A Magyarország területének negyedénél kisebb Szlovénia egy országon belül ötvözi a magashegyi terepet, természeti szépségeket a tengerparti szépségekkel, hangulattal. Cikkemben természetesen emelkedőkről lesz szó. A BIG szervezet 1000-es emelkedőlistájából hat található Szlovéniában, ezek az alábbiak:

• Vrsic (1611 m)
• Rogla (1517 m)
• Mariborske Pohorje (1078 m)
• Crnivec (902 m)
• Mangartsko sedlo (2055 m)
• Pavlicevo sedlo (1339 m)

Nézzük bemutatásukat sorrendben, noha számsorrendjük nem követi a területi elhelyezkedést.

A Vrsic hágó (1611 m) a Dolomitokra kissé hasonlító, szépséges Júliai Alpok legmagasabb aszfaltos hágóútja. Északról a turistaközpont, Kranjska Gora indítja útjára az emelkedőt egy panorámás tó mellett. A salite.ch diagramja szerint a 9 km-es kaptató átlagosan 8,2% meredek, ám több helyütt 12-14%-os. A hajtűkanyarokban macskaköves. Bár meg kell küzdeni a feljutásért, ám imitt-amott a fenyőágak közül, vagy kisebb tisztásokon haladva csodás panoráma nyílik a Júliai Alpok hegyes szikláira.

Délről a híres, zubogó Soca völgyéből, 785 m-es magasságból kezdődnek a meredekebb kilométerek. A Soca / Isonzo völgye nem véletlen szerepel gyakran szlovén prospektusokon türkiz, illetve zöld vizével; erősen ajánlott környék; Szlovénia biztosan egyik, ha nem a legszebb vidéke. Dél felől az út rövid kivételektől eltekintve 9-10% meredek, viszont hajtűkanyarjai aszfaltozottak.

Rogla (1517 m) egy panorámás, komoly síközpont Közép – Szlovéniában, Maribor és Celje között. 1999-ben Észak felől próbálkozva murvás úton találtam magam, azonban 2011-ben délről végig aszfalton tekertem fel panorámaútján. Az út Zrecében kezd emelkedni, ahonnan a főút nagyrészt zárt erdőben, egyenletes 7-8%-os meredekséggel küzdi le a bő 1000 m szintkülönbséget. Nem sokkal a települést elhagyva azonban egy tábla, egy jobbra kanyarodó úton is jelöli Roglát; ezt javaslom választani ! Az emelkedő néhol ugyan 10%-osan meredek, ám nagyrészt panorámaútként tekerek a mezei, elszórtan fás hegyoldalban; és csak 1250 m-en csatlakozik be a főútba. A hegyoldalból messzi kilátásban lehet gyönyörködni Dél felé (lásd: videó). A tetőn, fennsík, focipálya, sípályák, sétautak és vendéglátóegységek, valamint egy fatemplom is fogadja a turistákat. Kiránduló-barát környék!

Szlovénia 6 kaptatója közül szépségben számomra két kakukktojás akad: egyik a talán a földrajzi elhelyezkedése (Kelet Szlovéniából is kerüljön beválogatásra emelkedő, ill, mert látogatott síközpont) miatt listára került a Mariborske pohorje. Maribor szomszédságából indul a sehol sem túl meredek (4-7%), az alsó régiójában még panorámát is adó kapaszkodás. Fentebb már erdőben tekereg az aszfaltcsík, mígnem zárt erdőben házak közt éri el tetőpontját.

(14:13-tól)

A másik kakukktojás, a Crnivec hágó (902 m), amin még az Alpokban tett első málhás bringatúráim egyikén (1999-ben) keltem át. Jegyzeteim visszaolvasása segít az emlékezésben:

A Crnivec hágó Ljubljana, ill Kamnik és Szlovénia egyik kiemelt természeti látványossága, a Logarska dolina közt található nyereg. Mindkét oldalról közelítőleg 400 m szintemelkedést jelent. Nyugat felől 3-7%-os meredek, végig nyaralók, házikók, tanyák közt, mezőn tekereg. Északról talán csak picivel meredekebb. Az emelkedő aljában fekszik Gornji Grad, egy bencés kolostorral rendelkező bájos település. Ha továbbhaladnánk, hamar a Logarska dolinába, völgybe érünk, mely utolsó BIG listás szlovén emelkedőnk kiindulási pontját jelenti..

A Mangart hágó / Mangartsko sedlo (2055 m) minden bizonnyal egy nem eléggé értékén kezelt hágóút, a bringások örömére. Ottjártamkor, 2008-ban sem volt tömeg; békésen élvezhettük a véleményem szerint az Alpok 15 legszebb kaptatója közé tartozó hegyi utat (Hogy melyek tartozhatnak még e 15-ös gyűjteménybe, felsorolásba), az másik bejegyzés(eke)t ér. A nyereg névadó csúcsa, a Mangart, a maga 2678 m magas csúcsával az olasz határ közelében emelkedik. A 11,3 km-es emelkedő – mely egyben Szlovénia legmagasabbra vezető aszfaltútja - a Predil hágó (1156 m) keleti oldalából, 1094 m magasról indul. Átlagmeredeksége 8,4%, maximális meredeksége, amit meg is lett örökítve a videón: 20%. Az aszfaltút csodás tájon, vad, meredek sziklafalak, hegyoldalak közt, hegyoldalakban, illetve alagutakon kapaszkodik fölfelé, gyakran szép panorámával ajándékozva meg a kerekeseket. A néhol leszakadó hegyoldalban vezető emelkedő vége egy egyirányú hurokban tekerve éri el a 2055 m magas tetőpontot (vagy talán csak a nyereg mellett, de 2047 m magasságot elérő pontot), ahonnan elképesztő panoráma nyílik lefelé az alattunk hagyott kilométerekre, illetve a mellettünk függőlegesen az égbe törő Mangartra (ld videó!).

Aki a természeti látnivalókra is kíváncsi, annak különösen ajánlom az Alpok, eme - Magyarországhoz is viszonylag közel található - hegyi útját; nem fogja elfelejteni! Igaz, nincsenek hegyi tavak, gleccserek a környéken, mégis talán a Dolomitokat idéző hegyek és az út vonalvezetése adja a kulcsot a Mangart út varázsához.

A BIG lista sorrendjében az utolsó az osztrák Bad Vellach és a Logarska dolina közt emelkedő Pavlicevo nyereg (1338 m), melyet – noha a szlovén listában szerepel – osztrák oldalról javaslok „leküzdeni". Nem azért, mert a nehezebb oldalra akarom küldeni a kerekeseket, hanem mert szépségében olyat mutat ez az emelkedő, amivel nem feledjük majd a nevét. A salite.ch diagramja szerint a kaptató 5 km-en át szinte végig 10-12%-os, azonban a diagram téves. Többek között a végső lejtőt és kis emelkedőt sem mutatja, pedig bizony az emelkedő nem a hágón, hanem annál magasabban (1391 m) éri el tetőpontját. A meredekség mérésben nem sok hiba van: rövid szakasz(ok)tól eltekintve többnyire végig 10-14%-os meredek, ám csodás panorámát nyújt a Karavankák déli oldalában égbe szökő 2558m magas Grintavec hegycsoportra. Leérve a szlovén oldalra, ott a lankás, turisták által kedvelt Logarska dolina ér meg akár néhány órás időtöltést, gyönyörködést.

(8:50-től)

Jó túrázást, szép élményeket, balesetmentes utat kívánok !