Április második felében a Luongo kerékpárbolt szezonnyitó kerékpártúrájára voltam hivatalos. Mit is mondjak? Tetszett!
Napsütéses vasárnap reggel találkoztunk Budán a Szentendrei úttól nem messze. Az összerázódás, csomag és gyomor igazítás után a HÉV mellett a csillaghegy megállóig tekertünk. Itt kezdődött igazán a túra, az első meglepetéssel. Áttekertünk Ürömre aszfalton. Aki már járt arra akár kocsival, akár kerékpárral, az tudja hogy egy igen kaptatós átlagosan 10% os emelkedésű emelkedőről van szó. Bemelegítésre tökéletes volt (Vagy inkább GAGYI?).
Már most megjegyzem: minden elismerésem azé a srácé aki a túrát singlespeed kerékpárral teljesítette. Itt bizonyosodott be számomra, hogy terepen is jól használható az ilyen kerékpár. (Egy Cannondale merev villás masinával jött.) Ráadásul rá sosem kellett várni.
Az első meglepetést aszfalton száguldás enyhítette Üröm településig, majd innentől kezdve enyhe emelkedőkkel tarkított rövid lejtők következtek. (De több emelkedővel, mint lejtővel.) Pilisborosjenőn ráhajtottunk a kékkerékpáros jelzésre, amelyet nem is hagytunk el jó sokáig. Viszont innentől végre elhagytuk az aszfaltot. Hamarosan elértük az Egri várat. Igen a Pilisben található Egri várat, amelyet az Egri Csillagok forgatására használtak régen. Aki még nem látta érdemes megnéznie kellemes élménnyel gazdagodik.
Csobánkát csak érintettük, illetve láttuk elterülni jobb kéz felől, amikor elhajtottunk mellette. Utunk fölfelé haladt, az emelkedése nem volt meredek, igen jól esett Az már kevésbé. Hogy Krisz azzal szórakozott, hogy egy egy kaptatósabb emelkedőn aki mellett elhaladt annak behúzta a fékjét.
Piliszszántón volt a déli pihenő, a település után egy kis tisztáson ebédeltünk meg. Ekkorra a népes csapat kezdett fogyni. Sajnos sokaknak ez a szezon nyitó túra kicsit erős volt. A pihenő sajnos kicsit hosszúra sikerült és lemerevedett lábakkal indultunk tovább. Végre komolyabban elkezdett emelkedni az út. 4-5 km múlva a piros útra tértünk át és itt jött a második meglepetés egy vízmosás, amelyben fel kellett tolni a bringákat. A lefelé jövő gyalogos turisták mosolyogva néztek minket bolondnak. -Igen GAGYI út volt.- A vízmosás tetején a túravezetőt sokan meg akarták lincselni, aki csak mosolyogva mondta el a harmadik meglepetést, a Simon halálát, ahol még vállra is kell venni a gépeket.
Tényleg úgy lett. -Nagyon GAGYI volt.- Ami kárpótolt minket, azon kívül hogy a tetején sokat pihentünk a lemaradókat bevárva a szurdok látványa. Egyszerűen fantasztikus látvány fogadott minket. Csabi bácsi a maga sokadik évével példamutatóan küzdötte fel magát ide. Többször mondta, hogy ő inkább visszafordul, de lelket öntve belé fel jött szépen ő is.
A Simon halálától a zöldtúra jelzésen tekertünk tovább. De innen már lefelé! Elősször csak egy lágy lejtő kényeztetett, majd bedurvult az út köves sziklás technikás szerpentinen száguldottunk lefelé. De ez még semmi! Bármennyire is élvezetes a lejtőzés egy össztelós bringán olyan panoráma tárult fel előttünk, amit nem lehetett megállás nélkül kibírni. Rá lehetett látni Piliszszántótól Ürömig az egész völgyre. Ide legközelebb térképpel és tájolóval kell visszajönnöm, beazonosítani a táj összes szegletét!
Vissza a bringára! Tovább száguldottunk a GAGYI lejtőn. Pilisszántó és Pilisszentkeresztet összekötő aszfalt utat. Innen egy széles erdészeti úton haladtunk tovább -persze lefele-, amelyet a zöldtúra útvonal néha érintett. (Legközelebb lehet, hogy meg kellene nézni, hogy a zöld jelzés hol halad.)
Az út a kékkerékpáros jelzésű útba torkollott bele Csobánka fölött. Innen Csillaghegy HÉV megállóig az idefelé megismert úton haladtunk. Nagyon jól sikerült a túra köszönöm a meghívást Luongo.
Az útvonal Bővebb leírása, GPS nyomvonala Itt olvasható.