Az Alföld városaiban és északnyugaton választják a legtöbben ezt a közlekedési eszközt, van olyan kisváros - Békés -, ahol a lakosság hatvan százaléka rendszeresen kerékpárra ül, "rájuk Amszterdam is felnézhet" - mondta. Megjegyezte: Budapesten például évente megduplázódik a biciklisek száma, amiben nagy szerepe an annak, hogy sikerül hangsúlyozni a kerékpár trendiségét.

{reklam}

"A kerékpárosbarát település élhető település" - mondta Käthi Diethelm. Az Európai Kerékpáros Szövetség alelnöke azt hangsúlyozta, hogy ez a jármű olcsóbb és olcsóbban üzemeltethető az autónál, a ráfordított befektetés is hamarabb megtérül, nem is szólva az egészségügyi és környezetvédelmi vonzatokról.

A gazdasági hatások közé sorolta a kerékpáros turizmus fejlődését, amely Európában évi 25 millió eurót mozgathat meg. Szavai szerint nem a volt szocialista országok és a földrész többi része között húzódik határvonal ebben a témában; vannak régiók, ahol többet fejlesztettek, és szép számmal akadnak, amelyekben még fokozott kalandvágy kell ahhoz, hogy valaki két keréken induljon kirándulni. De azt, hogy Magyarország ebben a tekintetben hol áll, már nem árulta el.

Simon Róbert Balázs, Győr alpolgármestere az esemény szünetében tartott sajtótájékoztatón arra emlékeztetett: vannak még fejlesztenivalók, de az utóbbi négy évben jelentős lépéseket tett a város annak érdekében, hogy itt is kényelmesebben lehessen kerékpárral közlekedni.
Utalt arra, hogy más beruházások mellett pályázati forrásból megépült a Győrt Gyirmóttal összekötő kerékpárút, a város - húsz járművel és három, ezekhez tartozó parkolóval - szolgálati kerékpár-programot indított, s számos helyen festettek fel kerékpáros nyomsávot az utakon.

Utalt arra is: Győrszentiván városrészből indult, és országszerte több helyütt követőkre lelt az a kezdeményezés, amelynek célja, hogy vegyék nyilvántartásba a kerékpárokat, amelyek - elvesztés,lopás esetén - így kereshetővé válnak.

Forrás:Metropol