Hat nap alatt szeretnénk Vir és Pag-szegetet bejárni kétkerekűinkkel.
3.nap 2010. augusztus 16.
Péter sátorban aludt, én nem. A bal kézfejemet valami összecsipkedhette, tele van piros pöttyel.
Az éjszaka hűvös, nagy a pára. Nekem csak a hálózsákot, derékaljat kell szárítanom, csomagolnom. Péternek több szöszmötölést ad a sátor. Lassan szárad a cucc, nem melegszik a levegő.
Reggeli a tegnap vásárolt élelem.
Veszek egy frissítő fürdőt a tengerben. Pár perc elég, hideg a víz.
Térkép szerint a Vir sziget fehér. Semmi zöld színezés. Ez annyit jelent, sziklás az egész. Ennek ellenére vannak kis fás ligetek, illetve a déli oldalán erdős terület. A Pag sziget nagy része is fehérrel van jelölve. Kíváncsian várjuk milyen lesz valójában. Mai célunk valahol a Pag szigeten van.
Erős, de nem csúcsforgalomban kecmergünk ki Zadarból. Ahol lehet elkerüljük a forgalmas főutat, viszont így nagyon lassan haladunk. Zadar után már a főúton megyünk Razanac irányába. Razanac előtt 2 kilométerrel balra fordulunk a 106-os útra, melyet több órán át fogunk koptatni, de még előtte pár emelkedőt le kell küzdeni. Több autós, motoros vidáman integet, biztatnak. Hirtelen emelkedők és lejtők követik egymást. A lejtős szakaszokon rövid idő alatt leérünk, 50-60 kilométeres sebességre gyorsulunk fel. Többször úgy fékezem magam, kiállok a nyeregből.
Kalyiba szélerőművekkel
Az út mellett néhol fügefák, tanyák, lepusztult épületek, szemétkupacok. Érdekesek ezek az elhagyott lerobbant épületek. Nem tudjuk behatárolni az építési idejüket. Lehetnek 50-80 évesek, akár 20 évesek is. A semmiből nőttek ki. Néhol látni, mintha gyümölcsfák lettek volna mellettük.
Van fügefa, melyen termés érik. Ezeket megszedjük, eszünk belőle és viszünk is magunkkal. Hirtelen kalória, vitaminpótlásra kiváló.
Az út lassan emelkedik, enyhén jobbra kanyarodik, a szél folyamatosan fúj, hűti a testünket nem folyik rólunk az izzadtság.
Balról a tenger kékje, a szárazföld benyúló sziklacsipkés darabkája látható. Jobbról úgy 3-4 méterre az úttól alacsony drótkerítés, mögötte mint egy rosszul, göcsörtösen kiterített szőnyeg, szabálytalan formájú kövek ezreiből álló holdbéli táj. Csak az elszáradt hullámzó fű biztosít minket arról, hogy még a földön vagyunk. Autóból más az ember benyomása. Amit mi biciklivel 1 óra alatt teszünk meg, azt autóval 15 perc alatt maga mögött hagyja az ember. A mi benyomásaink mélyebbek, több élő erőt igényel az akadály leküzdése. Így maradandóbb!
Híd a kopár Pag szigetre
Aztán balról láthatóvá válik a még kopárabb Pag sziget sziklás lába, a bevezető híd, a híd elött parkoló és rögtönzött büfé. Sokan megállnak itt, fényképeznek. Mi is szusszanunk, isszuk a látványt.
Következő pihenőnket egy jó óra múlva tartjuk. Pag városától 10-12 kilométerre lehetünk. Balról egy tengernyelv, melynek sekély részén tengervizet párologtatnak, hogy a visszamaradt sót begyűjtsék. Nagyon régóta űzhetik itt ezt a mesterséget, a kis párologtató medencék elválasztó zsilipeinél még sok helyen most is látható a régen beépített fa. A csatorna oldala is falécekből készült, csak ott javítják ki, ahol már csaknem bedől. Nem érződik a XXI. század technikája. Ezzel ellentétben, szemközt a hegytetőn jó pár szélerőmű lapátja csapkodja a levegőt.
Sópárló
Pag.
A kikötőnél állunk meg nézelődni, tájékozódni, felmérni a helyzetünket, és szép lányokat keresni. Nincs sok szép lány, igaz magyarok is kevesen vannak. Tapasztalat, ha szép lányt lát az ember, nagy eséllyel magyar!
Részlet Pag város kikötőjéből
Kis séta a településen. Sima mészkővel borított keskeny utcák melyek a templomtérre vezetnek. Házak alatt kis üzletek, melyekben bőséggel kapható a helyi giccs. Némelyik bolt célirányosabb: jó esetben talán a helyi őstermelők portékáját árulja. Bor, olivaolaj, kecskesajt, képeslapok, stb.
Pagról két úton lehet Novalja felé menni. Pontosabban: van egy út, a 106-os, melyről le lehet térni egy időre, és káprázatos látnivalókban gyönyörködhetünk, míg nem fordul rá ismét a 106-os útra. Az út csupán egy fehér vonal a térképen, nincs is aszfaltozva sok helyen. Ennek ellenére több autó is jár erre, sőt, kis üdülőtelepek is épültek itt. Egy olyan 200-300 méter magas hegy oldalában vezet, 80-120 méterrel a tenger szintje felett. Balra is szép látnivaló felfelé a hegyen és lefelé is a tenger felé, melynek színe most a halványkéktől a mélykékig változik annak függvényében mekkora a mélység. A part szabdalt, sok pici öböl, lagúna tarkítja. Szinte mindegyiket elfoglalta valaki. Van ahol csak ketten-hárman vannak.
Szenzációs strandolóhelyek
Autóval megállnak itt fent az út mellett, majd lesétálnak a meredek lejtőn a tengerhez és élvezik a tiszta vizet, a látványt és az életet.
Itt bárki hódolhat a nudizmusnak, nem fogja zavarni senki. (Merem kijelenteni, aki ilyen helyen tölti el az éjszakát, észre sem veszik.)
Folyamatos panoráma Pag és Novalja közötti szakasz egy részén
Balról a hegy, melynek gerincén nagyszerű gerinctúrát lehetne tenni. Csak vizet kell eleget vinni.
A hegy oldalában végig kőkerítések. Már messziről látni ezeket, olyanok mint olvashatatlan hireoglifák. Idővel rájövünk mi célt szolgáltak, szolgálnak. Tényleg kerítések. A sivár talajon kevés fű nő, csak a birkák, kecskék, néhol szamarak vegetálnak el rajta. A gazdák ezekkel a kőkerítésekkel osztották fel a területet és egyik helyről a másikra terelik az állatokat ahogy elfogy a táplálék. Több helyen érezni a szagukat, majd látni is az állatokat. A hevítő nap elől elbújnak árnyékba, mikor csitul a meleg előjönnek legelni.
10-12 kilométer hosszú ez a szakasz. Csak lassan haladunk. Sokszor megállunk, de mikor megyünk, akkor is 7-10 kilométeres sebességgel, az út nem teszi lehetővé a nagyobb sebességet. Montizáshoz szenzációs lenne.
Azért ez is véget ér és lassan beérünk Novaljába.
Itt már csak egy-két magyar rendszámú autóval találkozunk. Sok a szlovák, lengyel, német, egy-két osztrák autót látni.
Novalja kikötője
Itt bevásárolunk, tanakodunk merre tovább, még 3-4 óra napnyugtáig. Kb. 20 kilométerre van Tovarnele. Tapasztalatunk azt mutatja, itt minden csak körülbelül igaz a térkép szerint.
Indulás Tovarnelébe. Útközben pihenésképpen fügézés. Az út hullámvasút.
Tovarnele kis halászfalu. A lakosok nagy része a nyári szezonban vendégeket fogad. Ebből élnének? Nem tudtuk meg.
Nagyon sok olajfa van. Soknak a törzse 50-60 centiméter átmérőjű. Nagyon öreg fák lehetnek.
A sziget ezen vége sokkal zöldebb, üdébb, mint az eleje. Szinte minden kőkerítés mögött háziállatok. Kempinget nem jelöl sem a térkép, sem a GPS.
Este még lesétálunk a partra, megnézzük a strandot mely nem dobogtatja meg a szívünket. Kimegyünk a sziget csücskéhez, itt piciny, romos kápolna dacol még az idővel és a rongáló emberekkel. Annyira a keskeny a sziget ezen része, hogy a csücsökből mind a két oldalát látni.
Mai táv: 102 kilométer.
Kapcsolódó cikkek: