Aranysakál Canis aureus

Az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj. Magyarországon egész évben vadászható. Egyes vélemények szerint azonos a nádi farkassal, azaz a toportyánnal.

Előfordulása

Az aranysakál Magyarországon a 20-ig állandóan jelen volt század, majd kipusztult. Az 1990-es években fokozatosan újra megjelent elsősorban a déli megyékben (Somogy, Baranya), majd ismét elterjedt. Hazánkban ma állománya jóval meghaladja a 10 000 példányt.

Élőhelye

A hazánkban fákkal tarkított puszták, bokorerdők, nehezen áttörhető bozótosok területek lakója. Kerüli a nyílt terepet és a sűrű erdőket.

Alaktana

A kan testmérete általában nagyobb a szukáénál. Háta szürkésfekete, testoldalai, combjai vörösek. Hasa és torka szürkésfehér, farka színe a hátéval egyezik meg. Farka hossza a testéhez viszonyítva rövid, a farokvég vastag. Lábai hosszúak. Feje keskeny, orra hegyes, fülei hosszúak, szeme ferde vágású. A legbiztosabb elkülönítő bélyeg a talppárnák szerkezete, ami a nyomain is megmutatkozik. Az aranysakálnak mind a mellső, mind a hátsó lábán a két középső (azaz a 3. és 4.) ujj talppárnája a hátulsó részen keskeny sávban összenőtt.

A farkas (A), a kutya (B) és az aranysakál (C) mellső lábának (felső sor) és hátsó lábának (alsó sor) lenyomata.

Élettana

Az aranysakál éjszaka aktív állat, a nap jelentős részét takarásban tölti. Magyarországi körülmények között rágcsálóspecialistának mondható, de nem veti meg az őz, szarvas vagy vaddisznó tetemeket sem. Ha nem jut táplálékhoz, a dögökre is ráfanyalodik.

Szaporodása 

Az aranysakálok között kialakult párkapcsolatok nagyon szorosak, nemritkán életre szólóan tartanak. (A farkashoz hasonlóan.) A nőstények 9 hónaposan, a hímek 2 évesen ivarérettek. Csak a domináns hím és nőstény szaporodik.

A kb 60 napos vemhesség végén a nőstény 4-5. Életük első két hetét a vackon töltik, ami gyakran egy föld alatti járat. Itt először tejet kapnak, de a második hét után már az anyjuk által visszaöklendezett, előemésztett táplálékot is. A kan egyre nagyobb részt vállal a fiatalok felneveléséből. Azok néhány hetes korukban már a vacok előtt játszanak. Puha, szürke-szürkésbarna bundájukról ismerhetők fel, amit egy hónaposan már az öregkori szőrzetre váltanak le.

Hiúz Lynx lynx

Az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a macskafélék családjának tartozik. Európa legnagyobb macskaféléje. Magyarországon védett, igen ritka faj.

Előfordulása, élőhelye

Magyarországon a Börzsönyben, a Zemplénben és az Aggteleki-karszton tudnak hiúzokról, de a Mátrában és a Bükkben is felbukkantak. A nagy kiterjedésű, sűrű erdőket kedvelik, különösen akkor, ha az erdő sziklás tisztásokat is rejt. A szakértők szerint gyakorlatilag bárhol előfordulhatnak az Északi-középhegység északi részein, ahol zárt erdők vannak.

Alaktana

A hiúzok testhossza 1 m körül mozog, további 15-25 cm-t tesz ki az állat farka. Marmagassága átlagosan 70 cm. Pettyes bundája és sajátos szakálla mellett egyik feltűnő jellegzetessége a fülek hegyén viselt szőrbojt (pamacs). Hallása, tapintása fejlett, remekül rejtőzködik. Hosszú végtagjai és izmos teste még a mély hóban is lehetővé teszi, hogy egyetlen, 3-4 m-es ugrással támadja meg áldozatát. Erős, éles karmú mancsa a sikeres zsákmányfogást segíti.

A hiúz nyoma és nyomképlete

Élettana

Aktív ragadozó, különféle madarak, kisrágcsálók éppúgy szerepelnek étlapján, mint őzek, rókakölykök, szarvasborjak vagy vadmalacok. Magányosan élő állat, változatos méretű, 10-100 négyzetkilométer kiterjedésű területet birtokol. A terület központjában, földi üregekben vagy sziklahasadékokban rendezi be vackát.

Szaporodása 

A párok csak a párzási időszakban, január és április között (fajtól függ) vannak együtt. A vemhességi idő 70 nap, az utódok száma ellésenként 2-3 szokott lenni. A kölykök 2-3 éves korukban válnak ivaréretté. Várható élettartamuk vadon 10-12 év.

Forrás:

• Wikipedia
• tankonyvtar.hu/vadaszatiallattan

Fotók:

• Pixabay

A következő részben a farkast ismerhetitek meg.