4. A profilok

4.1 A Brouter eredeti profiljai

A bal felső sarkon látjuk az éppen beállított profilt. Alatta még jó néhány alapprofil található. (Az összes profilt láthatod a linken. Katt IDE!) Én most csak a kerékpáros profilokkal foglalkozom.

Akár a versenykerékpár, akár a túrakerékpár módokban, a profil mezőjének aljában ki lehet számoltatni 3 további alternatívát. A profil beállításában ilyenkor nincs változás, csak emelkedő súlyozásával még 3 más útvonalat is javasol.

A továbbiakban mindig a Budakalász/Lupa tó és Esztergom/Búbánat völgy közötti útvonalat használom etalonként. Az egyes alapprofilok segítségével kapott útvonalakat ez a LINK mutatja. (A különböző tervezési profilok útvonalai akár külön is megjeleníthetőek, a szaggatott vonalak az alternatív útvonalakat mutatják.)

Az eredeti Brouter-profilokat akár módosíthatjuk is. A jobb oldalon lévő „villás kulcs” alatt megtaláljuk ezek egyszerű módosítási lehetőségeit. Az összes túrakerékpár -, a versenykerékpár -, és a biztonság profilt így lehet megváltoztatni. Van, ahol csak egy pipa kell, de van ahol  számszerű beállítási lehetőségek találhatóak, amelyekkel például a már többször emlegetett emelkedők súlyozását változtathatjuk. Ha módosítottunk rajta, a profil neve automatikusan megváltozik.

Ha a „profil testreszabása” funkció alatt a „profil”-ra kattintunk, megjelenik a annak kódolása. Ennek segítségével további paraméterek változtathatók, de ehhez nemcsak a programozási nyelvet kell ismerni, hanem az OSM tag-elést, vagyis azt, hogy hogyan jelölnek úttípust, útburkolatot stb. Mivel ez nem biztos, hogy egyértelmű, mert pl. országonként másként definiálnak egy első-másod-harmadrendű utat, néha meglepő eredményt kapunk. De ezzel a problémával a többi útvonaltervező program is szembesül. Én csak az egyszerű beállításokkal próbálkoztam, a szövegszerű programba nem kontárkodtam bele.Viszont nagyon hasznos, ha az egyedi profilunkat később is szeretnénk használni, akkor egy szövegszerkesztőbe kell ezt kimásolni és sajátgépünkön külön elmenteni. Ha később szükségünk lesz rá akkor ezt a szöveges állományt kell visszamásolni a programba.

Ha a legalsó billentyűzet kinézetű szimbólumra kattintunk, látjuk minden egyes a tervezéshez használt útszakasz hossza, magassága, költsége és az OSM szerinti tag-elését.

A profilok és testreszabásuk lehetőségei. (Az elnevezések csak angol nyelvűek.)

• Allow feries, allow steps: engedi a tervezés során kompok és lépcsők használatát
• Ignore cycleroutes: Abból indul ki, hogy a kerékpárutak néha a hegy oldalán mennek le-fel, míg a völgyben megy egy közút. Nagyon jó példa erre a Dráva menti kerékpárút szlovéniai szakasza Maribor és Dravograd között, ahol a kerékpárúton menve nagyon sok szintet fogunk begyűjteni, míg a közút a majdnem sík völgyben vezet végig.
  Ebben az esetben kevesebb szintet tartalmazó utat preferájal a tervező, de ha a kerékpárút szintén a völgyben vezet végig, akkor hiába akarjuk azt figyelmen kívül hagyni, a tervező oda fog vezetni.
• Stick to cycleroutes: Preferálja a kerékpáros útvonalakat (az OSM-ben külön megjelölik- tag-elik a nemzetközi, nemzeti, regionális lokális kerékpáros útvonalakat).
• Avoid unsafe: amennyire lehet, elkerüli a forgalmas közutat, de sajnos néha kvázi 0 forgalmú közutat is, helyette burkolatlan-járhatatlan útra visz. Ez összhangban van a „Biztonság” profillal. Célszerű megnézni, milyen útvonalat kapunk és esetleg más módon ellenőrizni (légi felvétellel, Google street maps)
• Consider Turn Restrictions: ”normális” kerékpár esetén érdektelen.
• Consider elevation: Ha itt kivesszük a pipát, az alatta lévő számszerű beállításokat nem veszi figyelembe, tehát a legrövidebb útvonalat fogja ajánlani, akármennyi emelkedés van benne.

A következő négy beállítható paraméter összejátszásával lehet beállítani, hogy mennyire akarunk szintet mászni, vagy sík útvonalat preferálunk.

A Brouter fejlesztője abból indult ki, hogyha valahol felfelé kell menni, akkor majd lefelé is, ezért lefelé számol ráfordítással, a downhillcost paraméterrel. (Ha persze csak felfelé akarunk menni, és nincs benne lejtő ez már nem biztos, hogy jó. Pl. Pilisszentkeresztről a Pilistetőre, akkor ezzel a beállítással a meredek és alig járható rövidebb gyalogutat kapjuk, míg ugyanennyi költséget uphill cost-ként beállítva a Kétbükkfa-nyereg erdészeti aszfaltút lesz az ajánlott útvonal.)

Az uphill cutoff és downhill cutoff megadja azt a %-ban megadott meredekséget, ami alatt az emelkedő nem számít, vagyis nem kerül nekünk súlyozásra. Érdemes ezzel a paraméterrel is játszani. A Brouter 1,5%-os cutoff értéket használ alapbeállításban, valószínűleg ez az oka annak, hogy ezzel az útvonaltervezővel kicsit kevesebb szintet kapunk a valóságnál.

A Brouter 30 m-es SRTM szintréteget használ, ezen belül a 10 m-nél kisebb szintkülönbségeket nem veszi figyelembe, mert pl. egy erdő széle is akár 10 szintméter különbséget eredményezhet. Ezeket a szintkülönbségeket egy pufferbe teszi, ezekből is számol súlyozást (penalty), de ennek a pontos matematikájával nem foglalkoztam.

A térkép alatt a km és a szint mellett az összsúlyozást és a kilométerre vetített súlyozást is látjuk. Utóbbi érték közelít az 1-hez, ha síkságon, egyenes kis forgalmú aszfaltúton megyünk. A súlyozás megad egy képzeletbeli egyenest, a teljesen sík út hosszát méterben, tehát ha 2 a közepes ráfordítás-tényező, akkor mintha kétszer annyit kellene tekerni, mint egy elképzelt legegyszerűbb úton.

A térkép alatt leolvasható időszükségletet a Brouter számítja a profilban beállított tömeg, súrlódási tényező, egy elképzelt teljesítményérték alapján. Számomra az időszükséglet nem releváns, ezért ezeket az alapbeállításokat nem módosítottam, nem is foglalkoztam vele. Az érdekelt csak, hogy milyen paraméterek mellett melyik útvonalat ajánlja.

Ha a versenykerékpáros profilokat választjuk, csak a consider elevation és a consider traffic-nak van jelentősége, a „versenykerékpár kisforgalom” profilban a consider traffic-ben és a consider elevation-ben van pipa, a „versenykerékpár eredeti” beállításban csak a consider elevation aktív.

A túrakerékpár profilban nincs lehetősége a „consider traffic” beállítására, mert eleve ilyen utakra próbál tervezni. Viszont van olyan túrakerékpáros profil, amely nem preferálja a kijelölt kerékpáros útvonalakat (ott az „ignore cycleroutes”-ben van pipa) és egy túrakerékpár meredek profil, ahol a „consider elevation” nem aktív, tehát nem próbál völgyben maradni.

Ha ismeretlen területen tervezünk egy túrát, akkor első megközelítésben jó a túrakerékpár profil. Ilyenkor lehetőleg kerékpáros útvonalon vezetett és kevés emelkedőt tartalmazó útvonalat kapunk. Saját tapasztalatom szerint azonban a sáros földutak, rázós betonlapok is lehetnek az útvonalon, ha éppen ilyen a kijelölt kerékpárút. Ezért érdemes az alternatívákat is megnézni, hátha van egy kicsit hosszabb, jobb útminőségű is. Ha csak burkolt úton akarunk menni, akkor a versenykerékpár-kis forgalom a célszerű profil, de ilyenkor a forgalmas utakat nem lehet teljesen kizárni.

A „Biztonság” profil igyekszik teljesen elkerülni a forgalmas utakat, viszont földutakat, felesleges emelkedőket és kerülőket tartalmazhat, csomagos túra során ezt a profilt nem használnám.

A Brouter alapprofiljai segítségével kapott útvonalakat az alábbi táblázat mutatja.

Ez a táblázat tartalmazza a fenti uMap útvonalait (rövidítésekkel) és a beállításokat.

4.2 Saját profil készítése a Brouter alapprofiljai alapján

Próbaképpen a túrakerékpár alapprofiljából az uphill- és downhill cost és a cutoff értékek variálásával egy olyan profilt készítettem magamnak, amely (remélhetőleg) nem tartalmaz meredek emelkedőket, de mérsékelt emelkedők lehetnek benne, ha ettől rövidebb lesz az út. Sokszori próbálkozás után ehhez az uphill cutoff értéket 1-re, a downhill cutoff értéket 2-re, az uphill cost 60-ra, a downhill cost 0-ra állítottam be. Ez a profil néhány helyen pontosan az általam preferált útvonalat ajánl, néhol viszont nem. Ez a különböző topográfia miatt (Pilis versus Vértes) nem is meglepő.

4.3 Poutnik profiljai

Egy cseh túrázó (Poutnik), Leopold Keller másképpen vette számításba a különböző súlyozásokat és így majdnem 30 kerékpáros profilt készített, figyelembe véve pl. az esős időben sáros utakat is. A profilok elnevezése elvileg magától értetődő (van egy angol nyelvű leírás is hozzá). Persze itt is számítani kell arra, hogy nem a várt eredményt kapjuk, mert egy adott útszakasz tag-elése nem pontos. A Poutnik profilok közül van néhány kifejezetten montis profil is, ami a Brouter alapprofiljai között nem található. Ezekkel a Poutnik profilokkal érdemes olyan tájon próbálkozni, ahol az utak kategorizálása úttípus, útminőség, mtb-nehézség, száraz-sáros sokkal részletesebb, mint a magyarországi hegységekben. Itthon a tag-elés nem teljeskörű, a legtöbb Poutnik profil az EuroVelo6-ra tervez.

A Poutnik profiljai segítségével kapott útvonalakat az alábbi táblázat mutatja

Amelyik profil nem az EuroVelo6-ra tervez, annak útvonalait ezen a LINKEN láthatjuk.

4.4. A konfigurálható Velomobil profil

A velomobil egy teljesen burkolt fekvőkerékpár. Ezzel gyorsan lehet menni, de nehéz vele szűk kanyart bevenni, rázós vagy járdán vezetett kerékpárúton közlekedni. Mivel nem személygépkocsi elvileg nem mehetnek olyan úton, ahol bringatilos van. Így a velomobil tulajdonosok közösen fejlesztettek ki egy profilt, ami a ő speciális igényeinek megfelel, persze olyan helyen, ahol az úthálózat az itteninél sokkal sűrűbb.

A velomobil-schnell profil (Letöltéséért katt IDE!) egy egyszerűen beállítható tervezési profil, ahol a következő paramétereket lehet változtazni. (Könnyebben áttekinthető mint az eredeti Brouter profilok.) A betöltése a Brouter Web kliensre a 4.5 fejezetben leírtak alapján történik, csak előtte ki kell csomagolni a velomobil-schnell.zip fájlt. A velomobil sajátossága miatt olyan paraméterek is szerepelnek benne, ami normál kerékpár esetén nem releváns. A következő a paramétereket lehet variálni mindig 1-10 között:

• Avoid main roads: főutak elkerülése
• Avoid small roads: kisebb utak elkerülése
• Avoid cycle routes: kijelölt kerékpár útvonalok elkerülése
• Avoid bad roads: rossz útminőség elkerülése
• Avoid elevation: emelkedések elkerülése

0 esetén ezeket a paramétereket nem kell elkerülni, 10 esetén minél inkább próbálja elkerülni, A velomobil számára optimális standard értékei is szerepelnek ott. Ez persze 100 000 elvi lehetőséget jelent. Hátha valakinek lesz kedve ráérős időben két adott ponton között kipróbálni, hogy mikor merre tervez ez a profil. De nem szabad elfelejteni, hogy ez egy velomobil-profil, amely szinte csak burkolt utakat használ, földutakra csak kivételesen, rövid szakaszokra kényszeríthető. Az alábbi táblázat néhány önkényesen kiválasztott beállítást tartalmaz:

A velomobil néhány beállításával kapott útvonalak ezen a LINKEN! láthatók. Rákattintva az útvonalakra a választott beállítások láthatók az alábbi sorrendben:

• Avoid main roads
• Avoid small roads
• Avoid cycle ways_Avoid elevation
• Avoid bad roads

Ha 0 akkor nem kerüli el az adott utat, ha 10-es akkor lehetőleg elkerüli. A közbülső értékeket szabadon lehet variálni.

4.5. Az egyéb profilok betöltése a Brouter web cliens-re

A .brf kiterjesztésű fájlra kattintva egy szöveges programot nyitunk meg. Ha nem tudjuk egyből megnyitni, át kell nevezni a .brf kiterjesztést .txt.-re. Ezt már meg lehet nyitni valamelyik text editorral. Ennek minden sorát ctrl+C – ctrl+V -vel másolhatjuk a Web kliens oldalon a „profil testreszabása/profil” mezőjébe (előzőleg az ott lévő szöveget természetesen törölni kell). A velomobil-schnell profil esetén a „beállítások” mezőben megjelennek a beállítható paraméterek.