkedik vagy éjszaka nem csökken;
• ha a távoli hangok is jól hallhatók;
• ha a légnyomás zuhanásszerűen csökken, a konzervdoboz teteje kifeszül, domborodik.

Jó idő várható:

• ha a felhőzet láthatóan egy rétegű, magas és fátyolos (jégtűk);
• ha a bárányfelhők nem tornyosulnak és estére eloszlanak;
• ha a szél estére elül;
• ha erős az éjszakai harmatképződés;
• ha lapos helyeken, völgyekben estére köd képződik, s csak reggelre oszlik el;
• ha éjszaka melegebb az erdő, mint a környezete;
• ha kéklő párába vesznek reggel a távoli hegyek.

Jósol a természet

Esőre áll az idő:

• ha erősödik a virágok illata, a víz és a "föld" szaga;
• ha sok földigiliszta bújik ki a földből;
• ha az ászkarák nappal, száraz helyen is mozog;
• ha a szalamandra, törékeny kuszma száraz helyen is mozog;
• ha a füstifecske alacsonyan száll;
• ha az erdei pinty nyugtalan, "izgága";
• ha a gólyaorr, gémorr-félék termést tartó szálai elmozdulnak, kicsavarodnak;
• ha a fészkes virágzatú növények virágai (százszorszép, pongyolapitypang...), ill. más virágok virágai (hóvirág, salátaboglárka, vérehulló fecskefű, aprószulák..) nem nyílnak ki;
• ha az erdei mályva és a madársóska összecsukja leveleit;
• ha a szentjánosbogarak nem rajzanak;
• ha a szívó, gyötrő ízeltlábúak erőteljesen csípnek;
• ha a legyek elviselhetetlenül "szemtelenek";
• ha a kakas napnyugta után kukorékol.

Jó idő várható:

• ha a pókok szorgoskodnak;
• ha a szentjánosbogarak nagy számban világítanak a nyári éjszakában;
• ha a kígyók nem ingerlékenyek;
• ha a füstifecske magasan vadászik;
• ha a ragadozó madarak (ölyvek, kányák...) nyugodtan röpködnek;
• ha a denevérek egész éjjel repkednek;
• ha a legtöbb növény kinyitja virágszirmait;
• ha a pacsirta magasan repül.

Havazás lesz:

• ha a varjak, csókák, seregélyek kavarognak;
• ha a nyulak és más apróvadak az erdőbe húzódnak.