A háttérmunka
Jártál már a Hortobágyon? Nem a 33-as főúton áthajtva gondolom, hanem úgy igazából. Érezve a Nap perzselését szabad láthatár végtelenségét. A Pusztát, amely neve ellenére tele van élettel.
Mi ide terveztünk kerékpár túrát. Egy tavaszi és egy augusztusi bejárással, hogy megismerhessük a Hortobágy üde zöld és sivatagos arcát.
„Aki megáll a puszta közepén és körülnéz, azt gondolhatja, hogy ő az egyetlen ember a földön.
A pusztának nincs határa semerre. Az ember beszélhet önmagával, senki se hallja. „
(Krúdy Gyula Hortobágy)
A Hortobágy Magyarország egyik kistája, a Közép-Tisza-vidék része. Területe 1700 km². A Tiszának és mellékfolyóinak köszönhetően felszíne tökéletes sík. A folyószabályozások előtti kifejezetten vizenyős, mocsaras terület mára az ország egyik legszárazabbja. A gyéren lakott vidék nagy része nemzeti park. Közigazgatásilag Hortobágy településhez tartozik, amely ezáltal az ország legnagyobb területű községe. Vadsága ellenére nem ősi eredetű, kiszáradással jött létre.
Országúton nagyszerűen képet kaphatunk róla, ha a 33-as főútról Tiszafüred után Egyek felé kanyarodunk és Tiszacsegén át Balmazújvárosnak vesszük az irányt. (útvonal ITT!)A táj varázslatos, a forgalom gyér, az út minősége jó. Csodás útvonal, de mi – ahogy fentebb említettem – ennél többre vágytunk. Ráadásul olyan útvonalat szerettünk volna bemutatni, amelyet bárki utánunk csinálhat, nem kell a hatóságoktól speciális engedélyeket beszerezni. Mert van itt látogatástól elzárt terület bőven. de higgyétek el, nem a mi bosszantásunk miatt!
A Hortobágy látogatása nem is olyan egyszerű, ha letérünk az aszfaltról. A nemzeti parkok elsődleges és legfontosabb feladata a természeti értékeinek védelme. Az itt élő növények és állatok, valamint az itt átvonuló madárvilág érdekében több helyen a belépés korlátozott, vagy egyedi feltételekhez kötött. Célszerű tehát előre érdeklődni, hogy tervezett út nem ütközik-e valamilyen korlátozásba. Sőt azt is meg kell érteni, és el kell fogadni, -erre jó példa a mi esetünk is (Lásd lentebb!)- ha egy bizonyos területet egyáltalán nem lehet felkeresni. A nemzeti park területének látogatási szabályáról Itt! lehet tájékozódni.
Fontos: a terület jellegéből adódóan az utak csak száraz időben járhatók és látogathatók.
Belépőkártyával látogatható a Hortobágy-halastavi-, az Egyek-pusztakócsi mocsarak- és a Szálkahalmi-bemutatóterület. A kártya napidíja felnőttnek 1000 Ft. Kártyakiváltó helyek: Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont, Hortobágy; Halászbárka Halastavi Fogadóközpont, Hortobágy-Halastó; Kaparó csárda, 33-as főút nagyiváni elágazás.
Fontos: A területen közkutak nincsenek, a helyszíni vízvételi lehetőségek és a mosdó használat erősen korlátozottak.
Kérdés esetén a info@hnp.hu címre írjatok. Segítenek, ahogy ezt a mi esetünk is bizonyítja.
A Hortobágyi Nemzeti Parknak megírtuk ezzel kapcsolatos kérésünket, amihez csatoltunk egy lehetséges útvonaltervet, amely észak-dél irányban teljesen átszelte a pusztát. Sajnos ez az út terv marad, ugyanis röviden összefoglalva az alábbi válasz érkezett:
„A tervezett nyomvonal több olyan fokozottan védett országos jelentőségű természeti területet keresztez, amelyekre belépni csak természetvédelmi hatósági engedéllyel szabad. Ezeket a zavartalanság biztosítására jelölték ki fokozottan védettnek, a belépést szigorúan szakmai indokok alapján szokták mérlegelni.” (Ez már nem a bárkinek teljesíthető túra kategóriája.)
Felhívták a figyelmünket arra is, hogy arrafelé jelenleg is több száz vadló és rekonstruált őstulok él, félvad, de inkább vad körülmények között. Nincsenek hozzászoktatva az emberi jelenléthez (tudatosan). Ez pedig kockázatot is jelenthet nekünk.
A levél szerencsére nem csak egy szépen megfogalmazott elutasítás volt, mivel kaptunk megoldási javaslatot is, amely a tervezett EuroVelo 14 körülbelül 60 km-es Tiszafüred-Balmazújváros szakaszára hívta fel a figyelmünket. Jelenleg nagy részben földutas, több látnivalót (csárdákat, halastavakat, bemutatóhelyeket) köt össze. Szerettük volna a puszta több arcát is bemutatni. Így egy kora nyári (üde zöld) és egy augusztusi (száraz, sivatagi jellegű) bejárást tereztünk.
Valahogy így kezdődött...
A Hortobágyi Nemzeti Park
Hazánk elsőként alapított (1973. január 1), és egyben legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja a Hortobágyi Nemzeti Park. Alapító okirata szerint legfőbb feladatai közé tartozik, hogy óvja és fejlessze a puszta természeti és kulturális értékeit, őrizze meg a Hortobágy jellegzetes tájképét, a növény- és állatvilágot, biztosítsa a madárvilág háborítatlan fészkelését, vonulását, segítse a pusztai életforma fennmaradását és bemutatását, s védje meg az ősi magyar állatfajtákat.
Területe ma már több mint 82 ezer hektár. Négy tájvédelmi körzet természetvédelmi kezeléséről gondoskodik, a védett értékek (kunhalom, földvár, szikes tó, láp) száma több száz, 130 terület tartozik a Natura 2000 hálózatba. A nemzeti park eredeti törzsterületét és az újszentmargitai erdőt, illetve legelőt Bioszféra Rezervátummá nyilvánították, egynegyede pedig a vízimadarak védelméről szóló Ramsari Egyezmény alapján különösen védett terület.
A pusztán mind a mai napig jellemző a legeltető állattartás; a nemzeti park a kipusztuló-félben lévő ősi magyar háziállatfajták legnagyobb élő génrezervátuma. Találkozhatunk itt magyar szürke marhával, rackával, mangalicával, ménesekkel. A Pentezugi Vadlórezervátumban pedig – a látogatók elől elzárt, legszigorúbban védett, úgynevezett A- zónában – félvad körülmények között, Przewalski lovak és rekonstruált őstulkok élveznek aktív védelmet.
A puszta természeti és kulturális értékeivel olyannyira unikális, hogy 1999-ben az UNESCO a világörökségek listájára emelte (Hortobágyi Nemzeti Park – A puszta). A listára „kulturális” kategóriában került; ennek oka, hogy a táj mesterséges felszínformáló erők és az ember hagyományos tájhasználatának hatására nyerte el mai formáját, így az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatot példázza.
Fotók: Olaf és Pupu
Logó: Hortobágyi Nemzeti Park engedélyével