A következő cikk-sorozat egy három hetes utazás napjait fogja bemutatni, napról napra, egy nap-egy cikk.

..., ahogy közelebb gurultam, egy kopasz férfi nézett rám kérdően és indult el felém.

A sátor tetején pedig a következő volt olvasható németül: JÉZUS ÉL! JÉZUS HÍV TÉGED!

Még nagyobb meglepetés volt meglátni márványtáblába vésve József Attila: A Dunánál c. versét.

 Aztán kanyargás közben egy nedves keresztfán kicsúszott a bicikli első kereke, a kormány elfordult, a kerékpár megindult jobbra, de én mentem tovább egyenesen... és csatt.

Megálltam az út mellett, és elkezdtem az újabb gumicserét, de sajnos rögtön feltűnt, hogy mi a valódi probléma. A hátsó külső gumim eddig bírta, és felni mentén kiszakadt.

Három országban jártam ekkor egy nap alatt, így méltán érdemelte ki ez a szakasz a „LEG tartalmasabb nap" címet.

Közeledett felém a tehéncsorda, nem balra vagy jobbra mentek, hanem egyenesen a szép, új, zöld sátram felé.

Kopogás. Monoton kopogás. A 18. nap reggelén ugyan arra az egyhangú kopogásra ébredtem, amire az előző éjszaka elaludtam: az eső nem állt el.

Úton a kétezredik kilométer felé

Gondolom már veled is megesett, hogy egy vidám nyaralásba belerondított a váratlan rossz idő. Ez csúnyán keresztbe tudja húzni a számításokat, elő kell szedni a „B" terveket.

A visszaszámlálás elkezdődött, a 20. nap reggelén 266 kilométerre voltam Szombathelytől.